Előző
Következő
új cikk

Kultúra

A holokauszt nem lerágott csont - Interjú Jávori Ferenccel

Népszava|2010. okt 20. 05:02
[A+ A-]
Jávori Ferencnek, a decemberben húszéves Budapest Klezmer Band vezetőjének, pénteken mutatják be Menyasszonytánc című musicaljét - mely már nagy sikerrel megy a Budapesti Operettszínházban -, a Miskolci Nemzeti Színházban. A Pécsen látható Gettó című musicalhez pedig tizennégy számot szerzett. Úgy érzi, az ilyen kisebbségről szóló daraboknak, ma sajnos különösen aktuálisuk van.
- A Menyasszonytánc bekerült az elmúlt öt évben legtöbb nézőt vonzó darabok tízes listájába, egyedüliként a magyar művek közül. A Budapesti Operettszínház négy éve futó produkciójában játszik is a Budapest Klezmer Band.

- A Budapest Klezmer Band húszéves jubileumát fogja ünnepelni december 14-én. Még csak az interneten hirdették meg a koncertet, de december 14-re, estére már elkelt az összes jegy, és a délutáni koncertre is csak néhány kapható a Művészetek Palotája nagytermébe. Ez jelzi a közönség szeretetét, hiszen lényegében reklám nélkül két teltházat eladni a mai időkben nagy fegyvertény. A mi együttesünk nem szokványos koncertzenekar, hanem szerves része a színházi életnek.

- A klezmer zene eleve olyan, ami közben gyakran produkálják magukat a muzsikusok. Láttam olyan együttest is, amelynek tagjai akár még akrobatikus kunsztokat is csinálnak, és táncolnak zenélés közben. Ahogy a Menyasszonytáncban, úgy korábban az első köztudatba való berobbanásukkor, a Hegedűs a háztetőn Madách Színházi előadásában is a színpadon játszottak, jelmezt is fölvettek, tulajdonképpen színészi feladatokat is elláttak.

- A klezmer új zenei hangzást, és ezzel együtt a muzsikusok számára új színpadi viselkedési módot is hozott be Magyarországra. Úgy látszik, van akkora vonzereje, hogy sikerrel versenybe szálljon a híres Broadway-musicalekkel.

- Legalábbis itthon, az Operettszínházban. De önök azt remélték, hogy a Menyasszonytáncnak nemzetközi sikere is lesz, de egyelőre nincs.

- Én még mindig nagyon bízom a külföldi sikerben, hiszen az Operettszínházban lassan a 200. előadáshoz közeledünk, sok külföldi is látta az előadást. De nehéz betörni az angolszász zenei birodalomba. Remélem azonban, hogy ez csak idő kérdése. Az pedig természetes, hogy a klezmer zenészek nem vonulnak vissza a zenekari árokba, a Gettó című darabban, aminek októberben volt a premierje Pécsen, Gazda Bencének, az együttes hegedűsének eleve szerepe is van, olyan hegedűst játszik, aki bujkál a gettóban. De Kohán István klarinétosnak szintén van szövege az előadásban.

- A Gettó már látható volt Magyarországon a Madách Színházban, de ön most új zenéket írt hozzá.

- Tizennégy új zenei betétszámot írtam. Illetve ezek nem is csak betétszámok, a zene fontos dramaturgiai szerepet is játszik. Ez azonban most egy szám kivételével, nem klezmer. Van egy nagyjelenet, amikor körülbelül ötvenen vannak a színpadon, és hórát táncolnak, ekkor szól a klezmer.

- Miskolcon a Menyasszonytáncban nem a Budapest Klezmer Band játszik majd.

- Nem, a Miskolci Nemzeti Színház zenekara játssza majd az áthangszerelt zenét. Engem is nagyon érdekel, hogy ez hogyan hat majd.

- Hogy több zsidó témájú darab is színpadra került mostanában, nyilván azt is jelzi, sokan veszélyeztetettnek érzik a kisebbségek helyzetét az országban.

- Hat az emberekre mostanában az ilyen jellegű téma. A Gettó premierjén az előadás után dermedt csend volt, kicsit megijedtem, hogy most mi lesz, aztán húsz-harminc másodperc után hatalmas taps tört ki.

- A kisebbség egy részének megint komoly veszélyérzete van. Ettől a Menyasszonytánc, a Gettó hatása fölerősödhet?

- Abszolút. Haumann Péter, a Gettó főszereplője, arról nyilatkozott a tévében, hogy a holokauszt nem lerágott csont, mindig kell róla beszélni, és mindig kell figyelmeztetni a veszélyre.

- A hétvégén a Dohány utcai zsinagógában volt egy nagyszabású koncert, melyen ön is közreműködött, Rost Andrea magyar, cigány és zsidó dalokat adott elő. Nyilván nem véletlen, hogy ezeket együtt énekelte.

- Természetesen nem, Rost Andrea azt mondta, hogy a Kárpát-medencében együtt élünk, egymást kell tolerálni, minden embernek, valamennyi nemzetiségnek megvannak a saját tradíciói, a saját kulturális élete. Mindaz, ami nemzetiségi kultúrában megjelenik nálunk, a magyar kultúrát gazdagítja.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!