Előző
Következő
új cikk

Belföld

M4: kétséges az átadás és a végösszeg is

Népszava|2010. szept 20. 05:16
[A+ A-]
Bár a 4-es metróról szóló ÁSZ-ellenőrzés a közbeszerzési eljárások és a kifizetések szabályszerűségét nem vizsgálta, az ÁSZ jogi osztálya mégis ennek kapcsán tett feljelentést az ügyészségen hűtlen kezelés gyanújával. A főváros talán ezért is tartja fenn kritikai észrevételeit, mondván: a vizsgálat több téves megállapítást, következtetést tartalmaz.
A jelentés amúgy úgy találta: alapvetően "a beruházás összköltsége a műszaki tartalmával összevetve reálisnak tekinthető."

"A forgalomba helyezés időpontja és a beruházási ráfordítások végleges összege bizonytalan" - ez az egyik legfontosabb megállapítása az Állami Szemvevőszék (ÁSZ) 4-es metróról szóló, lapunk birtokába került jelentésének. Az ellenőrök - az ÁSZ elnöki értekezlete által a múlt héten jóváhagyott - mintegy 200 oldalas anyag elején hangsúlyozták: "az ellenőrzés során nem foglalkoztunk a beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások, valamint (...) a kifizetések szabályszerűségének ellenőrzésével". Ennek ellenére az ÁSZ jogi osztálya a jelentés alapján - áll a vezetői összefoglalóban - "hűtlen kezelés gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen." A bűncselekmény-gyanút három témával látták igazoltnak: a szabálytalan közbeszerzésekkel, a teljesítéssel arányban nem álló kifizetésekkel és a felelőtlen, előreláthatóan kárt okozó szerződéskötési gyakorlattal.

A metró első - az Etele tértől a Baross térig tartó - szakaszát az "értéket a pénzért" elv alapján vizsgáló jelentés viszont kitért arra, hogy a fejlesztés folyó áron számított költsége folyamatosan nőtt, az aktuális prognózis szerint 370 milliárd forint. Míg a 2004-es engedélyokiratban az átadás 2009. vége volt, 236,5 milliárd forintért, a forgalomba helyezés fenti áron 2013. második felében várható. Az idő- és költségtúllépést senki nem vitatja, és maga az ÁSZ-jelentés is objektíven feltárja ennek okait - nem említve köztük a hűtlen kezelést.

Számszerűen említette az ÁSZ a költségnövekedés okai között az eredeti büdzsébe bele nem számolt EU-támogatott önkormányzati fejlesztéseket - Fővám tér és Baross tér rekonstrukciója - 39,5 milliárdért. Ennél is több, 44,8 milliárdos pluszt okozott a többszintes állomásszerkezetek egy légterűre módosítása; a beruházót valóban több kritika érte a drága és fényűző "katedrális-szerű" állomások miatt. A végleges árba számít továbbá az EU által előírt 31 milliárdos általános tartalékkeret, valamint az egyes külön szerződésekbe foglalt plusz 20 milliárdos tartalék. Költségnövelő elem volt továbbá a Kelenföldi végállomás komplex közlekedési csomóponttá átépítése és 6,4 milliárd forint értékben az euró-forint árfolyam változás is.

További kockázatnak nevezte a jelentés az építési munkák esetleges elhúzódását, azt, hogy a metrószerelvények szériagyártása még el sem kezdődött, és azt is, hogy mintegy ezer, el nem utasított kivitelezői többletkövetelés pontos összege nem ismert.

Mindezzel együtt megállapították, hogy az első szakasz alapvetően jó és nem is kirívóan drága. Mint írták: nemzetközi összehasonlításban a budapesti metró tíz másik európai vonallal összevetve csak azért lett a párizsi után a legdrágább, mert sűrű az állomáskiosztás és egylégterűek a megállók. Ám "a beruházás összköltsége a műszaki tartalmával összevetve reálisnak tekinthető." Míg az állomások fajlagos költsége tehát viszonylag magas, az alagútépítésé a nemzetközi középmezőnybe tartozik, a beszerezni kívánt járművek fajlagos költsége pedig a jelentés szerint kifejezetten alacsony.

Az ÁSZ-ellenőrzés aggályosnak tartotta, hogy a beruházás előkészítésének időbeni elhúzódása többletköltségeket okozott. Ennek kapcsán nem említették viszont, hogy az első Orbán-kormány leállíttatta a metróberuházását. Emlékezetes, az építésre a Horn-kormány már áldását adta, megvolt a hitel is, ám 1998 novemberében - miután Budapesten ismét MSZP-SZDSZ- vezetés alakult - Orbán bejelentette: a kormány nem vesz részt a beruházásban, amelynek érdemi része, az alagútfúrás így végül csak 2007-ban kezdődött.

A számvevők arra is felhívták a figyelmet: a főváros valamint a BKV által kialakított szervezeti struktúra és döntési mechanizmus nem biztosította a beruházás hatékony és költségkímélő megvalósulását, miközben "a szakértői és tanácsadói tevékenységgel összefüggő kifizetések 2010. április 30-ig elérték a 20,8 milliárd forintot." Felvetették azt is: az alkalmazott szerződés-startégia sem volt szerencsés, mert 20 külön szerződést kötöttek, generáltervező- illetve generálkivitelező nélkül. Erre korábban a főváros azt mondta: a "kulcsrakész" szerződés méginkább megdrágította volna a beruházást.

