Előző
Következő
új cikk

Belföld

Új médiatörvényt vár az Európai Parlament

Népszava|2011. márc 11. 05:07
[A+ A-]
A magyar médiatörvény további felülvizsgálatát sürgeti az Európai Parlament a tegnap nagy többséggel elfogadott állásfoglalás szerint. Ezzel a határozattal a képviselők deklarálták, a szabályozás az e heti módosítás ellenére sem európai. Magyar ügyben - EP-tagságunk óta - először hoztak elítélő állásfoglalást.
A fideszes EP-képviselők és a kormány ismét az MSZP okolta a történtekért. Közben a szocialisták azt javasolták, hogy az újabb brüsszeli pofon után a parlamenti pártok és médiaszakértők bevonásával készítsenek a demokratikus normáknak megfelelő szabályozást.

A médiatörvény további módosítására szólította fel Magyarországot az Európai Parlament (EP). A tegnap déli strasbourgi plenáris ülésen az állásfoglalást 316 képviselő támogatta, 264 ellenezte, 33-an tartózkodtak. A megszavazott határozat az EBESZ és az Európa Tanács emberjogi biztosának álláspontjára alapozva a magyar médiaszabályozás alkalmazásának felfüggesztését, a média kormánytól való függetlenségének visszaállítását és az állami beavatkozás felszámolását követeli a szólásszabadság terén.

A végszavazást a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal frakciója kezdeményezte. A szavazás előtt az Európai Néppárt visszavonta saját állásfoglalási indítványát, és ezt kérte a többi frakciótól is, mondván: a magyar kormány azóta változtatott a törvényen. A szociáldemokraták és a liberálisok ezt visszautasították: szerintük a szólás szabadságának, és demokráciának védelme még mindig nem biztosított, és nem oldódott meg az egypárti médiatanács összetételének problémája sem.

Göncz Kinga, az EP Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügyi Bizottságának alelnöke lapunknak úgy fogalmazott: a nagy többségű támogatás arra utal, hogy a néppártiak közül is sokan átszavaztak. Nem Magyarország, hanem Európa demokratikus alapértéke a szólás szabadsága, és ebben nem fogadnak el kompromisszumokat a képviselők - értékelte az EP döntését az alelnök. Utalt arra, hogy az összes olyan intézmény, amelynek nyilatkozatait Magyarország aláírta, egyértelműen jelezte, hogy az alapkérdésekben nem módosított a kormány.

A fogalmak továbbra is tisztázatlanok, a bírságokat kiszabó médiatanács politikai színezete homogén maradt. Az Európai Bizottság csak azért nem tért ki ezekre a kifogásokra, mert nincs olyan direktíva, amelyre hivatkozhatott volna - mondta Göncz Kinga. A képviselők döntése fontos politikai figyelmeztetés, amelyet az Orbán-kormánynak komolyan kell vennie - jelentette ki Tabajdi Csaba. Az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nyilvánvalóvá vált, hogy nem elegendő az a néhány módosítás, amelyet az Országgyűlés hétfőn elfogadott, az EP többsége ezt kevésnek találta.

Tabajdi emlékeztetett, hogy az EP állásfoglalása az Alapjogi Chartában megfogalmazott elvek teljes tiszteletben tartását kéri. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország az Európai Emberi Jogi Egyezmény részese, és az Európa Tanács tagja ezért nem lehetnek számára túlzottak az emberi jogi biztos által is megfogalmazott elvárások. Az EBESZ tagországaként Magyarország nem hagyhatja figyelmen kívül a médiaügyi biztos jogos aggályait sem.

Olyan magyarországi médiaszabályozást kell kialakítani, hogy az Orbán-kormány ne irányíthassa központilag sem a közszolgálati médiát, sem a médiahatóságot. Csökkenteni kell a példátlan mértékű bírságokat, és biztosítani kell, hogy a médiatanács döntései ellen legyen valódi jogorvoslati lehetőség. Garantálni kellene az újságírók forrásainak védelmét is - sorolta Tabajdi az állásfoglalásban is felvetett problémákat.

