Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

A kormány húzta ki a mentőövből a dugót

Népszava|2011. aug 29. 05:45
[A+ A-]
A kormánynak komoly gondokat, a polgároknak pedig számos fájdalmas meglepetést jelent majd a jövő évi költségvetés, és az abban szereplő intézkedések, főleg a takarékosság, amit a Fidesz-kormány nem szívesen nevez megszorításnak, pedig az, mégpedig a javából. Jelenlegi tudásunk szerint a Széll Kálmán tervvel együtt több mint ezermilliárdos megszorításról van szó.
A szakértői vélemények csak abban térnek el, hogy mennyiben a kormány és mennyiben a külgazdasági tényezők a felelősek a kialakult helyzetért, bár mára jobboldali közgazdászok is nyíltan az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának bukásáról beszélnek.

Komoly nehézségeket fog okozni a jövő évi költségvetés összeállítása, az abban szereplő 3 százalék alatti költségvetési hiány betartása a Fidesz-kormánynak. A bajok forrása az idei lassú gazdasági növekedés, a hazai fogyasztás stagnálása, a beruházások visszaesése, egy részt, másrészt a korábban reméltnél mostohább külgazdasági környezet, vagyis az EU-ban tapasztalható lassulás, főleg a német gazdaság megtorpanása, és az USA recesszió közelébe került állapota.

A költségvetési bevételek jóval a várt szint alatt alakulnak, míg a kiadások a 250 milliárdos zárolás és a fűnyíró elven alapuló takarékosság ellenére sem csökkennek a tervezett mértékben.

A Miniszterelnök által két hete jelzett 100 milliárdos újabb megtakarítás a IV. negyedévre, azt jelenti, hogy jövőre négy negyedre számítva 400 milliárdos kiadáscsökkentés várható. Ehhez hozzá kell adni a Széll Kálmán tervben 2012-re előirányzott 550 milliárdot, valamint az idei költségvetésből végleg kivont, először csak zárolt 250 milliárdot, akkor a megszorítások nagysága jóval meghaladja az ezermilliárd forintot. Ezt nevezhetjük, aminek akarjuk, hogy ne kelljen nevén nevezni és megszorításnak titulálni, akkor is egy jelentős összegről van szó, amit alighanem nagyon fájdalmas módon fog érzékelni nem csak a magyar gazdaság, de a társadalom egésze, mindenek előtt a bérből és fizetésből élők tömegei.

Őket egyébként a plusz megszorítások mellett külön is sújthatja, ha nem törlik el a szuperbruttót, vagy egy csapásra kiveszik az adórendszerből az adókedvezményeket. Köztudott, hogy a 16 százalékos adó, ami eredetileg mindenkinek jó, majd senkinek sem rossz, végül aztán a kisebb jövedelműek számára mégiscsak előnytelennek bizonyult, jövőre is meg fogja követelni, hogy a munkaadók csak azért emeljenek bért, hogy az adó okozta veszteségeket ellensúlyozzák.

Arról nem is beszélve, hogy a munkatörvénykönyv tervezett szigorítása, a közmunka új, megalázó rendszere milyen terheket rak a legsúlyosabb helyzetben élő magyar polgárokra.

A hazai vállalkozások sem számíthatnak a fellengzős gazdasági nacionalista szólamokon kívül másra, hiszen a gazdaságból kivont pénz, a fogyasztáson keresztül az ő helyzetüket is rontani fogja, amit nem tud ellensúlyozni a munkatörvénykönyv átírása sem. Attól nem lesznek egy csapásra versenyképesebbek a világpiacon, hogy a jelenlegi gyenge bérszínvonalhoz képest is megtakarítanak valamit, vagy a korábbinál is könnyebben bocsáthatják el a fölösleges munkaerőt.

Az idei költségvetés a nyugdíjpénztári milliárdokkal egyenesben lesz. A kormány erre ugyan "csak" 528,8 milliárdot szán, de az EU költségvetési számításai szerint így is jövőre akár 2 százalékos többlet is mutatkozhat, mivel az egész, közel 300 milliárdos nyugdíjpénztári vagyont el kell számolni.

Bauer Tamás közgazdász lapunknak arról beszélt, hogy a jövő évi helyzetet, amit a bevételek hiánya és a túlköltekezés jellemez egyszerre, a kormány okozta önmagának, amikor lazított az adópolitikán, az egykulcsos, igazságtalan adóval százmilliárdokat engedett át a jómódúaknak, akiknek még megszüntette az ajándékozási, az örökösödési adót és a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 10 százalékra csökkentett vállalkozói adóval a fekete gazdaság felé terelte a jövedelmeket.

Az egy kulcsnak csak akkor lenne gazdasági értelme, ha azonos lenne a vállalatok és a magán személyek esetében is. A kiadásoknál az erőszakos megtakarítások, a takarékossági automatizmusok helyén egy időre jelentenek megoldást, de aztán csak be kell tenni a megtakarított pénzeket a rendszerbe. A kultúrában például egy évig lehet nem csinálni filmet, de aztán csak kell, vagy a mentőket lehet egy évig nem finanszírozni, de ez sem tartható sokáig.

Gimes Gergely a Political Capital elemzője egyértelműen a világgazdasági válság egyre jobban érzékelhető második hullámát, és annak a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatását tartja a legnagyobb veszélynek. Úgy látja, hogy a jelenlegi várakozások szerint a 2012-es növekedés akár egy százalékkal is kisebb lehet a kormány korábbi várakozásánál, ami nagyságrendileg 100 milliárd forinttal ronthatja a költségvetés egyenlegét.

A külső környezet alakulása mellett a legfontosabb kérdés, hogy a kormány tudja-e tartani magát a Széll Kálmán Tervben vállalat kiadáscsökkentő lépésekhez: ehhez az őszi időszakban több, várhatóan komoly vitát gerjesztő intézkedést kell elfogadni elsősorban a szociális juttatások területén.


Melyek a 2012-es költségvetésre leselkedő legnagyobb veszélyek?
Felcsuti Péter közgazdász, a Raiffeisen Bank nyugalmazott vezérigazgatója:
A legnagyobb veszély az alacsony költségvetési bevétel, ami a lassú gazdasági növekedés következménye. A második nagy veszélyforrásnak a költségvetés finanszírozásának várható költségét, egészen pontosan az állampapírok kockázat felárának alakulását tartom, ami nemzetközi okok miatt is emelkedhet, drágítva a hiány finanszírozását.

Bauer Tamás közgazdász:

A jövő évi költségvetésre a legnagyobb veszélyt a Fidesz-kormány jelenti. Már most is a maga teremtette nehéz helyzettel kell megbirkóznia, azok után, hogy az előző Bajnai és Gyurcsány-kormány már kezelhető helyzetbe hozta a gazdaságot. Orbánék maguk húzták ki a dugót a mentőövből, amikor nyakló nélkül adókat csökkentettek, töröltek el, és felszámolták a takarékossági automatizmusokat, kényszerrel helyettesítve azokat a költségvetésben.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!