Előző
Következő
új cikk

Belföld

Botrány lesz a bírák nyugdíjazásából

Népszava|2011. jún 22. 05:03
[A+ A-]
Levélben fordulnak Schmitt Pálhoz a bírói nyugdíjkorhatár megvágása miatt a bírák. Kérik, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a hétfőn elfogadott törvénymódosítást, ha pedig Schmitt - eddigi államfői ténykedéséhez híven - mégis szignálja a jogszabályt, az Alkotmánybíróságtól (Ab), illetve a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetektől kérnek jogsegélyt.
Az érintett bírók egy része példa nélküli tiltakozásba kezd az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyát általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötő, hétfőn elfogadott törvénymódosítás miatt - erősítette meg a Népszabadság értesülését forrásunk. Információink szerint még e héten elküldik az államfőnek azt a 16 oldalas dokumentumot, melyben a jogszabály ellen felhozott jogi aggályaikat összegzik. E levél csak az összefoglalója annak a Legfelsőbb Bíróság (LB) egyes tagjai által előkészített alkotmánybírósági beadványnak, melyet a törvény kihirdetése esetén azonnal eljuttatnak az Ab-hoz.

Noha a bírói szervezetben erősen szkeptikusak mind Schmitt, mind pedig a hamarosan új összetételűvé váló Ab beavatkozását illetően, úgy vélik, minden létező hazai, és nemzetközi fórumon jelezniük kell, hogy a testület függetlenségén esett csorba. Szerintük ráadásul Schmittnek is most kellene színt vallani, hiszen a bírók alapvetően a köztársasági elnök védelme alatt állnak, ő nevezi ki őket, elmozdításukra pedig másnak nincs lehetősége.

Pedig éppen ez a legfőbb aggály a fideszes Lázár János és Varga István jegyezte törvénymódosítással szemben. A még ki nem hirdetett szabályok szerint ugyanis 2012. január 1-jétől a legfőbb ügyész és az LB - 2012-től a Kúria - elnökének kivételével az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik. A hatályos törvények értelmében az ügyészek és a bírák felső korhatára 70 év, az új szabály alapján azonban már jövőre a 62. év lesz, így csak 2012-ben több száz, öt éven belül pedig mintegy ezer bírónak kell távoznia a pályáról.

Úgy tudjuk, véglegesítették, és noha aláírással még lehet csatlakozni, szét is küldték a bírák között azt a 27 oldalas beadványtervezetet, amellyel az Ab-hoz fordulnak. A dokumentum szerint az 1952 előtt született bírák jogviszonyának megszüntetése egyértelműen diszkriminatív. Bármiféle életkor szerinti diszkrimináció pedig, a mai és az új alaptörvénnyel is ellentétes, nemzetközi egyezményekbe, de még Európai Uniós alapokmányokba is ütközik. Ezzel akár a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, illetve a luxemburgi Európai Bírósághoz fordulhatnának a talárosok.

A beadvány szerint a jogszabály rendelkezései sértik a bírák emberi méltóságát, magán- és családi életét, jó hírnevét, munkához és tulajdonhoz való jogát is. Eddig törvény garantálta, hogy a bíró 70. életéve betöltéséig dolgozhat, és meghatározott összegű jövedelem illeti meg. Ezekre a garanciákra alapozhatta egzisztenciáját, s ha annak anyagi feltételeit minden átmenet nélkül megvonják, az sérti az emberi méltóságot - érveltek.

A jövőre nyugdíjba kényszerülő bírók közül ugyanis sokan kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, elég csak egy esetleg felvett kölcsönre, vagy más hosszú távú kötelezettségre gondolni, amelynek a nyugdíjból már nem képesek eleget tenni. A bírák azt is felrótták, hogy olyan, jogszabályban szavatolt bevételtől fosztják meg őket, amelyet korábbi Ab-határozatok alapján alkotmányos védelem illet meg.

Emellett az elfogadott javaslat bírók és más szakértők szerint is súlyos, és kézzelfogható csapás az igazságszolgáltatás szervezetének függetlenségére, az állam ugyanis szabályosan kinevezett bírókat mozdít el posztjukról. Ez pedig nem "csupán" alkotmánysértő, vagy éppen nemzetközi vállalásainkra nézve aggályos, hanem komolyabb uniós következményekkel is járhat; az EU tagállamai közé való felvétel kritériuma ugyanis a függetlenség garantálása. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy a nemzetközi bíróságok várható elmarasztalása után Magyarország drasztikus uniós retorziók elé néz.

Elvárásoknak kell megfelelni?
Nem szabad olyan szabályozást kialakítani, amely azt a látszatot kelti, hogy a bíróknak bizonyos ügyekben más elvárásoknak is meg kell felelniük, mint a törvény betűje és saját lelkiismeretük - fogalmazott Kónya István a Népszabadságnak.

Az LB büntető kollégiumának vezetője szerint nem gyorsítani, inkább lassítani fogja az eljárásokat, ha a büntetőeljárási törvénymódosító-csomag mai formájában lép életbe. Komoly alkotmányossági aggályok hozhatók fel a védő és a gyanúsított kapcsolattartásának korlátozásával szemben.

Mint ismert, a módosítás felhatalmazná az ügyészt, hogy a kiemelt ügyekben az illetékes bíróság helyett máshol emeljen vádat, az őrizetbe vétel időtartamát 72-ről 120 órára emelné, a gyanúsított pedig nem találkozhatna a védőjével az eredeti javaslat szerint az első 48, egy időközben benyújtott módosító indítvány szerint már "csak" az első 24 órában. Mindezek ellen tegnap a Magyar Bírói Egyesület is tiltakozott.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!