Ossza meg!
facebook
iwiw
Parga
10 nap / 7 éjszaka
27 900 Ft/fő-től
Politikai fegyver lett az étkezési jegy
Akár negyedével is kevesebb élelmiszert vehetnek majd meg az Erzsébet-utalvánnyal rendelkező munkavállalók, ha a kormány továbbra is kizárja az elfogadó helyek közül a nemzetközi áruházláncokat és csak a magyar tulajdonú hálózatokban lesz levásárolható az állami kibocsátású étkezési jegy.
2012. január 27., 20:12
A "hazai" cégek ugyanis egyes számítások szerint az élelmiszer-termékeik jelentős hányadát negyedével drágábban árulják, mint a hipermarketek. Hozzáértők azt is érdekes körülménynek tarják, hogy "az üzlet" egyik legnagyobb nyertese a CBA hálózat lesz, amelynek tulajdonosai a Fidesz választási kampányát támogatták.
A magyarnak nevezett kiskereskedelmi üzletláncokat kívánja támogatni a kormányzat azzal, hogy az élelmiszer-vásárlásra felhasználható Erzsébet-utalványok elfogadásáról ezekkel a hálózatokkal kötött szerződést. E lépéssel azonban az utalványok értékének mintegy 25 százalékát kiveszi a kormány a munkavállalók zsebéből. Ezek a boltok - például a CBA és a Coop - ugyanis átlagban negyedével drágábban adják az élelmiszerek jelentős részét, mint a multiknak nevezett nemzetközi áruház-láncok, köztük a Lidl, az Aldi, a Tesco, vagy az Auchan - állítják egyes szakértők.
A hozzáértők szerint máris több mint tízmilliárd forint előnyhöz juthatnak az Erzsébet-utalványokat egyenlőre kizárólagosan beváltó magyar cégek, mivel éves szinten legalább 200 milliárd forint forgalmú piacról lehet beszélni, s az első "körből" kimaradtak a multik. A nagy hipermarket-láncok azért nem részesülnek az üzletből, mert nincs megállapodásuk az élelmiszer-vásárlásra is használható Erzsébet-utalványokat kibocsátó állami céggel, szemben a CBA-, a Coop-, a Reál- és az Arzenál-hálózattal, amelyek már szerződtek a Nemzeti Üdülési Szolgálat ( NÜSZ) Kft.-vel.
Jelentősen leszűkíti az utalvány-tulajdonosok vásárlási lehetőségeit, hogy a kormányzati cég eddig nem volt hajlandó tárgyalni a legnagyobb láncokkal. Így hiányzik az elfogadó helyek közül többek között az Auchan, a Cora, Tesco, illetve az Interspar. Az pedig versenyjogi szempontból aggályos, hogy amíg a sajtóhírek szerint a "magyar" cégektől csupán három százalék jutalékot kér a NÜSZ, addig a nemzetközi társaságoknak hat százalékot kellene befizetniük az étkezési jegyek után, ha egyáltalán valaha megállapodik velük az Erzsébet-utalványokat kibocsátó állami cég - jegyezték meg szakemberek.
Óriási zavarokat okozhat az étkezési jegyek piacán, hogy állami tulajdonú vállalat jelenik meg az üzletágban. Vagyis az állam több más szektor mellett rátelepszik erre a szakágra is - állítják szakmai körökben. Az ugyanis meglehetősen visszás helyzetet teremt, hogy az állam szabja meg az ágazat működésének a jogi kereteit, miközben maga is működtet vállalkozást a piacon, s ugyancsak az állam ellenőrzi a szakmában tevékenykedők működését is. A kormányzati cég megjelenése a versenypiacon a korrupció terjedését is segítheti. Az például kifejezetten érdekes körülmény, - vélik elemzők - hogy a kormányzat afelé a CBA üzletlánc felé "tereli" az utalvánnyal rendelkezőket, amelynek tulajdonosai a választások idején a Fidesz kampányát támogatták.
Többen azt is visszásnak tarják, hogy az állami utalvány-cég a kormány melletti tüntetést támogató Magyar Hírlap hasábjain és Simicska Lajos, Fidesz-közeli vállalkozó cégein keresztül a BKV különböző felületein folytat több millió forint értékű hirdetési kampányt, miközben a kormányzat azt ígérte, hogy az Erzsébet-utalvány hasznából a gyermekétkeztetést támogatja majd. Vagyis ahelyett, hogy az állami utalvány kibocsátója a gyermekek ételhez jutását segítené, felesleges, üzleti szempontból haszontalan reklámokra költi el a közvagyon jelentős hányadát. Így a pénzek egy része nem a gyermekekhez, hanem a kormánypárt klientúrájához jut.
