Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Napjaink embere is a hibridizációnak köszönheti létét?

nepszava.hu/The New York Times|2010. okt 06. 16:25
[A+ A-]
Tudósok elemezték a neandervölgyi és a modern ember közötti genetikai összefüggéseket, melyből kiderült, hogy DNS-ünk 1-4 százalékban megegyezik neandervölgyi elődeinkével.
A két faj egy 600 ezer és 300 ezer évvel ezelőtti homo erectus közös őstől származott, tehát nem leszármazottai egymásnak, hanem párhuzamos fejlődtek több százezer éven át - elkülönülten. A fosszilis bizonyítékok azt mutatják, hogy a neandervölgyi ember élőhelye kizárólag Európára és Ázsia nyugati részére korlátozódott, a homo sapiens pedig Afrikából származott - számolt be róla a The New York Times. A két faj ismételt találkozása tehát úgy jöhetett létre, hogy a modern ember kivándorolt Afrikából, majd 45-50 ezer éve elérte a Közel-Keletet, ahol összetalálkozott az itt őshonos neandervölgyiekkel. 20-25 ezer évig élt egymás mellett a két faj. Azonban arra a neandervölgyiek nem is számíthattak, hogy a modern ember megjelenésével idejük a végéhez közeledik, de előtte még génjeiket továbbadták a homo sapiensnek. A modern ember végül benépesítette a világot, és a neandervölgyi genetikai örökség napjaink emberében is ott bujkál.

Az első összehasonlítások a neandervölgyi DNS-ei kapcsán nem utaltak a két emberi faj keveredésére, azaz hibridizációra, így az lett széles körben elfogadott nézet, hogy nem keveredtek a modern emberrel. A helyzet mindaddig nem változott, amíg idén a lipcsei Max Planc Evolúciós Antrolpológiai Intézet tudósai - köztük Svante Paabo - szert nem tettek nagyobb számú neandervölgyi genomra, és ennek kapcsán be nem bizonyították, hogy a neandervölgyiek és a homo sapiens igenis keveredtek egymással. Mindez másra is fényt derített: a kihalt emberfaj értelmesebb és kommunikatívabb volt, mint eddig hittük.

Jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy 1-4 százalék a genetikai egyezés a neandervölgyi fajjal, mind az európaiakat, és mind az ázsiaiakat is beleértve. Az afrikaiakkal azonban más a helyzet, akik nem voltak jelen a neandervölgyi és a homo sapiens találkozásának helyszínén és idejében. Ők nem állnak genetikai kapcsolatban a neandervölgyiekkel. Elképzelhető az is, hogy a neandervölgyi gének változatai tették lehetővé a modern ember számára, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott éghajlati viszonyokhoz és az új élőhelyhez.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások (4)

A hozzászóláshoz .

diofa 2010.10.13. 11:39
Aracy: Az általam citált tudományos folyóiratok, mint köztudott az evolúciós elméletet tartják egyedüli elfogadhatónak.
Aracy 2010.10.12. 16:47
Tisztelt Diófa!
Hangsúlyozza, hogy nagy a tudatlanság a rovat szerkesztői fejében a természetttudományokat illetően? Tényleg? Mire alapozza ezt? Talán Ön kedves tudományos lapjaiban - persze csakis tudományosan - a 'creatológiával' foglalkozik? Tudja a 6. nappal úgy 6000 évvel ezelőtt...I am looking forward to waiting for your reply! Legalább egyetlen cikkét jelölje meg, hogy elolvashassam - akár angolul is....
almasi 2010.10.09. 00:54
Nekem tetszenek ezek a "zemberekről"való egymásután megjelent tudományos zelemzések.Most már csak azt várom, hogy a nagy magyar alkotmányozók majd kinyilvánítják, sőt a létrehozott"Nagy Mű" - be belenyilatkozzák,hogy a "zembert" a "Zisten"termtette oszt jónapot.! Lezárva nmindenfajta tudományos okoskodást! Ahogy a vezir kinyilatkozta:" tiszteletben tartja az alkotmányt, de nem tiszteli, mivel az szerinte technokrata szabálygyűjtemény csupán."Majd lesz kinyilatkoztatás! A "zemberek" meg főzhetnek pálinkát. Legalább lesz mivel foglalatoskodniuk nem itten belepofázni az ő politikájába amit nagyszerűen kitalált. És hát az az"zemberek"javát van hivatva szolgálni.Punktum! Ohajt még valaki valamit?Á dehogy köszönjük vezirünk!
diofa 2010.10.04. 19:30
Hívjatok meg e rovat szerkesztésére, mert nagy a tudatlanság a fejetekben a természettudományokat illetőleg. A tudományos híreket nem a New York Times-ból kell beszerezni fiúk, bár tudom hogy egy bizonyos lobbi-csoport itt mondja meg a tuttit a fősodratúnak, hanem a Nature-ből, a Science-ből, a Proceedings of National Academy of Sciences of USA-ból, vagy a Proceedings of the Royal Society of London-ból. Ezek egyik-másikában már jelent meg cikkem.