Az ÁSZ-jelentés végül a kormánynak azt javasolta, módosítsa a finanszírozási szerződést, hogy "az állam műszaki-, gazdasági- és pénzügyi kontrollja, pozíciója erősödjön az állami támogatás hatékony felhasználása céljából". Javasolták kiegészíteni a szerződést azzal is, hogy a fővárost az állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége terheli, ha a BKV-t privatizálná, vagy a beruházás bármely részét elidegenítené. Az elkészülő metróvonal ugyanis nem a főváros, hanem a BKV tulajdonába kerül - ennek az áfa-mentesség az oka.

"Megbotlott" szakértőt alkalmaz a DBR

Egy korábbi "botlása" miatt a BKV-tól távozni kényszerült dolgozót foglalkoztat a céghez tartozó DBR Metró Igazgatóság - erre nem a mostani ÁSZ-vizsgálat, hanem még korábban, a BKV könyvvizsgálója hívta fel a cégvezetés figyelmét. Megtudtuk: a Deloitte a 2009-es évről szóló jelentésében a kockázatok közé sorolta, hogy a DBR azt a Varga Gézát alkalmazza, aki korábban a BKV-leány Mozgólépcső Kft. ügyvezetője volt, és 2004-05-ben "közeli hozzátartozói tulajdonában lévő vállalkozással jogosulatlanul folytatott 249 millió forint értékű tranzakciót." A Kft.-t - emlékeztetett a könnyvizsgáló - azért kellett elhagynia, mert ezt alátámasztotta a belső ellenőrzés egy 2006-os vizsgálata is, megállapítva, hogy összeférhetetlenség állt fenn az ügyvezető és a közeli hozzátartozói tulajdonában lévő alvállalkozó cég között. A könyvvizsgálóval erre a BKV azt közölte, hogy Vargának a DBR-hez mozgólépcső-szakértőként történt felvételét az alapozta meg: "a piacon nem találtak más megfelelő szakembert."

"Vannak még aggályaink"

A fővárosnak az előzetes jelentés-tervezetre tett számtalan észrevételének többségét az ÁSZ befogadta, de még az így véglegessé vált jelentéssel sem ért mindenben egyet az önkormányzat - jelentette ki lapunknak Gyekiczky András, az ÁSZ-jelentést véleményező fővárosi munkacsoport vezetője. Mint mondta, a főváros fenntartja az ellenőrzéssel kapcsolatos kritikai észrevételeinek többségét és úgy véli, a vizsgálat még mindig számos téves megállapítást és következtetést tartalmaz. Ilyennek nevezte, hogy a jelentés alapján nem világos, az ÁSZ milyen cselekmények, jelenségek alapján vonta le következtetését a hűtlen kezelés gyanújával akpcsolatban. "Nehéz ezt másként értelmezni, minthogy a párthátszéllel bíró ÁSZ-elnök talán már azelőtt tudhatta, hogy itt felejelentést kell produkálni, mielőtt lezárták volna a vizsgálatot, sőt, talán már azelőtt, hogy kinevezték volna." Gyekiczky emlékeztetett: múlt héten még azelőtt hozta nyilvánosságra az ÁSZ a feljelentést, hogy visszaküldték volna a fővárosnak az általuk tett észrevételek alapján átdolgozott jelentés-tervezetet, melyre még 8 napig reagálhat újfent a főváros, így az eljárás hivatalos lezárása csak szeptember 27-én esedékes.

Hozzászólások (3)

A hozzászóláshoz .

ozmozis 2010.09.20. 12:01
Bocs, kimaradt, hogy az idézett rész a metróberuházás ellenőrzésére vonatkozott.
ozmozis 2010.09.20. 11:59
Az ÁSZ 2010. évi ellenőrzési tervéből:

"Előkészítés kezdetének időpontja: 2010. január 4.
A helyszíni ellenőrzés kezdési időpontja (a program jóváhagyása): 2010. április 6.
A jelentést megvitató elnöki értekezlet időpontja: 2010. szeptember 13.
A tervezett kapacitás igény: 1040 ellenőri nap, ebből tervévben: 1040 nap."

És előre szólok (2009-ben, ugyanebben a dokumentumban rögzítették):
2011-2012. évre tervezett ellenőrzések:
17. Magyar Szocialista Párt 2009 – 2010
18. SZDSZ – a Magyar Liberális Párt 2009 – 2010
19. Táncsics Mihály Alapítvány 2009 – 2010
20. Szabó Miklós Alapítvány 2009 – 2010
21. FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség 2010 – 2011
22. Kereszténydemokrata Néppárt 2010 – 2011
23. Magyar Demokrata Fórum 2010 – 2011
Fricike 2010.09.20. 08:48
Ezért jó, ha minden poszton pártkatona van!
De csak akkor "hasznos", ha nem hülye! Ez esetben ez nem áll fenn!