Forradalmi átalakulás után
A munkavállalók számára az étkezési utalvány mindennapos és alapvető cafeteria juttatássá vált az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Eleinte főként a nagyvállalatok adták béren kívüli juttatásként dolgozóiknak, ma már azonban a kisvállalkozások alkalmazottai is gyakran kapják bérük mellé ezt a kiegészítést. Az étkezési jegyek sikere eddig annak volt köszönhető, hogy az elmúlt évek során az utalványokat mindig a béreknél jóval alacsonyabb mértékben adóztatta meg a kormány. Tavaly például 31 százalékos volt a kedvezményes kulcs.
Az év elejétől azonban megváltozott a cafeteria juttatásokat szabályozó rendelkezés és 2012 januárjától az étkezési utalványok 51,17 százalékkal adóznak. Ezzel a kulccsal számolva pedig a cégek számára már kevésbé vonzó ez a konstrukció. A munkáltatók és munkavállalók terhei azonban továbbra is abban az esetben a legmagasabbak, ha az alkalmazottak a munkájukért járó juttatást teljes egészében bér formájában kapják. A szakemberek becslése szerint az utalványpiac nagysága eddig évről évre 200-300 milliárd forint között mozgott. A piac idei forgalmát viszont jelenleg megbecsülni sem lehet, mert a korábbi havi 18 ezer forint helyett idén már csak 5 ezer forint értékben adható étkezési jegy.
Az Erzsébet-utalvány gyártása december 21. óta folyik; január közepéig mintegy 6 millió utalványt állítottak elő a Pénzjegynyomdában - közölte az utalványt kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. Hozzátették: a Pénzjegynyomda Zrt. akár havi 30 milliót is le tud gyártani. Az Erzsébet-utalványt a januári fizetéskor, február elején kaphatják meg a munkavállalók. Az utalványokat 300, 400, 500, 600 és 1000 forintos címletekben gyártják.
A NÜSZ Kft. tájékoztatása szerint folyamatosan bővül az Erzsébet-utalványt elfogadó helyek listája és februárra várhatóan eléri a 20 ezret. A cég beszámolt arról is, hogy a jövő hónapban megkezdik a papír alapú utalványok kiszállítását, és a tervek szerint még az idén bevezetik a plasztik-kártyát. A havi ötezer forint értékben adható Erzsébet-utalvány kész étel vásárlására jogosít, de idén még a melegkonyhás vendéglátóhelyeken is felhasználható.
Nem is olyan olcsó a CBA
Egy kereskedelmi szakember szerint a CBA magyar tulajdonú üzletlánc magasabb áron kínálja az élelmiszerek egy részét, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, vagy az Auchan. Az említett négy láncnál egyébként a Cora és a Spar-Interspar árai is általában magasabbak. Az egyik budapesti belvárosi kerületben végzett nem reprezentatív felmérésünkből bebizonyosodott, hogy a CBA üzlete valóban több alapvető élelmiszert is magasabb áron adott, mint multi versenytársai. A Népszava gyorstesztje alapján kiderült, hogy a CBA üzletében 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet 279-355 forintért, a Tesco Expressben 235-299 forintért, a Spar-Interspar szupermarketben pedig 159-299 forint közötti áron kínáltak. Ugyanebben a sorrendben a finom liszt 139-149, illetve 119-147, valamint 99-179 forintos áron volt kapható. A kenyeret viszont a CBA-ban árusították a legolcsóbban. A félbarna kenyér kilója 189 forint volt, miközben a versenytársaknál 299, illetve 219 forintért adták. Egyik laptársunk összeállításának ugyancsak az lett a végeredménye, hogy 11 terméket vizsgálva a 9 lánc közül a CBA a harmadik legdrágább, az üzletláncot csak a Spar és a Cora előzte meg.
Korábbi por(cukor)hintés
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavaly májusban döntött arról, hogy a magas cukorárak miatt az állami tartalékból kétmillió kilogramm cukrot felszabadítanak. Az olcsó állami készletet kizárólag a CBA és a COOP értékesíthette volna. Az ígéretek ellenére végül egyetlen gramm cukrot sem szállították ki a két kedvezményezett magyar tulajdonú üzletlánc raktáraiba, ezt annak idején a Népszavának a CBA szóvivője is megerősítette. Szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy nem sok értelme volt az állami beavatkozás megpendítésének, hiszen a beígért 2 millió tonna cukor a hazai fogyasztás mindössze két-három napi mennyiségének felelt volna meg.
