A krízis a rendszer egészét érinti
Az önkéntes nyugdíjpénztártagok vesztesége 10-20 százalékos, a kötelező pénztártagok viszont csak 2013-tól kaphatnak életjáradékot, ezért lehet, hogy őket már nem érinti negatívan a jelenlegi pénzügyi válság hatása. Mindkét rendszer tagjainak pénzét részben magyar és külföldi részvényekbe fektetik a bankok, ezért a vagyon a részvények ingadozásához hasonlóan változik. A pénztárszövetség szerint nincs értelme pénztárt váltani, mert a krízis a rendszer egészét érinti.
2008. November 06., 05:12
Ossza meg!
facebook
iwiw
Több százmilliárd forintos vagyonvesztés várható a nyugdíjpénztáraknál, de Simonovits András közgazdász szerint azt most még nem lehet tudni, hogy ennek hosszú távon milyen hatása lesz. Elképzelhető, hogy a nagy visszaesésés csupán átmeneti, de azok az önkéntes magánnyugdíjpénztár-tagok, akik most veszik ki a pénzüket, biztos, hogy 10-20 százalékos veszteséget könyvelhetnek el a korábbi értékhez képest. A kötelező magánpénztárak tagjainak többségét csak 2013 után érintheti ez a probléma, hiszen csak akkortól kapnak életjáradékot. A szakember szerint lehet, hogy akkor már nem érezhető a válság hatása, de - mint mondta - erre nincs garancia. Megjegyezte, hogy 1997-ben, amikor a magánnyugdíjpénztár-törvényt bevezették, a kormány garanciát vállalt, hogy a kötelező pénztártagok vesztesége nem lehet nagyobb, mint a tiszta tb-nyugdíj hat százaléka. Ezt a kötelezettséget később eltörölték, így ha elvben összeomlana a rendszer, a majdani, vegyes rendszert választó nyugdíjasok a háromnegyedét kapnák az ellátásnak azokhoz képest, akik tisztán az állami rendszerbe fizettek. Ezt még súlyosbítja az, hogy akik nem pályakezdőként léptek be az önkéntes rendszerbe, lemondtak a társadalombiztosítási rendszerben addig megszerzett nyugdíjjogosultságuk 26 százalékáról. Emiatt az állami nyugdíjból a kiszámított ellátásuknak csupán 74 százalékát kapják meg, a hiányzó részt a magánpénztárakban felhalmozott vagyonból kellene pótolni. Mindkét rendszer tagjainak pénzét részben magyar és külföldi részvényekbe fektetik a bankok, vagyonuk a részvények ingadozásához hasonlóan változik. Szerinte a rendszerben a részvények súlyát éppen akkor kezdte növelni a kormány, amikor a tőzsdei árfolyamok zuhanni kezdtek. A kormány és a befektetők is túlzott elvárást mutattak a tőzsdével kapcsolatban - mondta.
A Stabilitás Pénztárszövetség állásfoglalása szerint nincs ok az aggodalomra, a nyugdíjpénztárak működése a jelenlegi piaci körülmények között is stabil, a pénztárak sem működésükkel, sem befektetési tevékenységükkel kapcsolatban nem küzdenek likviditási problémákkal, a pénztártagokkal szembeni kötelezettségeiknek folyamatosan eleget tesznek. A nyugdíjpénztári megtakarításokat a pénz- és tőkepiacokon fektetik be, a befektetési környezet kedvezőtlen változásai pedig tükröződnek a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon, illetve a nyugdíjpénztári befektetések hozamának rövid távú alakulásában, és a pénztártagok egyéni számláinak aktuális összegében. A nyugdíjpénztári portfoliók teljesítményét csak hasonlóan hosszú (minimum 5 éves) időszakokra érdemes értelmezni - hívta fel a figyelmet a pénztárszövetség, hozzátéve: a nyugdíjpénztárak az elmúlt évtized több "válságidőszaka" mellett is biztosították a hosszú távú eredményességet, amit a reálhozamok is visszaigazolnak.
A jelenlegi negatív tendenciák a pénztárszövetség szerint komoly döntések elé állíthatják a pénztártagokat. Egyre több önkéntes nyugdíjpénztári tag jut el a kifizetési időszakhoz, elérve a 10 év várakozási időt vagy a nyugdíjkorhatárt. Ha megtakarításukat most kívánják felhasználni, a jelenlegi veszteséget is el kell viselniük, ezért célszerűbb megtakarításaikat továbbra is a pénztárukban hagyni, és kivárni, amíg befektetéseik piaci értéke nő. A magánnyugdíjpénztári tagoknak, ha pénztárváltásról gondolkodnak, célszerű figyelembe venniük, hogy a jelenlegi válság a pénztári rendszer egészét érinti, és nincs garancia arra, hogy a másik pénztár a pénztárváltást követően rövid időn belül jobb eredményt ér el.
NÉPSZAVA Online /
