Előző
Következő
új cikk

Belföld

Padlóra küldené a BKV-t a hídpénz

Népszava|2012. jún 20. 05:08
[A+ A-]
Kis ráfordítás, nagy haszon - a jelek szerint ezt az elvet követi a városvezetés, amikor arról ötletel, miképp alakítható a dugódíj egyfajta hídpénzzé. Jelenleg egyik elképzelés sem kapott még "zöld utat", a Városházán mindkettőt vizsgálják, de az tudható, hogy a hídadó infrastruktúrájának kiépítése és működtetése nagyságrenddel kisebb lehet a dugódíjénál, miközben a remélhető bevétel talán nem is maradna el a behajtási díjnál kalkulálttól, sőt, meg is haladhatja azt.
A Népszava.hu-nak nyilatkozó fővárosi MSZP-frakcióvezető, Horváth Csaba úgy számolt: a Hungária körút-Margit körút határolta zóna 500 útkereszteződésébe kamerát tenni 2,5-3 milliárd forintból lehet, ám a hídfők bekamerázása kijönne pár százmillióból.

A hídpénz tehát maixmalizálná a profitot, de tönkreteheti az amúgy is törékeny közösségi közlekedést. Míg ugyanis a behajtási díj zónahatárai ha muszáj, kikerülhetők, az összes fővárosi hídra érvényes híddíj aligha. Aki tehát nem akar fizetni, biztosan BKV-ra száll majd. Már a korábbi hatástanulmányok is úgy számoltak, hogy a dugódíj a főváros belső területein 7, Budapest egészén valamivel több mint 5 százalékkal növeli a BKV-t használók számát.

A híddíjnál a BKV terheltsége viszont 10 százalékkal is növekedhetne, ez pedig kezelhetetlen helyzetet okozhat a Horváth szerint most is "csúcsra járatott" BKV-vonalakon.

Hozzászólások (2)

A hozzászóláshoz .

corsac 2012.06.20. 08:20
Egy bizonyos Adolf Hitler asztali beszélgetésekben monologizált mindenféléről. Építészetről és várostervezésről is, mivel ez a téma érdekelte, csak hát nem vették fel az iskolába. Például Budapestről a következőket mondotta volt 1942.aug.22. este (181-es beszélgetés):

"...A magyarok Budapesten három dologra fektettek súlyt: hűek maradtak a folyóhoz, a szép épületeket magaslatokon emelték, s csodálatos hidakat építettek!
És milyen pompásak azok a körutak is, nagyszerű város Budapest! (A magyarok) nagyon gazdagok voltak, háttérnek ott volt nekik Horvátország, Szlovákia, Bosznia és Hercegovina. A dúsgazdag mágnások mind Budapestre vitték a pénzüket. Amikor jött az 1848-as forradalom, és a város utcáit kivétel nélkül kétszer olyan szélesre csinálták, mint amilyenek a bécsi utcák voltak. Én a berlinieket mind Párizsba küldtem, hogy megértsék Berlin átépítésének szükségességét! Három híd még mindig olcsóbb, mint 55 utca!..."

Hitlernek ebben bizony igaza van!
Budapest strukturálisan a folyóra van épülve, a hidak így alapvető szerepet töltenek be.
Vajon azok a városok, ahol hídpénzt kell fizetni, szintén ilyen jellegűek? Vagy inkább egymástól elzárt csomópontokat kötnek össze a hidak?
Félek, hogy erről van szó.
Tehát a hídpénz Budapest megdöglesztésére jó csak, nem pedig a fejlesztésére.
A hídpénz nem "behajtási díj", mert Budapest nem két csomóponttal - Pesttel és Budával - rendelkezik, amik egymástól külön állnak, mint Brooklyn, Manhattan vagy Jersey. Ezek New York fedőnév alatt egymás mellett létező önálló városok, és ha egyik városból át akarunk menni a másikba, akkor hidakon kell közlekedni, hídpénzt kell fizetni.
Budapesten a hidak nem összekötnek egymástól távol levő városokat, hanem ezek a hidak adják magát a város középpontját, a város szívét, magát a város középpontját. Budapest nem a Duna mellé van építve, hanem a Dunára. Ezt szívenszúrni... Budapest tönkretétele! Ha a hidak nem volnának olyanok, amilyenek, akkor most nem Budapestről, hanem csak Pest-Budáról beszélhetnénk.
tovaris 2012.06.20. 07:32
Ez a hír már tegnap megjelent. (úgy látszik, hírszegénységben szenved a Népszava)