Kiiktatta a jogállamiság garanciáit az Orbán-kormány
Beváltotta választási ígéretét Orbán Viktor, és hatalomra kerülve valóban változást (is) hozott. Ez azonban nem a demokratikus jogállamiság érvényesítését, hanem a törvényalkotás másfél hónapos ámokfutását jelentette.
2010. Július 24., 06:25
Ossza meg!
facebook
iwiw
A tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak végeztével kijelenthető: a Fidesz-KDNP kétharmados többsége csaknem az összes jogi normát áthágta vagy felülírta. Összeállításunkban a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Transparency International és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyilatkozatait, elemzéseit használtuk fel.
1. Alkotmánybírák
A megváltozott szabályok szerint az alkotmánybírák személyére javaslatot tevő bizottság összetétele ezentúl a parlamenti frakciók létszámarányához igazodik, így a Fidesz az ellenzék véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával jelölhet és választhat alkotmánybírákat. Az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvény-védelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője, kontroll az Országgyűlés és a mindenkori kormány felett. Éppen ezért a testület függetlenségének aláásása, az alkotmánybírák jelölése során a parlamenti erőviszonyok érvényesítése sérti a jogállamiság elvét és veszélyezteti a jogvédelem mai szintjét. A jogvédő szervezetek egyként figyelmeztettek arra, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Ab-t is uralhassa. Az Orbán-kormány által meghozott módosítások ráadásul nem reagálnak a korábbi jelölési rendszer által okozott problémákra sem - jelezték. A kétharmados többség csütörtökön alkotmánybírává választotta Bihari Mihályt, az Ab korábbi elnökét és Stumpf Istvánt, az első Fidesz-kormány kancelláriaminiszterét. Mindketten Orbán Viktor jelöltjei voltak.
2. Gazdasági Versenyhivatal
A GVH elnökhelyetteseinek - akik közül az egyik a politikailag beágyazott nagyvállalatok elleni versenyjogi ügyekben bíróságszerűen eljáró Versenytanács elnöke - eddig a miniszterelnök csak olyan személyt jelölhetett, akit a GVH elnöke javasolt. A kormánypárti törvénymódosítás szerint a jövőben az elnökhelyettes személyére a GVH elnökének javasolt személy tehetne ajánlást, vagyis olyan személy, akit a köztársasági elnök még ki sem nevezett. Emellett az elnökhelyettesek megbízatásának időtartama is módosulna, így a miniszterelnök idén ősszel nem csupán elnököt, hanem helyetteseket is jelölhetne, vagyis a 2009 szeptemberében hat évre kinevezett két elnökhelyettesnek már 2010 novemberében meg kellene válnia hivatalától. Jogszabályi formába foglalt, de egyedi esetre szabott döntésről van szó - figyelmeztetett a Magyar Helsinki Bizottság -, amely sérti a jogbiztonságot, csökkenti a hivatalban levő GVH-elnök mozgásterét, és lehetővé teszi, hogy kizárólag politikai alapon nevezzék ki az elnökhelyetteseket. A törvényt Sólyom László államfő előzetes normakontrollra küldte az Ab-nek, így az nem lépett hatályba.
3. Indokolás nélküli felmentés
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt úgy alakította ki a Fidesz, hogy az lehetővé teszi: a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató indokolás nélkül megszüntethesse, így az indokok ismerete hiányában a felmentés nem is vitatható. Ez a megoldás függő helyzetbe hozza a kormánytisztviselőket munkáltatójuktól, ami ellehetetlenítheti a közigazgatási szervek szakmai alapon való működését, és veszélyeztetheti az államszervezet demokratikus működését. A törvény sérti a jogbiztonságot, hiszen gyakorlatilag megszünteti a köztisztviselői életpálya fogalmát, és az érintettek - akár évtizedes közszolgálat után - azzal szembesülhetnek, hogy életpályájukra vonatkozó jogos várakozásaik teljesülése nem biztosított. A jogvédők szerint a szabályozás sérti a munkához való jogot is, mert a jogviszony önkényes megszüntetésére is lehetőséget ad, ezzel mintegy "lenullázza" a kormánytisztviselők munkajogi jogvédelmét.
