Utolsó pillanatban szigorítottak a bankadón
A személyi kérdéseknél bejött a papírforma, míg a gazdasági ügyekben erőteljes kapkodást hozott a parlament rendkívüli ülésének tegnapi zárónapja. Kövér László házelnök lett, Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt alkotmánybírónak választották. Megújult az Országos Választási Bizottság is, amely ma tartja alakuló ülését és ezen elnököt is választ. A lapunknak nyilatkozó szakértők a törvényalkotási lépéseket és a személyi döntéseket is aggályosnak tartották.
2010. Július 23., 05:31
Ossza meg!
facebook
iwiw
Jelentősen átalakította a bankadóra vonatkozó eredeti javaslatot az a módosító indítvány, amelyet a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag nyújtott be a zárószavazás előtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Érdekesség, hogy míg tegnap reggel Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kijelentette, a kormány nem vonja vissza a "Lex-Járait", addig délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már ezzel ellentétes módosító indítványt nyújtott be. Így a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007. júniusa után megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót. (Ami érinti a Járai nevével fémjelzett céget, a CIG Biztosítót is). Matolcsy módosító indítványa mindezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslat fizetési kötelezettséget ír elő normatív jelleggel, így indokolatlan a kivétel alkalmazása. Szakértők szerint egyébként a miniszter módosítója nélkül a kivételezettek segítése tiltott állami támogatásnak minősült volna az Unió szabályai alapján.
Más, lényeges változást is hozott a bankadóban a tegnap délután nyilvánosságra került indítvány. A biztosítók adókulcsa a korábbi 5,8-ról 6,2 százalékra nő, és eltörlik a takarékszövetkezetekre vonatkozó kedvezményt azzal, hogy a hitelintézeteknél a korábbi általános 0,45 százalék helyett az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15, az e feletti összegre 0,5 százalék az adó. A pénzügyi vállalkozások adókulcsa 6-ról 6,5 százalékra emelkedik. A módosító javaslat kiveszi viszont az adófizetési kötelezettség alól a pénzügyi közvetítőket.
Mint az várható volt, Kövér Lászlót házelnökké választotta a parlament. Az MSZP szégyenteljesnek nevezte a döntést, a párt szerint "talán a legmegosztóbb, a baloldalt legtöbbet szidó és az ország számára is nehezen elfogadható" politikus lett az Országgyűlés elnöke. A képviselők titkos szavazással két alkotmánybírót is választottak. A pártok által javasolt nyolc jogász közül Bihari Mihály és Stumpf István lett a taláros testület tagja. Kaltenbach Jenő lemondása miatt döntöttek a Független Rendészeti Panasztestület tagjáról is, Kozma Ákos került a megüresedett posztra.
- Tovább háríthatják a bankadót
A pénzügyi szervezeteknek az idén összesen 200 milliárd forint különadót kell fizetniük.
A pénzintézeti különadónak a gazdasági növekedést fékező - és költségvetési bevételeket csökkentő - hatásai érdemiek lesznek - erről beszélt lapunknak Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület legutóbbi elemzése szerint az ügyfeleket semmi sem menti meg attól, hogy a pénzintézetek rájuk hárítsák tovább az adó egy részét. Korábbi számításaik szerint legalább 80 milliárd forint sújthatja a bankok ügyfeleit, a biztosítottakat, illetve a lízingelőket - erre feljogosítja a pénzintézeteket a bankok többsége által tavaly aláírt etikai kódex is.
- Gesztus a cégeknek, hiány a gazdaságnak
A kedvezményes, 10 százalékos társasági adókulcsot júliustól a mostani 50 helyett 500 millió forintig alkalmazzák.
Nagyon durva költségvetési kiadásnövelő lépésként értékelte Békesi László közgazdász ezt a júliustól érvényes - tehát visszamenőleges hatályú - változást. Idén ez mintegy 80 milliárd forinttal kurtítja meg a büdzsét. Más számítások alapján ez 50 milliárdra tehető, jövőre pedig legalább 100 milliárdra, ugyanakkor a lépés jótékony gazdasági hatása csak később, legkorábban 2013-ban, illetve 2014-ben lesz érezhető. A kormány eközben rontott is a szektor helyzetén, hiszen a romló és dráguló hitelfelvételi lehetőségek épp a kisebb cégeknek okozhatnak nehézséget. A kisadók számának csökkentését pozitívan értékelte a volt pénzügyminiszter, hozzátéve: egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan mely tételeket szüntették meg a mostani parlamenti döntések.
- Kétmillió bérplafon, kivételekkel
Havi kétmillió forintos bérplafont szabtak a közszférában és 98 százalékos adó sújtja az összesen kétmillión felüli végkielégítéseket.
