Előző
Következő
új cikk

Tudomány

Magyar tudós kapta a matematika Nobel-díját

Népszava/MTI|2012. márc 21. 12:36
[A+ A-]
Abel-díjban részesült Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének, valamint az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemnek a tudósa, akit idén március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal tüntettek ki.
A Norvég Tudományos Akadémia Szemerédi Endrét a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való fundamentális hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és ergodikus elméletre gyakorolt "mély és tartós" befolyása elismeréseként részesítette a matematika Nobel-díjaként számon tartott Abel-díjban - jelentette be Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke.

Mint a díjbizottság közleményében (http://www.abelprize.no) olvasható a magyar matematikus május 22-én Oslóban, Norvégia uralkodójától, V. Harald királytól veheti át az elismerést. Az Abel-díj, amely kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés, 6 millió norvég korona (229 millió forint) pénzjutalommal jár.

A díjazott interjút adott a Népszavának

- Először is hadd gratuláljunk a rangos elismeréshez!

- Nagyon szépen köszönöm.

- Számított a díjra?

- Nem, egyáltalán nem. De izgultam, mikor kiderült, hogy én kaphatom meg. Alapvetően amúgy is ideges természetű ember vagyok, bár ez kívülről nem látszik. De gyerekkorom óta szorongásos vagyok, ma is, mielőtt jöttem ide, három Xanax-ot vettem be.

- Ez az elismerés mennyiben szól az Ön több évtizedes kutatásainak, mennyiben a magyar matematikának?

- A magyar matematikának is és a világon a diszkrét matematikán dolgozóknak, főként nekik szól; ugyanis nélkülük nem kaphattam volna ilyen elismerést. Valakit mindig kiválasztanak, de ez egy nagyon komoly közös munkának az eredménye.

- Egy könyvben (a Bolyai János Matematikai Társaság kötete Szemerédi 70. születésnapját köszöntötte 2010-ben - a szerk.) úgy jellemzik Önt, hogy gondolkodásmódja "szabálytalan, az agya másként van drótozva, mint más matematikusoknak".

- Nem hiszem, ezt nem tudom elfogadni, pontosan úgy van drótozva, mint másnak. Ez egy legenda, ami persze jól hangozhat, de a legtöbb ember hasonlóan gondolkodik, ez a matematikusokra is igaz.

- Az megvan már, hogy mire költi ezt a rengeteg pénzt? (A díjjal 6 millió norvég korona, vagyis 800 ezer eurónak és 1 millió dollárnak megfelelő összeg is jár.)

- Ez jó kérdés... nem tudom, ezt az összeget itthon adóztatják-e - mert a Nobel- és a Széchenyi-díj sem adóköteles -, de ha igen, és a magyar hatóságokkal meg tudnék állapodni, akkor pont annyit, amennyit Amerikában adóznék mint kettős állampolgár, annyit jótékonysági célokra felajánlanék itthon. Ha pontosan érdekli egyébként, körülbelül 650 ezer dollár marad meg ebből a pénzből a kinti adózás után.

- És máris sokkal kevesebb az egész...

- Kevesebb, de sok gyermekünk van; ketten az Államokban élnek, és mindkettejüknek down payment a lakása, vagyis foglaló alatt van, azt kéne rendezni. Sajnos ott nagyságrendekkel drágábbak a lakások, így aztán lesz helye.

(Az interjút Barna L. Norbert készítette.)





Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Az ELTE Természettudományi Karán matematikusként végzett 1965-ben. Az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, később főmunkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott.

Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1990-ben a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 1970-ben Moszkvában védte meg a kandidátusi, később Budapesten az akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett.

Kutatási területe a kombinatorika, a számelmélet és az algoritmuselmélet, nevezetes eredménye Erdős és Turán sejtésének bizonyítása. Szemerédi Endre a Rényi-díj (1973), a Pólya-díj (1975), az MTA Matematikai Díj (1978) és az Akadémiai Díj (1979) után rangos nemzetközi díjakat is magáénak mondhat. 2008-ban ítélték oda neki az amerikai Leroy P. Steele-díjat és a svéd Rolf Schock-díjat, 2010 óta tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának (American National Academy of Sciences).

A kormány gratulál


Magyarország Kormánya ezúton fejezi ki elismerését Szemerédi Endre akadémikus részére, akit a matematikusok Nobel-díjával, az Abel-díjjal tüntetnek ki nemzetközileg kiemelkedő tudományos tevékenységéért - olvasható a kormány közleményében.

Ezzel második alkalommal kapja magyar tudós a norvég kormány által alapított díjat, amelyet a Norvég Tudományos Akadémia ítél oda.

Szemerédi Endre a matematika tudomány és az elméleti számítógép-tudomány területén nemzetközi mércével is kivételes jelentőségű munkásságát a kormány március 15-i nemzeti ünnep alkalmával is elismerte, a matematikust Széchenyi-díjjal tüntette ki. - írják.




Az Abel-díj története

Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak.

1824-ben Abel - az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve - bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg.

Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre.

Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Stormer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd-norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat.

Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először.

Az Abel-díj eddigi kitüntetettjei:
2003: Jean-Pierre Serre (francia)
2004: Sir Michael Francis Atiyah (brit) és Isadore M. Singer (amerikai)
2005: Peter D. Lax (magyar származású amerikai)
2006: Lennart Carleson (svéd)
2007: Srinivasa S. R. Varadhan (amerikai)
2008: John Griggs Thompson (amerikai) és Jacques Tits (francia)
2009: Mihail Leonyidovics Gromov (orosz-francia)
2010: John T. Tate (amerikai)
2011. John Milnor (amerikai)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!