A multikról megfeledkeztek
Még mindig nem tudni, mikor kezdődnek meg az érdemi tárgyalások a nemzetközi kiskereskedelmi láncokkal az Erzsébet-utalványok elfogadásának feltételeiről. Szakemberek szerint a tárgyalások elhúzódása milliárdos bevételkiesést okozhat a multiknak. Iglódi-Csató Judit, a Tesco kommunikációs igazgatója a Népszavának elmondta, hogy a hét közepén keresték meg őket először az utalvány kibocsátóinak képviselői, de akkor is csak informális megbeszélésre került sor. Ígéretet kaptunk arra, hogy a későbbiekben megkezdődnek az érdemi tárgyalások, de egyelőre még azt sem tudjuk, hogy mekkora jutalékot számítanának föl nekünk - közölte a kommunikációs igazgató. Az utalvány forgalmazója, csak a közleményükben is szereplő 3-6 százalékos jutalék keretet ismertette az üzletlánc vezetőivel. A Tesco vásárlóinak nagyjából a 70 százaléka használt tavaly valamilyen utalványt a vásárlásnál. A nagy kereskedelmi láncok forgalmának 8 -10 százalékát tetették ki a különféle étkezési jegyek.
Hiba a kettős mérce
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára közölte, hogy a szakmai szervezettel sem folytattak érdemi egyeztetést; szerinte szándékosan nem tárgyaltak az utalványforgalmazók a multikkal. A hazai láncok és a multik között a kiskereskedelmi forgalom nagyjából 50-50 százalékos arányban oszlik meg - jelezte Vámos György. A főtitkár egyetértett a magyar vállalkozások támogatásával, de a módszert elhibázottnak minősítette. Ha a nemzetközi cégeket kizárnák az Erzsébet-utalvány üzletből, azzal szerinte a vásárlók szabad választáshoz való jogát korlátoznák. Vámos arra is felhívta a figyelmet: megengedhetetlen, hogy az egyik kereskedelmi lánc 3, míg a másik 6 százalék jutalékot legyen kénytelen fizetni. Egyrészt, mert a 6 százalék már gazdaságtalan, másrészt mert az üzletláncok megkülönböztetése az uniós versenyjoggal is ütközik.
Nagyon szerencsétlen megoldásnak tartanám, ha a nemzetközi láncokat kihagynák az utalvány-elfogadási helyek közül. Éppen a hipermarketek esetében a legegyszerűbb ellenőrizni, hogy valóban csak élelmiszert vásároltak-e az utalványért, hiszen a nyugtán nem csak a termékeket sorolják fel tételesen, de a fizetés módját is - tette hozzá Vámos György.
Egyre népszerűtlenebb a cafeteria
A kis- és közép vállalkozások vezetőinek nyilatkozatai alapján a cafeteria-rendszer átalakítása nagymértékben csökkentette azoknak a vállalkozásoknak az arányát, amelyek béren kívüli juttatást nyújtanak alkalmazottaiknak. Az elmúlt években már megszokott étkezési, valamint közlekedési hozzájárulás mellett az idén debütáló SZÉP Kártya jelenleg a harmadik leggyakrabban juttatandó cafeteria-elem a vállalkozások körében - áll a K&H felmérésében. Az elemzésből kiderül: a 700 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett kutatás azt mutatja, hogy az idén életbe lépő cafeteria szabályozások érzékenyen érintik a vállalkozások által nyújtott béren kívüli juttatásokat. Így mindegy 10 százalékponttal, 53 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyikét nyújtani kívánják dolgozóiknak. Ez az elmúlt évek gyakorlata szempontjából az eddigi legalacsonyabb érték. Az étkezési hozzájárulás továbbra is őrzi elsőségét a leggyakrabban juttatandó cafeteria-elemek sorában: a vállalkozások 36 százaléka számol vele. A közlekedési hozzájárulást, mint a második leggyakrabban alkalmazni kívánt béren kívüli juttatást idén a vállalkozások negyede tervezi adni a dolgozóinak.
Népszava
Címkék: étkezési jegy, Fidesz
Együttműködő partnerünk