A néhány tízezer embert érintő intézkedésnek gazdasági hatása nem mérhető. Politikailag viszont meglehetősen félresikerült a pénzügyi csomagnak ez a része - vélte Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Az intézkedések éppen azt a közalkalmazotti réteget diszkriminálják, amelynek legális jövedeleme más forrásból aligha akad. Az elnök furcsállta, hogy a pénzügyi törvénycsomag egy szót sem szól az állami vállalatok menedzserszerződéseiről. Ők változatlanul hatalmas pénzeket vehetnek fel, azzal senki sem foglalkozik. Vagyis a gyors kormányzati lépések valójában nem arról szólnak, mint amit meghirdettek korábban.
- Simor pénzét szabálytalanul negyedelték
Az elfogadott gazdasági törvénycsomag keretében a kormány maximálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének fizetését, amely így nem haladhatja meg a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset tízszeresét. Ezek szerint a jelenleg havonta több mint 8 milliót kereső Simor András jegybankelnök fizetése kevesebb mint negyedére csökken.
"Nem módosíthatja a MNB vezetőinek fizetését a magyar kormány" - ez áll az Európai Központi Bank (EKB) múlt héten közzétett ötoldalas dokumentumában, amelyet Jean-Claude Trichet, a szervezet elnöke írta alá. A dokumentum kiemelte, hogy az MNB vezető tagjainaik függetlensége érdekében nem változtatható meg a fizetésük a hivatalba lépésük idején érvényes feltételekhez képest egészen a mandátumok lejártáig. Az EKB az Európai Bizottsághoz fordulhat az uniós jogokba ütköző magyar parlamenti döntés miatt.
- Piaczavaró hatása lehet a szabad szeszfőzésnek
Adómentessé válik - legfeljebb évi 50 literes mennyiségig - a magánfőzésben előállított gyümölcspárlat.
A jövedéki adóról szóló törvény módosításával és az ehhez hasonló apró változtatásokkal piaczavaró hatást érnek el a jogalkotók - állította Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a nem igazán tömegigényeknek eleget tevő módosítás valószínűleg a szürkegazdaság irányába viszi a pálinkakészítők tevékenységét. Ráadásul rontja az egyik legmarkánsabb hungarikumunknak az elmúlt évtizedekben megszerzett hírnevét. A töményszesz készítésének szabályai szigorúak az Európai Unióban is, ezért sem volt túl sok értelme a meglévő jogszabályokhoz nyúlni. Az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése (a sajtóban csak cselédtörvényként emlegetett intézkedés) volt a másik változás, amely lehetővé teszi az adó- és járulékmentes háztartási munkát. Szakértők szerint az, hogy az érintettek nem lesznek jogosultak a társadalombiztosítási ellátásra, kockázatos lehet a jövőben.
- Központosítás a médiában
A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrejött a közmédiumok új működési struktúrája. Létrehozzák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. Az intézményeket pedig a kormánytöbbség által kinevezett vezérigazgató irányítja majd.
Mindez a központosítás jele érdemi változások nélkül - véli a médiajogász . Bayer Judit szerint a kinevezéseken keresztül teljes lesz a miniszterelnöki és kormányzati irányítás, a közmédiumokat pedig megfosztják a tulajdonuktól, ingatlanjaik állami tulajdonba kerülnek. A közös kuratórium nem változtat a jelenlegi helyzeten, csak a politikai beavatkozást biztosítja. Kijelentette azt is: "nem demokráciához illő eljárás", hogy a médiát irányító vezetőket kilenc évre a miniszterelnök nevezi ki. Szerinte ez tökéletesen ellentmond a függetlenség elvének.
- Elzárásról dönthetnek a bírósági titkárok
A helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben bírósági titkár is eljárhat. Szabálysértési ügyekben akár elzárást is kiszabhat majd.
A közbiztonsági törvénycsomagnak ezt a rendelkezését elhibázottnak tartja Hack Péter. Az alkotmányjogász egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a kormány az alkotmánymódosítással lehetővé teszi ugyan, hogy ítélkezzenek titkárok, ám azt az elvárást már nem fogalmazták meg, hogy a szakembereknek függetlennek kell lenniük, mint a bíráknak. Ez viszont - a nyugati jogi normákat is figyelembe véve - szerinte elengedhetetlen.
- Lex Borkai, módosítás személyre szabva
Három évvel leszerelésük után lehetnek csak polgármester- vagy képviselőjelöltek a rendőrök, katonák. Az eredeti javaslat öt évről szólt, de kiderült, a fideszes Borkai Zsolt, Győr polgármestere az őszi választáson így nem indulhatna.
