Előző
Következő
új cikk

Belföld

Közbiztonság: összenő, ami összetartozik?

Népszava|2010. szept 20. 04:53
[A+ A-]
Sorozatosan döbbenetes közbiztonsági ötletekkel áll elő a Jobbik és a Fidesz. Ilyen hátborzongató jobbikos javaslat például a "cigánybűnözés" tagadásának büntetése. Vannak ugyanakkor olyan kérdések - például a fiatalkorúak elzárása -, amelyben szinte teljes egyezés van a két szervezet között.
A Jobbik legújabb ötlete a himnuszt és a Szent Koronát lealacsonyító kijelentések büntetése, valamint a romák - és az MSZP-sek - telepekre zárása, de a Belügyminisztérium sem marad le mögöttük a hajléktalanok közterületekről való kitiltásával. A lapunknak nyilatkozók szerint mindkét párt büntetőjogi módszerekkel kíván megoldást találni társadalmi problémákra.

Újabb hátborzongató törvényjavaslattal állt elő a Jobbik: egyebek közt a himnuszt és a Szent Koronát lealacsonyító kijelentéseket büntetnék - akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is. A parlamenthez beterjesztett szöveg szerint: "Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját, címerét, vagy a magyar Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ (...) vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Az ötlet Gyüre Csaba, Hegedűs Tamás, Pörzse Sándor, Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás nevéhez fűződik.

Ugyancsak jobbikos képviselők - Apáti István, Szávay István és Volner János - a múlt héten már benyújtottak egy javaslatot, amely többeknél kiverte a biztosítékot. Ebben a "cigánybűnözés" tagadását büntetnék. Ez a törvényjavaslat a következőképp hangzik: "aki nagy nyilvánosság előtt, valamely büntetőjogilag releváns társadalmi viszonnyal - így különösen a közbiztonság állapotával, valamely bűnözési formával, illetve jellemző bűnelkövetői körrel - kapcsolatos köztudomású tényt tagad, kétségbe von, vagy jelentéktelen színben tüntet fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő". Megjegyzendő, a törvény szóhasználata és szerkezete - valószínűleg nem véletlenül - kísértetiesen hasonlít a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tévő - azóta módosított - jogszabályra. A beterjesztett tervezetnek egyébként van egy másik, eddig kevéssé reflektorfénybe került pontja is: büntetnék azokat, akik társadalomtudományi célú kutatást akadályoznak. A szöveg szerint azokat sújthatnák három évig terjedő börtönnel, akik a "cigánybűnözés" kutatását hátráltatják.

A jobbikos képviselők javaslatukat azzal indokolták, hogy a cigánybűnözés "köztudomású tény". A módosítást nemcsak az ellenzéki pártok - az LMP és az MSZP - utasította el egyöntetűen, de jogászok is igen keményen kritizálták. Hack Péter például azt közölte, hogy a javaslat magyarázatához "nem alkotmányjogászt, orvost kell hívni", míg Lövétei István alkotmányjogász azt mondta, hogy "egy ilyen javaslat nem mehet át", mert ha "egyszer kinyitják a csapot, nincs megállás". De Tóth Mihály büntetőjogász is úgy reagált: a "javaslat nem szakszerű, provokatív és egyébként is felesleges".

A közelmúltban a Jobbik egy másik javaslata, a romák táborokba zárásáról szóló is hatalmas vihart kavart. A javaslatot augusztus végén jelentette be Szegedi Márton, a Jobbik miskolci polgármester-jelöltje. Mint mondta, kitelepítené a cigány származású, többszörösen visszaeső bűnözőket, táborba zárná őket, és akár állampolgárságukat is megvonná. A polgármester-jelöltre néhány nappal később Szegedi Csanád, a párt - ugyancsak miskolci - EP-képviselője tromfolt rá, amikor azt mondta, hogy "közrendvédelmi telepekre" zárnák a bűnözőket, ezzel oldanák meg rövid távon az általuk "cigánykérdésnek" nevezett problémát. Szegedi Csanád szerint a Jobbik elsőként Miskolcon szeretne létrehozni egy "minta közrendvédelmi telepet". Staudt Gábor, a párt főpolgármester-jelöltje mindezt megtoldotta azzal is, hogy akár a szocialistákat is el lehetne küldeni ilyen telepekre.

