Ossza meg!
facebook
iwiw
Krk-sziget, Omisalj - nyaralás
8 nap / 7 éjszaka
109 900 Ft/fő-től
Működésképtelenség szélén a hazai környezetvédelem, helyben toporgás a mezőgazdaságban
Csaknem 2 év telt el a Fidesz-KDNP vezette Kormány ámokfutásából, így talán eljött az ideje számot vetni, mi is történt az elmúlt időszakban. A világgazdasági válság és az orbáni gazdaság- és társadalompolitika minden idők legsúlyosabb helyzetébe juttatta az országot - írja a Demokratikus Koalíció közleményében.
2012. február 06., 12:58
Az alábbiakban közöljük a Demokratikus Koalíció közleményét.
Az Orbán-kormány hathatós közbenjárására a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés háttérbe szorult, a működésképtelenség közelébe került. Ennek egyik első jele volt az önálló környezetvédelmi tárca megszüntetése, majd további káros lépések után a közelmúltban eltörlésre került a zöld ombudsman intézménye is, soha nem látott mértékű megszorításra került sor a környezetügyi intézményrendszerben.
A törvényhozás területén is szokatlan gyakorlat alakult ki az elmúlt években. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy társadalmi párbeszéd, a civil-, szakmai szervezetek és szakmai fórumok javaslatainak figyelembevétele nélkül kerülnek elfogadásra nagy horderejű törvények és azok módosításai. Gondoljuk itt például a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítására.
Nem elég, hogy a jelenlegi vezetés nem tart igényt a civilek véleményére, még el is lehetetleníti őket különböző támogatások megvonásával, pedig számos probléma kezelése, esetleges megoldása kivitelezhetetlen társadalmi összefogás, a civil szervezetekkel való együttműködés nélkül.
Ma már úgy látszik, hogy a Fidesz csak választási kampányfogásnak szánta számos hangzatos ígérete között a zöld bank felállítását, a közbeszerezéseknél, az európai uniós projekteknél a zöld szempontok érvényesítését, hiszen ezeken a területeken sem történt előrelépés.
Ugyanez a sikertelenség jellemzi a környezeti nevelés témakörét is. Az elmúlt ciklusokban elindított rendkívül sikeres programok egy részét nem folytatták, más részét pedig minimális forrással takaréklángon tartják. Így nem is csoda, hogy a környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés, a mélyen megrögzött szokások átalakítása sem megy zökkenőmentesen.
Lelassultak a környezetvédelmi nagyprojektek, a korábbi zöld energia hasznosítására vonatkozó, az energiahatékonyság-takarékosságot szem előtt tartó beruházások gyakorlatilag leálltak, miközben új kezdeményezések nem születnek. Gondoljunk itt a korábban sikeresen működő Panel, Panel+ és Ökoprogramokra. Megszüntették a korábban működő környezetvédelmi exporttámogatást is.
A Nemzeti Együttműködés Kormánya miközben a napokban hatályba lépő Alaptörvényében szavakkal kiáll az emberek egészséges környezethez való joga mellett, tetteivel éppen ellenkezőleg cselekszik. Miközben az a cél, hogy Magyarország lakosságának környezet- és életminősége javuljon, a rendszeresen előforduló szmogriadó esetére és a parlagfű elleni küzdelemre néhány tízmilliós forrást szán, éves szinten.
A mezőgazdaság számára a helyben toporgás éve volt az elmúlt esztendő.
Miközben a világban egyre inkább újra felértékelődik a mezőgazdaság, ez nálunk csak a szavak szintjére igaz. Az a mondás járja a gazdák körében, ha minden tízedik hangzatos nyilatkozat után, ami a vidék fontosságáról szól, születne egy a gazdák életét javító, könnyítő jogszabály, akkor már jól állnának.
A kompetenciahiány szimbólumává a nemzeti vidékstratégia vált. A május végén befejeződött társadalmi vita után az év hátralevő hét hónapja nem volt elegendő ahhoz, hogy végleges változat készüljön. Ehhez képest a semmiből került elő év elején a Darányi Ignác terv, ami a nemlétező stratégia végrehajtási programja. Valójában az előző kormány által összeállított Új Magyarország Vidékfejlesztési Program időszaki pályázati felhívásait gyűjtötték össze.
Általában is a lassú reakció, a nemzeti források hiánya és az európai uniós folyamatok félreértése alakította a tárca mezőgazdasági politikáját. A lassú reakcióra jó példa a fagykár utáni késlekedés, a nemzeti források hiányára a bormarketing, ahol nem is a költségvetési pénzről van szó, hanem a termelők által célhoz kötötten befizetett forrásról, de már második alkalommal alakítják át a bormarketing rendszerét a kormányzati ciklusban, csak ne kelljen elszámolni a befizetett forrásokkal. Az európai folyamatok meg nem értéséről pedig akkor tettek tanúbizonyságot, amikor az SPS rendszerhez való csatlakozás utolsó esélyét is elszalasztották. Azóta már megismerhetővé vált a következő időszak uniós agrárrendszere.
Ennek a tanulsága: 2014-től mindent el kell szenvednünk, ami az SPS-sel kapcsolatban hátrány, ugyanakkor azokat az előnyöket nem élvezhetjük, amelyeket az SPS-ből az új rendszerbe érkező tagállamok gazdái igen.
További új fejlemény, hogy a háborús retorika és hangulat beköltözött a mezőgazdasági irányításba is. Üzem és üzem között, kereskedő és kereskedő között nem objektív okokból, hanem szubjektív, gyakran politikától sem mentes okokból tesznek különbséget. Legyen szó földbérletről, Erzsébet utalványról. Ez természetesen az ágazaton belül hozzájárul a bizalmatlanság légkörének kialakulásához.
Összességében tehát elmondható, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzat a hazai környezet ügyét, a környezetvédelmet az ellehetetlenülés, a működésképtelenség szélére sodorta, semmibe véve annak következményeit, a magyar lakosságra gyakorolt hatását. Eközben a mezőgazdaság területén helyben topogás jellemző, a problémák csak azért nem kerülnek élesebben felszínre, mert az előző kormányok által kialakított rendszereknek és programoknak köszönhetően folyamatosan érkeznek az európai uniós támogatások.
nepszava.hu /
Együttműködő partnerünk
