Előző
Következő
új cikk

Kultúra

A Hoppnak annyi?

Népszava|2012. febr 11. 06:31
[A+ A-]
Az egykori mecénás-gyűjtők nevét viselő két intézmény, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és Ráth György Múzeum csak a hétvégén tart nyitva, az Iparművészeti Múzeum egyik osztályának minősítették vissza. Olyan hírek is vannak, hogy a keleti művészet Magyarországon elveszíti az önálló bemutatkozási lehetőségét.
Úgy tűnik, az Iparművészeti Múzeum filiáléjaként működő Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum és Ráth György Múzeum működtetési költségein igyekszik spórolni az anyaintézmény. Jelenleg csak péntektől vasárnapig van nyitva a két múzeum, a Ráth György délelőtt, a Hopp Ferenc délután fogadja a látogatókat. Olyan információink is vannak, miszerint március 31-vel végleg bezárna a két múzeum; olyan elképzelések szivárogtak ki, hogy az eredeti helyén nem is nyitnának ki, hanem az Iparművészeti Múzeum felújítása után, az anyaintézményben kapna végleges kiállítóhelyet a keleti kollekció.

Nem tudni, mi az igazság, mindenesetre a Hopp Ferenc múzeum önálló honlapja már nem működik. Sőt, bár az Iparművészeti honlapján még múzeumként szerepelnek, a sajtóosztálytól azt az információt kaptuk, hogy nemrégiben kiállítóhellyé minősítették vissza az intézményt, a gyűjtemény és kezelői pedig az Iparművészeti Múzeum egyik osztálya lettek.

Ennél több információt nem is kaptunk. Pedig megkérdeztük a Hopp Ferenc Múzeum vezetőjét, Fajcsák Györgyit, aki azt válaszolta, nem nyilatkozhat az ügyben. Ezután Takács Imréhez, az Iparművészeti Múzeum főigazgatójához fordultunk, ám ő január 18-a óta nem ad választ olyan egyszerű késésekre, mint például, hogy mikor és miért változott meg a Hopp Ferenc Múzeum státusa, miért zár be tavasszal a Hopp Ferenc és Ráth György Múzeum épülete?

Mikor nyit ki újra? Miért szűnt meg az egykori filiálék önálló honlapja? Van-e olyan elképzelés, hogy a Hopp Múzeum gyűjteménye az Iparművészetibe kerül, s itt lesz a keleti művészet állandó kiállítása? Miért volna ez jobb?
Ez a szélsőséges központosítás azért különös, mert Takács Imre tavaly október 28-án a parlamentben L. Simon László, a Kulturális Bizottság elnöke által kezdeményezett, a magyar kulturális ágazatot áttekintő előadássorozat keretében épp a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonása ellen foglalt állást, s az integráció mellett tört lándzsát.

Egyesek szerint a Hopp Ferenc Kelet-Ázsia Művészeti Múzeum önállósodási törekvése régi keletű. Egy több éves folyamat vége volt, hogy felvetődött, a múzeum a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához (MNG) kerüljön. Megkérdeztük Varga Kálmánt, az intézmény vezetőjét, aki azt válaszolta, valóban volt olyan kérdés, hogy integrálni tudnák-e a Hopp Múzeumot, melyre a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága nyitottan reagált.

A MNG számos kiemelkedő műemléképület, elsősorban kastély gazdája, a muzeális épületekben állandó és időszakos kiállításokat rendez. A fertődi Esterházy-kastélynak jelentős keletei művészeti vonatkozási vannak, így Varga Kálmán itt elképzelhetőnek gondolt egy állandó keleti művészeti kiállítást, természetesen a múzeum a korábbi helyén maradna. Varga Kálmán ugyanakkor hangsúlyozta, az érintettek - különösen az Iparművészeti Múzeum - egyetértésével tart elképzelhetőnek bármilyen átszervezést.

Úgy tudjuk, az Iparművészeti Múzeumnak azonban esze ágában sincs elengedni keleti gyűjteményeit, s amikor a Hopp Ferenc múzeum önállósodási törekvései kiderültek, az Iparművészeti bekeményített. Az intézmények mostani sanyarú helyzete épp ennek köszönhető. Mások szerint pedig ellenkezőleg, a fogyó források, a csökkenő nyitvatartási idő sarkallta a múzeum vezetését az önállósodás felé, melyben úgy tűnt, hogy az Andrássy-negyed tervét dédelgető Kulturális Államtitkárságban is partnerre találtak.

A Hopp Ferenc Múzeumra egyébként a Zelnik István, az Andrássy út másik oldalán tavaly szeptemberben létrejött, Délkelet-ázsiai Aranymúzeum létrehozója vetett szemet 2008-ban.

Felvetette, hogy valamilyen konstrukcióban megszerezné a múzeumot, ám ezt az akkori menedzsment megakadályozta. Zelnik múzeuma egyébként számos tudományos kérdést felvet, György Péter nemrégiben az átláthatóságot kérte számon az intézménytől. A múzeumban kiállított egyes tárgyak eredetével ugyanis nem számolt el a tulajdonos a nyilvánosság előtt. Egy ilyen helyzetben ez nem gyengíteni, inkább erősíteni az állami gyűjteményeket.

A Hopp Múzeum több mint húszezer olyan tárgyat őriz, ami az indiai, koreai, vietnámi, indonéziai, és az iszlám kultúrához kapcsolódik. Mindemellett két nagy gyűjteménnyel is rendelkezik a kínai és a japán kultúrából. Hopp Ferenc 1833-ban született a morvaországi Fulneken. 1845-ben költözött Pestre, ahol Calderoni István optikus mellé került, majd betársult a később világhírű üzletbe. Ingatlanügyleteiből és az optikusi üzletből elegendő bevétele volt ahhoz, hogy idejét kedvtelésének, az utazásnak és a műtárgyak gyűjtésének szentelje. 1919. szeptember 9-én hunyt el, Andrássy úti villájában. Végrendeletében megalapította a Hopp Múzeumot.

Hozzászólások (5)

A hozzászóláshoz .

zsuzsimami 2012.02.15. 17:38
ezeknek a kutúra is útban van , mert gondolkodó emberek nevel.
Pasolini 2012.02.14. 12:10
Ha azt mondom, felháborító, akkor nem mondtam eleget, de a többitől, ami eszembe jutott, elpirulna még a képernyő is...
Hajrá, bunkók?
Muttika 2012.02.13. 13:04
Valakiknek nagyon megtetszett az ingatlan, és mivel jókor volt jó helyen valószínű sikeresen "kipaterolják" a múzeumokat. Gyönyörű, mondhatom már balkáni szinten se vagyunk lassan..... Szégyen és gyalázat.
csillag 2012.02.13. 10:32
Annyi a két ingatlannak!
hiteles 2012.02.11. 11:28
Hurrá előre a kulturálatlanság útján.Éljen Orbán Bán.De azért ne örökké.