Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Felújítják a fővárosi Kozma utcai zsidótemető első világháborús hősi parcelláját

MTI|2011. júl 05. 13:12
[A+ A-]
Egy év alatt felújítják és restaurálják a sírokat, majd emlékparkká alakítják a fővárosi Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi halottainak parcelláját - jelentette be kedden Hende Csaba honvédelmi miniszter, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója.
A temető első világháborús emlékműve előtt, a munka megkezdésekor tartott sajtótájékoztatón elmondták, az ország legnagyobb zsidó temetőjének 12-es parcellájában mintegy háromszáz hősi halott nyugszik, sírjukat benőtte a gaz.

Hende Csaba a jelenlegi állapotot méltatlannak nevezve elmondta, hogy a honvédség idén februárban alakult Ludovika zászlóaljának tisztjelöltjei önkéntes munkával előbb megközelíthetővé teszik a sírokat, majd a szaktárca négymillió forintos támogatásával restaurálják azokat.

A honvédelmi miniszter elmondta, más hősi temetők rendbe hozását is tervezi a tárca, azok meghatározása már elkezdődött, a munkálatokba az ifjúságot is szeretnék bevonni.

Zoltai Gusztáv köszönetet mondott, hogy a kormányzat a nemzetgazdaságra való tekintet nélkül forrást biztosított a sírok, a parcella rendbe tételére, amely nemcsak az 1848-49-es szabadságharc és az első világháború, hanem a munkaszolgálatokban meggyilkoltak emlékét is őrzi. "Áldozat és áldozat között nincs különbség" - hangoztatta a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.

Boross Péter arra emlékeztetett: a kegyeleti bizottság kötelessége azon sírhelyek őrzése, amelyek jelentős személyiségek nyughelyei, illetve azoknak a temetőknek a feltárása, ahol olyan halottak fekszenek, akik a nemzet kegyeletére méltók.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke azt mondta: mára alig maradt az országban első világháborús katonatemető, mert 1945 után azokat nem gondozták, a sírhelyeket semmilyen tisztelet nem övezte, ezért a múlt ismeretének erősítése is vezérelte őket a döntésükben. Az, hogy "volt olyan kor, amikor aki itt élt a hazában és fegyverbe szólították, akkor nem tettek különbséget köztük se vallás, se származás, se egyéb szempontból, hanem teljesítették kötelességüket, és életüket adták a hazáért" - fogalmazott a volt miniszterelnök.

"Ez olyan üzenet, amit mindenkinek meg kell értenie, különösen ebben a temetőben, hogy ami ebben a században, különösen a múlt század közepén történt, az maga a gyalázat volt" - hangsúlyozta.

Boross Péter úgy fogalmazott: "tanuljunk a történelemből, hogy ennek az elátkozott századnak a közepétől nem természetes dolgok történtek, mert emberibb, s egyben magyarabb, az az első világháború előtti időszak volt, ahol a mérce mindenhol egyforma volt, és a kegyelet mindenkit egyaránt megilletett", majd hozzátette, "úgy hiszem, a mai időkben, ismervén az idő különös szellemáramlatait, külön jelentősége van annak, hogy itt és most egy emlékpark létesüljön".

Felidézte, hogy apja az első világháborút a 44-es gyalogezredben harcolta végig, majd zászlós és hadnagy lett, és a sírok között egy, a századhoz tartozó zászlós nyughelyét is megtalálta.

Zoltai Gusztáv az MTI-nek elmondta, 1608 zsidó temető van az országban, ebből mindössze 30-40-et tudnak évente állami segédlettel és saját forrásból rendbe tenni. A temetők felében tudnak alkalmazni úgynevezett temető őrt, aki évente egyszer lekaszálja a területet, és az esetleges rongálásokat jelzi, de mint fogalmazott, mára a legtöbb sírt, amely rendszerint falvak és temetők szélén van, kirabolták, szétlopták.

Megjegyezte, sok sírt azért nem ápolnak, azért lett gondozatlan, mert a hozzátartozókat a második világháborúban elhurcolták és meggyilkolták, a túlélők és leszármazottak pedig az elmúlt fél évszázadban vagy meghaltak, vagy a vegyes házasságok miatt már nem a felekezeti hovatartozás szerint temetkeznek.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!