De egyáltalán nem csak a Jobbikra jellemző, hogy büntetőjogi eszközökkel oldana meg társadalmi problémákat: a Belügyminisztérium (BM) háza tájáról is hallani hasonlóan vad megoldásokról. Igaz, a BM "csupán" a hajléktalanokat tiltaná ki a közterületekről. Egy felröppent javaslat ugyanis úgy módosítaná az építési törvényt, hogy szabálysértést követne el és megbírságolható lenne az, aki a közterületet nem arra a célra használja, amelyet a jogszabály meghatároz. Tehát ott lakik vagy ott alszik. Amikor a javaslatról több médium is beszámolt, a tárca közölte: eltökélt szándékuk, hogy rendet teremtsenek a közterületeken, mert a szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedik nekik ezeknek a helyeknek az elfoglalását. A tárca hangsúlyozta: "jogos állampolgári elvárás, hogy például az aluljárók kulturált állapotúak, szabadon átjárhatóak legyenek". Igaz, azt is megjegyezték, hogy az önkormányzatokat segíteni fogják abban, hogy segítséget nyújtsanak a szociálisan hátrányos állapotban élő embereknek.

Talán mondani sem kell, hogy ez a javaslat is komoly vihart kavart és számtalan szervezet tiltakozott ellene. A múlt héten Tarlós István - a Fidesz főpolgármester-jelöltje - is megnyilatkozott a témában. Szerinte emberségesen kell megoldani a hajléktalanproblémát. Utalt arra is, hogy ha ilyen esetek miatt szükséges lesz a hatósági fellépés, akkor ehhez kérik majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tanácsait és jelenlétét.

Az előzetes letartóztatás gyakorlatilag korlátlan meghosszabbítására vonatkozó nyári fideszes javaslat is kiverte a biztosítékot a szakértőknél. Erről több jogász is azt mondta, hogy szembemegy az európai normákkal, illetve jogilag erőteljesen aggályos. Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az előzetes letartóztatás - a jelenleg hatályos maximum három évvel szemben - mindaddig fennmaradhasson, amíg a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik. A javaslat - melynek elfogadására van esély, hiszen a Fidesz frakciónak elnyerte tetszését - januárban már életbe léphetne. Az áderi érvelést - amely szerint sok büntetőeljárás az elhúzódó eljárások és így a szabadon engedés miatt hiúsul meg - a lapunknak nyilatkozó jogászok hamisnak nevezték.

A kormány már megkezdte áldásos(?) munkáját

Jóval előrébb tart már a második Orbán-kormány holmi javaslatok benyújtásánál és ötletelgetésnél; a kormánypártok a nyári parlamenti ülésszakon több - szakértők által kritizált - jogszabály-módosítást elfogadtak. Bevezették például, hogy immár elzárást is lehet adni szabálysértési ügyekben. Hosszabb-rövidebb időre megfosztható például szabadságától az, aki tulajdon elleni szabálysértést követ el, vagy feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében vesz részt. (Utóbbi módosítás kifejezetten a Magyar Gárda ellen irányul.) A felnőttek augusztus 19-től a 20 ezer forintnál kisebb értékre elkövetett szabálysértésért legfeljebb 150 ezres pénzbüntetést, vagy 60 napos elzárást kaphatnak. Ennél is komolyabb szigorítás, hogy fiatalkorúakat is lehet elzárással sújtani - 30 napra. A módosítás ellen - főként a fiatalkorúakra vonatkozó rész miatt - több civil szervezet is hevesen tiltakozott. A Jobbik és a Fidesz közötti rivalizálást, az egymásra licitálást jól mutatja, hogy a radikális párt még szigorúbb szabályozást - a fiatalkorúaknak is 60 napos elzárást lehetővé tevőt - fogadtatott volna el.

A szabályozás eddig egyébként igen abszurd eseteket szült: négy túrórudi ellopásáért szabtak ki például 25 ezres bírságot, de három fiatalkorú lányt bizsulopásért őrizetbe is vettek - a törvény ugyanis erre is lehetőséget ad. Az egyik lány ráadásul sokkot kapott, és egy időre pszichiátriára került. Az említett ügyekben egyébként - ugyancsak egy új módosítás értelmében - bírósági titkárok is ítélkezhetnek már, ám az ő függetlenségük - ellentétben a bíráékkal - nincs alkotmányban rögzítve. A szabályozással igen komoly probléma - azon túl, hogy jogi normákkal megy szembe -, hogy a büntetésvégrehajtási-intézetekben nincs elég kapacitás az elzárásokhoz, de a bíróságoknak is többmilliárdos plusztámogatásra lehet szüksége a terhelés bírásához. Mindezeken túl bevezették a "három csapás" törvényt.

Ennek értelmében, aki háromszor követ el erőszakos bűncselekményt, annak automatikus a kiszabható büntetés legfelső határát, vagy más esetekben tényleges életfogytiglant kell adni. Ezen túlmenően visszahozták a középmértékes büntetést is. Utóbbi módosítás kapcsán megjegyzendő: néhány éves időszakot leszámítva, korábban is ez volt a hatályos rendelkezés - a bíróságok a lehetőséget mégsem használták ki. Érdekes az is, hogy bár a szigorításokkal a közbiztonságot akarják javítani, a statisztikák szerint ez az utóbbi években amúgy is lényegesen javult.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!