Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Jövőre válik valóssággá a régen várt eszközkezelő

Népszava|2011. nov 07. 05:35
[A+ A-]
Másfél év után végre megszületett a kormány törvényjavaslata a Nemzeti Eszközkezelőről, de de sokra jóra ne számítsanak a rászorultak. Mindössze két évig lakhat bérlőként a hiteladós a lakásában, illetve ennyi időn belül vásárolhatja vissza. A bérleti díj összegét pedig nem tartalmazza a törvényjavaslat, hanem felhatalmazza a kormányt annak későbbi megállapítására. Azt sem tudhatjuk meg a javaslatból, egyáltalán ki tekinthető szociálisan rászorultnak.
Az otthonteremtési támogatások közül elsőként a Nemzeti Eszközkezelő Társaság ötletével rukkolt elő Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-án, hogy "a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből". Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 30-án bejelentette, hogy augusztus 31-éig elkészül a koncepció, amelyet szeptember 1. - december 31. között megvalósítanak. Utána 2011. január elsejére ígérték az indulást, a parlamenthez szombaton benyújtott törvényjavaslat szerint ez 2012. januárban várható. Közben számos próbálkozás és határidő csúszás tanúi lehettünk.

Addig-addig formálódott a javaslat, mígnem minimális pénzt, összesen 2 milliárd forintot sikerült elkülöníteni a büdzsében a Nemzeti Eszközkezelő számára. Csillag Tamás, a Nemzeti Eszközkezelő vezérigazgatója a sajtónak azt mondta, hogy a jelenleg még az ügyviteli folyamatok kialakításán dolgozik a társaság. Az ügyfelek a személyre szóló tájékoztatást a bankfiókokban kapják meg, és az állami kivásárlást is ott kezdeményezhetik. A jövő évi költségvetésben további 3 milliárd forintnyi forrás áll a NET rendelkezésére, amit tőkeemelésre fordíthat. Szakértők szerint 100 milliárd forint körüli összegre is szükség lenne a lakáshitelesek megmentéséhez.
Maga a törvényjavaslat is hagy némi kívánni valót maga után.

A Nemzeti Eszközkezelő lényege, hogy azoktól megvásárolja ingatlanát, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészletet. Így egy ideig bent lakhatnak a lakásban, ha bérleti díjat fizetnek. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy ki a szociálisan rászorult, mivelhogy csak ők élhetnek ezzel a lehetőséggel, a törvényből viszont ez nem derül ki. Egy másik nagyon fontos dilemma, hogy aki nem tudja törleszteni a hitelét, az hogyan tudja fizetni az albérleti díjat. Erre választ kaphatnánk, ha tudnánk, hogy mennyi az albérleti díj, ezt azonban egyelőre homály fedi, mivel a törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy erről később rendeletben döntsön. A törvénytervezet mindössze ennyit tartalmaz ezzel kapcsolatban: "a bérlő a Nemzeti Eszközelő által megállapított bérleti díjat köteles havi rendszerességgel fizetni." Elgondolkodtató az is, hogy a lakás visszavásárlására mindössze két évet kapnak a hiteladósok. A kormány gazdaságpolitikájának és a szakértők prognózisainak fényében meglehetősen kérdésesnek tűnik, hogyan tudná anyagi helyzetét ennyi idő alatt rendezni az, aki nyilván komoly ok miatt - általában munkanélküliség - nem tudja törleszteni jelenleg a hitelét.

A Nemzeti Eszközkezelő általi vásárlás folyamata egyébként azzal indul, hogy az adott pénzügyi intézmény értesíti a hiteladóst arról, hogy az adott negyedéves kényszer-értékesítési kvóta alapján az ő ingatlanát is kijelölték. Az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül kérheti a hiteladós a bankján keresztül, hogy az állami vásárolja meg az ingatlanát. Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a Nemzeti Eszközkezelő lakásbérleti szerződést is köt, határozatlan időtartamra a hiteladóssal. Bérlőtársat nem fogadhat be a hiteladós, csak ő maga, házas-, illetve élettársa élhet a lakásban és a gyerekeik. A bérleti szerződés megszűnése után - ami megtörténhet például azért is, ha nem törleszt rendszeresen a bérlő - a bentlakók nem tarthatnak igény semmiféle elhelyezésükre. Az eszközkezelő azt is előírhatja, hogy az érintetteknek kötelező a lakásban lakniuk.

Ami a vételárat illeti, a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ár az eredeti jelzáloghitel-szerződésben meghatározott forgalmi érték 55 százaléka Budapesten, 50 százaléka megyei jogú városban, s 35 százaléka ha egyéb településen van. Ha a Nemzeti Eszközkezelő által fizetendő vételár meghaladja a hitelezők követelését, akkor a különbség a hiteladóst illeti, azzal, hogy az eszközkezelő egy-hat havi bérleti díjat óvadékként visszatarthat. A visszavásárlási érték pedig az eredeti szerződés szerinti forgalmi érték mínusz önerő, mínusz az azóta teljesített tőketörlesztések vagy az eszközkezelő által fizetett vételár összege plusz a jegybanki alapkamat a visszavásárlás időpontjáig. A törvény a kihirdetését követő hatvanadik napon lép életbe, ami most már biztosan a jövő évre csúszik.

A segítség feltételei

A Nemzeti Eszközkezelő akkor vásárolja meg a hiteladós által megvételre felajánlott ingatlant, ha

* a hiteladós vagy a vele egy háztartásban élő személy szociálisan rászorultnak minősül

* a hiteladós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától a megvételre felajánlott ingatlan

* legalább két gyermeket nevelnek, akik után családi pótlékot kapnak

* olyan jelzálogjog van a lakóingatlanon pénzügyi intézmény javára bejegyezve, amely 2009. december 30-a előtt megkötött jelzáloghitel-szerződés alapján jött létre

* a jelzáloghitel ingatlanfedezetét kizárólag a felajánlott ingatlan képezi

* a lakóingatlan forgalmi értéke a szerződés megkötésekor Budapesten és a megyei jogú városokban nem haladta meg a 15 millió forintot, egyéb településeken a 10 millió forintot

* legalább 80 százalék önerővel vették fel a hitelt

* kényszer-értékesítésre jelölte az ingatlant az illetékes pénzügyi intézmény

*más a hiteladós és a zálogkötelezett - magyarán más ingatlanára van bejegyezve a jelzálogjog -, akkor mindkettejük közös szándéka szükséges az ingatlan eladásához.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!