Előző
Következő
új cikk

Külföld

Athén: megalakulhat a kormány

Népszava|2012. jún 19. 05:50
[A+ A-]
Mára zárulhatnak le a kormányalakítási tárgyalások Görögországban. Továbbra is kérdéses azonban, hány párt alkotja majd a koalíciót. A kormányalakítással megbízott Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia elnöke az Arany Hajnal és a kommunisták képviselője kivételével az összes parlamenti párt vezetőjével találkozott.
Késznek mutatkozott a koalíciós együttműködésre Evangelosz Venizelosz, a szocialista PASZOK elnöke, aki a délutáni órákban tárgyalt a kormányról Szamarasszal. Ez azt jelenti, hogy Görögországnak olyan új kormánya lesz, amely elfogadható az Európai Unió számára is: a két párt viszonylag biztos többséggel kormányozhatna a parlamentben. Ettől függetlenül további partnereket kívánnak bevonni a munkába, a mozgástér azonban nagyon szűk. Venizelosz közölte, javaslatot tesz arra, hogy Karolosz Papuliasz elnök ma üljön le négy parlamenti párt, a Szamarasz-vezette Új Demokrácián és a szocialistákon kívül a Sziriza és a Demokratikus Baloldal vezetőivel, hogy e tömörülések hozhassák létre a nemzeti egységkormányt.

Nyilvánvaló azonban, hogy a négy párti koalíció megalakítására vajmi kevés az esély. A Sziriza vezetője, Alekszisz Tziprasz ugyanis tegnap is mereven elzárkózott attól, hogy belépjen a koalícióba. Szamarasszal közölte: erre azért sem lenne hajlandó, mert riválisok és más elképzeléseik vannak arról, hogyan lehetne életet lehelni Görögországba.

Venizelosz élesen bírálta Tszipraszt az elutasítás miatt. Felelőtlenséggel vádolta a pártvezetőt. "Alekszisz Tsziprasz kijelentései kiábrándítóak, sőt provokatívak" - fogalmazott. Venizelosz nem azért szeretné annyira a Sziriza kormánybeli részvételét, mert annyira közel áll a szívéhez a radikális baloldali párt, hanem mert úgy véli, a Szirizának is ki kell vennie a részét a népszerűtlen döntésekből. Ellenzékből ígérgetni a lehető legkényelmesebb - véli a szocialista vezető.
Tagja lehet a koalíciónak a Demokratikus Baloldal is. A kis baloldali párt vezetője, Fotisz Kuvelisz azzal a feltétellel lenne hajlandó az együttműködésre, ha a kormány fokozatosan felmondaná a hitelmegállapodást. Elutasította viszont a koalíciós együttműködést a radikális baloldali, nacionalista Egységes Görögország elnöke, Panosz Kamenosz.

Szakértők keresik a választ arra, miért volt annyira feltűnően alacsony volt a részvétel vasárnap. Görögországban csak papíron kötelező a választás. Ám azért így is meglepő, hogy 37,5 százalék nem élt szavazati jogával, ami minden korábbinál magasabb arány. A májusi voksoláson 34,9 százalék nem ment el szavazni. 2009-ben pedig ez az arány 29 százalék volt. A legkevésbé a macedón határnál fekvő Florina városának lakóit vonzotta a választás: mindössze 39 százalék járult az urnákhoz. Feltételezések szerint ennek nem feltétlenül az apátia oka. Sokan nem szívesen költötték a pénzt az utazásra azok közül, akik a fővárosban élnek és dolgoznak, de vidéken vannak bejegyezve.

Mennyibe került a választás?


Athénban nem kis büszkeséggel közölték, hogy a tegnapi parlamenti választás lebonyolítása harminc százalékkal olcsóbb volt, mint az előző, május 6-án megrendezett. Az akkori voksolás ugyanis 50 millió euróba került, a tegnapi pedig 35 millióba. Egyebek mellett azzal csökkentették a költségeket, hogy a végeredményt nem táviratban küldik meg a választási bizottságnak, hanem faxon.

Így látták a nyugati lapok


The Times
Görögországban sikerült elkerülni az Európai Unió blokádját. De továbbra sem tudhatjuk a választ arra, hogy hosszabb távon van-e jövője az országnak az eurózónában. Bár a választást Görögországban rendezték, valójában Németország dönt majd Athén jövőjéről. De Berlin bizonytalan szándékai nemcsak Európa, hanem Németország gazdaságát is sújtják. A Merkel asszony által emlegetett, s az EU-ra kiterjesztett megszorítás programja mit sem javított a helyzeten.

Neue Zürcher Zeitung

Semmiféle biztosítékot sem jelent egy az Új Demokrácia által vezetett kormányzat arra, hogy Gögögország az eurózónában maradhat. Antonisz Szamarasz is a hitelmegállapodás felvizezését követeli éppenúgy, mint esetleges koalíciós partnere, a szocialista párt. Mindkét párt új tárgyalásokat akar. A nagy kérdés azonban az, mekkora a mozgástér. Erre azonban nem Athénban adják meg a választ.

Der Standaard

A belga lap szerint nyilvánvaló, hogy Görögországnak semmiféle lehetősége a nyomásgyakorlásra a hitelmegállapodás átírását illetően. Csak abban reménykedhet, hogy megkönyörülnek rajta a hitelezők. Ez a választás is megmutatta, milyen következményekkel jár az euróválság: egy parlamenti voksolás során vagy a csőd, vagy az emberek pénzügyi mélyrepülése között lehet választani. A legnagyobb baj az, hogy veszélybe került Európa egysége.

Aftonbladet

A görögök számára nagyon sok forog kockán - állapította meg a svéd Aftonbladet. Mind az Új Demokrácia, mind pedig a szociáldemokraták az eddigi megszorító politika mögött állnak. A gond viszont az, hogy ez nem működőképes. Ezért is nevezhető egész Európa érdekének a hitelmegállapodás újratárgyalása. A következő kormányzatnak azonban korlátozott mozgástere lesz, hiszen a parlamentben sem számíthat széleskörű támogatásra.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz .