Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Szőcs Géza kihallgatta a kirúgott operaházi igazgatót

Népszava-információ|2011. jún 05. 19:25
[A+ A-]
Lehet, hogy azért kellett Horváth Ádámot két nappal azután, hogy kinevezték, eltávolítani az Operaház éléről, mert túl sokat tudott vetélytársa, a Szőcs Géza támogatta Harangozó Gyula nehezen magyarázható ügyeiről? Az tény, Réthelyi Miklós miniszter szerdán az Operaház főigazgatójává nevezte ki Horváth Ádámot, miután egy szakmai bizottság nyolc-egy arányban őt tartotta legalkalmasabbnak a posztra.
Már május 23-i cikkünkben írtunk arról, hogy a kulturális államtitkár nem nézi jó szemmel jelölését és komoly akciókat folytat Horváth eltávolításáért. Akkor Szőcs lapunknak azt mondta, hogy a pályázat valószínűleg érvénytelen vagy szabálytalan volt. Június 3-án aztán a minisztériumban lemondatták Horváthot és egy afféle kihallgatásnak is alávetették.

Nem tartott sokáig Horváth Ádám operaházi főigazgatói karrierje. Nem sokkal kinevezése után már kapott olyan üzenetet Horváth, hogy lépjen vissza. Mikor ezt nem tette meg, az igazságügyi minisztérium adott ki még aznap egy közleményt, amely szerint a kormány "feladatul tűzte Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatáról ne hozzon döntést a soron következő kormányülés előtt". Csakhogy Horváthoth addigra már ünnepélyesen beiktatták.

Ami az előzményeket illeti, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), mint a munkáltatói jogkör gyakorlója, a pályázati felhívás elkészítésében való közreműködésre és a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kért fel. A szakmai bizottságban képviseltette magát az Előadó-művészeti Tanács Zenei Kollégiuma Devich János, Popa Péter és Victor Máté személyével, az Előadó-művészeti Tanács Zenei Kollégiuma Kiss Jánossal, a miniszter képviseletében Pakucs Jánossal, a Magyar Állami Operaház Közalkalmazotti Tanácsát Fodor Ágnes, míg az országosan reprezentatív Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét dr. Gyimesi László képviselte, a munkáltatói jogkör gyakorlójának delegálása alapján Hegyiné Vizi Veronika és Gerenday Ágnes vett részt a munkában.
Május 20-án a bizottság nyolc támogató és egy ellenző javaslattal (az ellenszavazatot Kiss János adta le) a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára Horváth Ádám kinevezését javasolta.

A bizottság komolyan foglalkozott a Szőcs támogatta Harangozó Gyula pályázatával is. De kifogásolta, hogy Harangozó nem adott elképzelést arra, mi legyen az Erkel Színház sorsa. Nehezményezte a pályázati bírálóbizottság azt is, hogy Harangozó négy, afféle feljelentő levelet is csatolt a pályázatához, amelyben az operaház előző vezetését bírálja. Harangozó támogatóiként nagyrészt csak olyanokat tudott bemutatni, akikre pozíció várna, ha Harangozó kapná meg a főigazgatói posztot. Ugyanakkor az őt támogató külföldi művészek is csak a Harangozóval szövetséges Tokody Ilona támogatásáról nyilatkoztak. Az is kritikaként fogalmazódott meg, hogy gyakorlatilag semmiféle olyan rész nem szerepelt a pályázatban, amely Harangozó bécsi intézményvezetői tapasztalataira utalt volna.

"Horváth Ádám pályázata viszont szakmailag is nagyon erős volt. Több mint két tucat jelentős művész támogatja" - fogalmazott egy, a pályázatokat ismerő forrásunk.
Információink szerint még a bizottsági határozat előtt Réthelyi Miklós miniszter kijelentette, hogy ő azt nevezi ki, akit a bizottság jelöl. Ennek ellenére a kulturális államtitkár a háttérben komoly akciókba kezdett, hogy megfúrja Horváth Ádám kinevezését. S mindez nem előzmény nélküli.

Szőcs Géza tavaly augusztusban Harangozó Gyula balettművészt kérte fel, hogy legyen az Operaház miniszteri biztosa, és valószínűleg később főigazgatója. Harangozó lázas intézkedésbe kezdett az operaházban, ám néhány nap múlva kiderült, nincs írásos felhatalmazása. Szőcs azt állította, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium döntésére vár. Hamarosan kiderült, főnöke, Réthelyi miniszter Horváth Ádámot szeretné a miniszteri biztosi pozícióban látni. Szőcs engedett, a miniszter pedig kinevezte Horváth Ádámot. Mindez tavaly ősszel történt. Úgy tűnt, Horváth Ádám az esélyes a főigazgatói székre. Hogy még sincs minden rendben, azt mutatta, hogy a kiírás egyre késett. Áprilisban aztán napvilágot látott a pályázat, s Harangozó Gyulát kivéve nem volt érdemi vetélytársa Horváthnak. A miniszter által összehívott bizottság ezek után voksolt Horváth mellett. Egyedül Szőcs Géza nyilatkozta el magát lapunknak, azt állította, lehetnek olyan körülmények, miszerint a pályázat vagy eredménytelen, vagy érvénytelen. Sokáig úgy tűnt, nincs másról szó, mint a miniszter és az államtitkár presztízsharcáról.
Ám a szerda esti KIM-közlemény, mely egyértelműen a miniszter felelősségét hangsúlyozza, s gyakorlatilag visszavonja a döntését, azt jelenti, hogy Réthelyi magával Orbán Viktorral ment szembe. Az Index úgy tudja, a miniszter a napokban többször is tanácskozott az Operaházzal kapcsolatban Szőcs Géza kulturális és Halász János parlamenti államtitkárral. Réthelyi jelezte, Horváth Ádámot látná szívesen az intézmény élén. Szőcs azonban ellenakcióba kezdett, keddre berendelte a miniszteri biztost az államtitkárságra, hogy számoljon be eddigi tevékenységéről, melyet azonban a miniszter megakadályozott. Réthelyi szerdán irodájába kérette államtitkárait, ahol kiderült, hogy Horváth Ádám már a főigazgatói kinevezés átadására várakozik. Az államtitkárok tiltakoztak, ám Réthelyi ennek ellenére bejelentette a döntést, amelyhez ott a helyszínen azonnal és széles mosollyal gratulált Szőcs Géza.

Horváthot tehát kinevezték, de ez valószínűleg Réthelyi miniszteri székébe kerül. Az egyébként orvosprofesszor Réthelyi csapdába esett. Egyrészt, korábban kijelentette, hogy a bizottság jelöltjét nevezi ki, másrészt Orbán Viktor vagy valakik Orbán környezetéből ezt nem akarták. És azt már tudjuk, a miniszterelnök keményen ragaszkodik álláspontjához. Azt természetesen nem tudjuk, Szőcs Géza áll-e a miniszterelnöki akarat mögött.

Mindenesetre Szőcs Géza egy pénteki sajtótájékoztatón egy kérdésre azt felelte, a dolog még nem érett meg arra, hogy beszéljenek róla. A minisztériumon belül, magyarázta, az operaház elmúlt, mintegy fél évének az értékelése jelenleg is folyik, és úgy határoztak, érdemes megvárni ennek az elemzésnek az eredményét, mielőtt érvényes döntés születne. A NEFMI annyit közölt: a kormány a következő ülésén fogja az operaház helyzetét értékelni, az igazságügyi minisztérium pedig vizsgálja a főigazgató kinevezésekor történt döntéshozatali eljárást.

Ez történt a felszínen. Ám értesüléseink szerint közben a háttérben komoly erők mozogtak már Horváth Ádám eltávolítására. Az rövidesen világossá vált, hogy meglehetősen nehéz és komikus valakit pénteken leváltani, akit csak szerdán neveztek ki. Ezért kézenfekvő megoldásnak tűnt rávenni Horváthot, ne akadékoskodjon, önként lépjen vissza.

Június 3-án a minisztériumba kérették ismét Horváthot, ahol először Réthelyi miniszterrel tárgyalt. Hogy pontosan mi és hogyan hangzott el, azt természetesen nem tudjuk, csak azt, formailag megegyeztek abban, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a főigazgatói munkaviszonyt. Sőt, Horváth a miniszteri biztosi posztjáról is lemondani kényszerült, holott, korábban arról nem volt szó, hogy ettől a tisztségétől is meg kell válnia.

A két szék között a pad alá esett Horváth Ádámot ezután egy "megbeszélésre" invitálták azon nyomban a minisztériumban, amely rövidesen afféle kihallgatássá alakult. A "kihallgatás" súlyát jelzi a résztvevők névsora is.
Ugyanis jelen volt Réthelyi Miklós miniszter, Jávor András közigazgatási és Szőcs Géza kulturális államtitkárok a NEFMI-ből, Hammerstein Judit és Polt-Palásthy Mariann helyettes államtitkárok. (Polt-Palásthy a minisztérium személyzeti ügyeivel foglalkozik, de informális hatalma jóval nagyobb, hiszen a legfőbb ügyész, Polt Péter felesége.) Ott volt L. Simon László fideszes képviselő, a kulturális bizottság elnöke, Schmidt Ágota kabinetfőnök, Hajduné Sipos Erika az Operaház gazdasági igazgatója és Bíróné Lázár Erika az Operaház gazdasági igazgató-helyettese, valamint Farkas Mónika az Operaház humánpolitikai osztályvezetője is.
Előttük kellett Horváth Ádámnak a Szőcs Géza által feltett kérdésekre felelni.
A meghallgatás érdekessége az, hogy Horváth Ádám korábban egy közel hatszáz oldalas feljegyzést készített Szőcs számára, amelyben feltárta, hogy szerinte mi visszás az Operaház korábbi gazdálkodásában. A dokumentumok egy jelentős része Harangozó Gyula - Horváth szerint vitatható - ügyeiről szólt. Harangozó 1996-2005-ig volt az Operaház balett igazgatója. És - köztudottan - Szőcs őt támogatta korábban.

Horváth március óta nem kapott választ az írásos beadványára, ugyanakkor ezen a meghallgatáson, ahol Szőcs kérdezte, sem került mindez szóba. Csak Horváth vélt vagy valós hibáit vették sorba. Mindezt percekkel azután, hogy Horváthot minden vezetői tisztségéről leváltották.
A meghallgatás zárt volt és nincs tudomásunk arról sem, hogy jegyzőkönyv készült, ám minden most következő részletet igyekeztünk legalább két résztvevővel megerősíttetni.

Hosszú vita alakult ki Győriványi Ráth György karmester és főzeneigazgató szerződése körül. A korábban Fidesz-liebling Győriványit tavaly ősszel nevezte ki főzeneigazgatónak az akkori főigazgató, a szocialisták emberének tartott Vass Lajos. De Vasst már ez sem mentette meg. Akkor közlés szerint a kinevezés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium engedélyével történt, s abban is megegyeztek, Győriványi Ráth György évadonként huszonkét előadást vezényel. Ám időközben a szerződése jogszerűségűvel kapcsolatban aggályok merültek fel, miután Győriványi kiesett a pixisből.. Szőcs azt is nehezményezte, miként lehet, hogy Győriványi nyolcszázezer forintot kap egy vezénylésért, míg a jóval kvalitásosabb muzsikusnak tartott Kovács János csak ennek éppen a tizedét, nyolcvanezer forintot? Kovács közalkalmazott, Győriványival viszont jó szerződést kötöttek - hagzott a felelet.
Mindez csak hangulati előkészítés volt, mert ezután jöttek a rázósabb ügyek. Szőcs Eldar Aliev jelenlegi és Harangozó Gyula korábbi balettigazgatók ügyeinek firtatására tért rá.

Ekkor Horváth Ádám felolvasott egy 1999-es KEHI jelentésből, amelyből nagyjából az derül ki, hogy Harangozó igazgatósága idején minden vendégművész és korrepetitor egy Paul Szilard Production nevű New York-i cégen keresztül érkezett Magyarországra. A gázsit ennek a cégnek a bécsi számlájára utalta át a pesti Operaház. Ám Harangozónak rendelkezési joga volt e bécsi számla felett. Vagyis, az Operaház nevében egy olyan számlára utalt, amely fölött ő is rendelkezhetett. További furcsaság, hogy esetenként - a szerződések szerint - nem a művészek kapták meg közvetlenül a nekik járó napidíjat, hanem azt kézpénzben egy magyar hölgy vette fel helyettük rendszeresen. Nem kis összegekről van szó, van aki helyett akár ezer dollárt felvett egy napra a megbízott.
Szőcs válasza csak annyi volt, hogy ezekre a vádakra Harangozó Gyulának kell majd megfelelnie. Majd áttért esztétikai kérdésekre, hiszen ezek után Szőcs államtitkár azt firtatta, hogy minek bemutatni a Notre Dame-i toronyőr című darabot, nem elavult-e már az?

Ezután Szőcs nehezményezte, hogy csökkent a bérletesek száma, hozzátett valami olyasmit is, hogy erről Győriványi tehet, aki koncerteket is szervez az Operába.
Horváth válaszában megvédte Győriványit. Szerinte éppen a minisztérium tehet a csökkenésről, mert a bevétel jelentős növelésére utasította az intézményt. Ehhez viszont elengedhetetlen volt két kedvezményes bérlet megszüntetése. Ráadásul a minisztérium huszonöt százalékos jegyáremelést írt elő. Ám az operai vezetés számításai szerint tíz százaléknál jobban nem növelhetőek a már amúgy is magas jegyárak.

Ezután Szőcs arról faggatta tovább az igazgatót, milyen cégnek adott megbízást a Bánk bán felvételének kiadására. Kiderült, ezt maga az Operaház csinálta, a CD-ket pedig az oktatási államtitkárságnak adták, hogy az ajándékozza iskoláknak.
Szőcs ezek után abba próbált belekötni, hogy Horváth támogatói nyomás hatására adtak támogató levelet az igazgatói pályázatához. Ezt Horváth határozottan visszautasította. (A támogatók között amúgy olyan nevek is szerepelnek, mint Renée Fleming, Kodály Zoltánné, Gulyás Dénes vagy éppen Marton Éva.)
Ezek után némi szóváltás tört ki arról, hogy kit is kellene vizsgálni. Horváth szerint ő hiába hívta fel a figyelmet százmilliós visszaélésekre, azzal a kutya sem törődik, ám ellene, aki éppen rendet rakni akart, most vizsgálódnak. Az igazi tettesek meg a markukba nevetnek.

Szőcs mentegetődzve erre annyit felelt, ő nem vádol, csak kérdez. Majd tovább kérdezett: Miért jár be Bán Teodóra az Operaházba?
Horváth meglehetősen értetlenül csak annyit felelt, Bán Teodóra, az Operaház egykori primabalerinája bejár mindenhova, ráadásul a lánya is ott táncol.
Ezek után Jávor András közigazgatási államtitkár még azt közölte, Mozsár István ügyvezetőt kérik fel a további intézkedésig az Operaház vezetőjének.
Ekkor végre megszólalt az addig meglehetősen feszengő Réthelyi miniszter is, aki annyit jegyzett meg Szőcs Géza felé, hogy meglehetősen tetemrehívás jellegű volt ez a meghallgatás. Szőcs erre annyit felelt, hogy megnyugtató volt, amit hallott.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!