Bár a korlátozás csökkent, még ezt is elutasítja Kónya Péter. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint a rendőrök, katonák, nemzetbiztonságiak passzív választójogát tiltó alkotmánymódosítás indokolatlanul és aránytalanul tovább korlátozza alkotmányos jogaikat. Ellentmondásosnak tartja, hogy a kormány távol akarja tartani a fegyveres és rendvédelmi szervektől a politikát, miközben ezeket a szervezeteket politikusok irányítják és vezetik. Mint mondta, minden hazai és nemzetközi fórumot felhasználnak, hogy visszaálljon a jelenlegi szabályozás.
- Újra teljes létszám az Ab-n
Teljes létszámra, azaz 11 tagúra bővült az Alkotmánybíróság (Ab), mivel a Fidesz jelöltjeit, Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt választották meg a még 2008-ban megüresedett posztokra.
Két új alkotmánybíró nem csinál nyarat - mondta lapunknak Szikinger István, aki szerint az Ab tevékenységére - az elmúlt 10 évhez hasonlóan - a jövőben is a konzervatív, visszafogott stílus lesz a jellemző, döntéseikre pedig a folytonosság és a folyamatosság. Az alkotmányjogász úgy vélte, bár Stumpf István jelölése vitatható, "beilleszkedik" majd a testületbe. A szakember arra számít, hogy az új összetételű testület is az alaptörvény betűjéhez ragaszkodik majd döntéseiben, bár kérdésesnek nevezte, "milyen lesz majd az új alkotmány betűje." Aggasztónak nevezte viszont Szikinger, hogy egyre jellemzőbb - és a parlamenti kétharmados többség miatt jogi akadálya sincs - egy-egy "nem tetsző" alkotmánybírósági határozat hatására módosítani az alaptörvényen, ami a taláros testület súlytalanságához, hitelvesztéséhez vezethet.
- Kövér László lett a Házelnök
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke váltja az Országgyűlés elnöki posztján a köztársasági elnökké választott Schmitt Pált - döntöttek titkos szavazáson a képviselők.
Az új Házelnöktől az várható, hogy fegyelmezetten és tempósan irányítja majd a törvényhozás munkáját - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint ha Kövér megtartja Fidesz választmányi elnöki tisztét is, befolyásos személy marad a pártban. Az új pozíció nagy esély lehet neki arra, hogy "köteles beszéde" óta megosztó politikai szereplőként elkönyvelt megítélésén javítson, és talán alkalma, lehetősége nyílik arra is, hogy Szili Katalinhoz hasonlóan szimbolikus, sajátos politikát tudjon vinni - tette hozzá, megjegyezve: Szilivel ellentétben azonban Kövér ezt vélhetően a Fidesz aktív külső támogatására használja majd. Kiszelly szerint az új házelnök a "törvénygyár" vezetőjeként kordában tudja tartani az ellenzéki pártokat, jobb rálátással bír majd a szövetséges KDNP-re, valamint új - a választmányi elnöki és a frakciótagi minőségétől különböző - "megvilágításból" szemlélheti saját frakcióját is.
Új tagok az Országos Választási Bizottságban
A nemrég elfogadott törvénymódosítás alapján az önkormányzati voksolás előtt kicserélte a Ház az Országos Választási Bizottságot (OVB), noha eredetileg a testület mandátuma még 3,5 évig tartott volna. Mind az öt új tag, Bordás Vilmos, Bozsóki Éva, Hunyadfalvi Ákos, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán és Sasvári Róbert a Fideszhez köthető. Az új testület ma tartja alakuló ülését, amelyen maguk közül elnököt és elnökhelyettest választanak.
Az eddigi elnök, Szigeti Péter aggályosnak tartotta az OVB-tagok cseréjét lehetővé tevő törvénymódosítást. Szigeti javaslatára a régi összetételű bizottság nemrég az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a jogszabály normakontrollját kérve. A köztársasági elnök ugyanis aláírta azt a törvényt, amely szerint minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul az OVB. Szigeti Péter a döntést követően úgy nyilatkozott, aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza, miközben a döntés nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságokra. Az OVB-nek az Ab-hez eljuttatott beadványa is kitér a Szigeti által hangoztatott érvre, miszerint egy 2007-es alkotmánybírósági határozat is figyelmeztet arra: az egyedi esetre szabott, jogszabályi formába öltöztetett döntés sérti az alkotmányban deklarált jogállamiság elvének szerves részét képező jogbiztonságot.
Népszava-összeállítás
Címkék: Országgyűlés, bankadó, szigorítás, egyéb döntések