Folytatódik a boszorkányüldözés - így kommentálta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a döntést. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a határozatban egyetlen utalás sincs a "nagyon konstruktív, rendkívül gyorsan lezárt tárgyalásokra". Utalt arra, hogy Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos szerint - Kovács megfogalmazásában - "minden szempontból megnyugtatóan" sikerült rendezni a médiatörvény módosításával kapcsolatos kérdést. Az államtitkár úgy vélte, azoknak a frakciók, amelyek megszavazták a magyar jogszabályt kifogásoló előterjesztést, most már nemcsak a magyar kormánnyal van vitájuk, hanem az Európai Bizottsággal is.

A fideszes EP-képviselők is felháborodtak, szerintük a baloldali frakciók hazug határozatot fogadtak el. "Képmutató és felelőtlen a magyar szocialisták magatartása, akik, míg Európában folyamatosan a médiatörvény és a magyar kormány ellen kampányolnak, addig Magyarországon az uniós kérésnek eleget tevő módosításokat leszavazták".

Jó lenne, ha az összeesküvés-elmélet helyett inkább elgondolkodna a kormány arról, hogy mit művel Magyarországgal - reagált lapunknak Mandur László. A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány újabb pofont kapott Brüsszelből, ezért nem támadniuk, inkább együttműködniük kellene. Mint fogalmazott, beléptünk egy szövetségi rendszerbe, nem viselkedhetünk úgy, mintha minket nem érdekelne ennek a közösségnek a normája. Így önmagunkat zárjuk ki a centrumból, ezt igazolja az is, ahogy Magyarország elnökségét kezeli az unió. Szégyenpadra került az ország - fogalmazott a képviselő, ezért sürgősen, az elvárásoknak megfelelően módosítani kellene a médiaszabályozást.

Az MSZP azt javasolja, hogy a parlament jövő héten vegye tárgysorozatba a kormány, a parlamenti pártok, a média szakmai- és érdekképviseleti tagjaiból álló bizottság létrehozását. Így az ülésszak végére, június 15-re elkészülhetne egy demokratikus normáknak megfelelő szabályozás.

Ritka az elítélő állásfoglalás
A magyar médiatörvényt kritizáló állásfoglalás ritka, de nem egyedülálló az EP történetében - olvasható a Policy Solutions politikai gyorselemzésében. Magyarország uniós tagsága óta 11 ügyben ítéltek el hasonló módon tagállamot, de magyar kormányt most először ért ilyen kritika. Mint írták az EP politikai véleménye kifejezésének eszköze az úgynevezett "állásfoglalás". Egy szakbizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő terjeszthet be állásfoglalási indítványt az EP plenáris ülése elé valamilyen aktuális politikai ügyben, így például az emberi jogokat, a jogállamot vagy a demokráciát veszélyeztető kérdésekben. Az elfogadott indítványnak csak politikai következménye van, jogi nincs. Bár Magyarország uniós csatlakozása óta több mint 1000 ilyen állásfoglalás szerepelt az EP napirendjén, ezek többségét nem uniós országokról (Burmáról, Iránról, Kínáról) fogalmazták meg. Tagállamnak címzett állásfoglalást mindössze 22 alkalommal fogadott el a parlament, ezek fele valamilyen témában támogatta az adott uniós országot, másik fele viszont elítélő volt.

Milliókért kommunikált az m1 intendánsa
Nincs ügy, az egész valótlanság, politikai támadás - így reagált lapunknak Rákay Kálmán arra a hírre, hogy volt cége, a Contact Média Tanácsadó Kft. csak a Fejér megyei önkormányzattól három év alatt áfával együtt 41 millió forinthoz jutott. Az m1 intendánsa egyes híradások szerint 2008 és 2010 között havi 600 ezer forint plusz áfa megbízási díjért dolgozott az önkormányzatnak, de Fejér megye öt másik, milliós szerződést is kötött vele. Emiatt a Szabolcs megyei közgyűlés volt elnöke korábban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, de a nyomozást később megszüntették.

Helmeczy László továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem lett volna szükség ilyen szerződésekre, ezért pótmagánvádas eljárást fontolgat. Úgy fogalmazott: én még olyat nem hallottam, hogy egy kisváros gimnáziumának felújítását 3 millió forintért kommunikálják. Rákay Kálmán lapunknak azt mondta, kizárólag azért támadják még most is, mert cégével a Sukoró-ügy visszásságára akarta felhívta fel a figyelmet. Kijelentette azt is: jogi lépéseket fontolgat. Az MTV-nél pedig úgy reagáltak: az ügyben a Magyar Televízió semmilyen módon nem illetékes, Rákay abban az időben nem volt a munkatársuk.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!