4. "Jó erkölcsbe ütköző" juttatások
Az adó-törvénycsomag 2010. január 1-jei hatállyal, azaz visszamenőlegesen vetett ki a közszférában dolgozók kétmillió forintot meghaladó végkielégítésére 98 százalékos különadót. A törvény azzal, hogy kihirdetését megelőző időre teremt adókötelezettséget, a jogállami jogalkotás kritériumaként számon tartott visszaható hatályú adóztatás tilalmába ütközik. Ez súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét. Nem legitimálja a szabályozást a törvénymódosításnak megágyazó alkotmánymódosítás sem, amely felhatalmazást ad a törvényhozónak, hogy az államtól származó, "jó erkölcsbe ütköző" juttatásokat az adóév kezdetétől (tehát akár visszaható hatállyal) különadóval sújtsa. Az alkotmánymódosítás indokolásával ellentétben ugyanis nem lehet eltérni az Ab-nek attól a megállapításától, hogy adókötelezettséget érintő szabályozásnál az adókötelezettség keletkezésének időszakát, és nem a bevallás időpontját kell irányadónak tekinteni. A jogalanyokra nézve kedvezőtlen visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem az Ab találmánya, hanem alkotmányossági minimum, amely az egyik legfontosabb garanciája a szerzett jogok védelmének, és a jogba vetett bizalom fennmaradásának - emelte ki az Eötvös Károly Intézet. A különadót bevezető gazdasági salátatörvényt csütörtökön fogadta el az Országgyűlés.
5. Három csapás - becsapás
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosított szabályai az erőszakos bűncselekményeket több alkalommal elkövető személyekkel szemben a mainál lényegesen szigorúbb szabályokat alkalmaznak. Egyes esetekben kötelezővé vált az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, ami alkotmányellenes módon kizárja az egyéniesített büntetéskiszabás lehetőségét és sérti a bírák szabad mérlegelési jogát. A módosítás emellett nem tekinthető hatékonynak: egyrészt nem javítja ténylegesen a közbiztonságot, így a társadalom biztonságérzetét sem, másrészt a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szigorítás nem csökkenti a bűnözést. A benyújtók többek között a választói akaratra hivatkoztak a szigorítás indokai között, a társadalom egy részének feltételezett elvárásai azonban szakmailag nem indokolhatják a Btk. teljes rendszerének szigorítását. A korábban hangoztatott érvek között szerepelt a súlyos, erőszakos bűncselekmények számának "drámai emelkedése" is, ami a statisztikák fényében hamis állítás; 1999 óta ugyanis folyamatosan csökken az ismertté vált bűncselekmények száma. A TASZ számtalanszor leszögezte: a jogrendszer egyik legfontosabb nagy kódexe, a Btk. módosítása nem szolgálhat napi politikai érdekeket.
6. Elzárás
A szintén csütörtökön elfogadott közbiztonsági törvénycsomag jelentősen szigorítja a szabálysértési jog szankciórendszerét, felborítva az összhangot a szabálysértési jog és a büntetőjog között. Az elzárás főszabályként a korábbinál több szabálysértés esetében lesz alkalmazható, így megfoszthatók szabadságuktól a tulajdon elleni szabálysértést elkövetők és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében részt vevők is. Ez a börtönnépesség olyan mértékű és ütemű növekedését eredményezheti, amely megoldhatatlan feladat elé állítja az egyébként is túlzsúfolt büntetés-végrehajtási rendszert. A szabálysértést elkövető fiatalkorúak esetében lehetővé vált az elzárás kiszabása, a jogszabályi rendelkezések azonban továbbra sem biztosítják alternatív szankció alkalmazását. Így a közbiztonsági törvénycsomag figyelmen kívül hagyja Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit, és azt, hogy a fiatalkorúaknak nevelésre és segítségre van szükségük megtorlás helyett. A módosítások eredményeképpen a fiatalkorúak a felnőttekkel azonos büntetés-végrehajtási intézetbe kerülhetnek, ami szintén ellentétes a nemzetközi elvárásokkal, és nem felel meg speciális igényeiknek.
A cikk folytatódik, lapozzon.
Következő oldal >>>
Népszava-információ
Címkék: Országgyűlés, törvényhozát, TI
