Előző
Következő
új cikk

Belföld

Káosz uralja a nyugdíjpolitikát

Népszava|2012. jún 20. 05:00
[A+ A-]
Akár a közoktatás is megbénulhat, ha a kormány megvalósítja a tervét, és kényszernyugdíjazza a 62 éves közalkalmazottakat, köztük a pedagógusokat. Jellemző, hogy az érdekvédők hiába szeretnének tárgyalni, a kabinet több mint egy éve nem hallgatja meg őket, így a nemrég bejelentett változásról sem tudtak előzetesen. A nyugdíjpolitikára a teljes káosz jellemző, miközben munkaképtelen embereket küldenek vissza dolgozni, a munkaképeseket nyugdíjba kényszerítik.
Hatástanulmányok most sem készültek például arról, hogy ha a fiatalok külföldre mennek, az idősebbek pedig nem dolgozhatnak, akkor ki fizeti majd azt a járulékot, amiből nyugdíjat kellene fizetni.

Ismét hatástanulmányok nélkül, az érdemi egyeztetéseket mellőzve, és a következményekkel nem számolva hozott döntést a kormány. Most éppen a közalkalmazottak nyugdíjazásán változtatnának, kizárólag költségvetési szempontok alapján. Csakhogy még a kabineten belül sincs egység arról, hogy kit érintene a változás, és mennyi megtakarítást várnak tőle. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön még arról beszélt, az államosítások nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, miközben a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik.

Giró-Szász András kormányszóvivő szerint viszont ez nagyon konzervatív számítás, sokkal többeket érint ez az esetleges intézkedés. A szigor nem vonatkozna a helyettes államtitkárokra és feletteseikre, csak a főosztályvezetőkre és az alsóbb szinteken dolgozókra. A káoszra jellemző egyébként, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokat szétverték, ezt a szervezeti egységet bevitték a kormányhivatalokba, ahol viszont nem értenek a feladathoz. Ez az oka annak, hogy kezelhetetlen mennyiségben halmozódtak fel az elintézetlen ügyek, és ellátatlanul maradnak a nyugdíjba lépők.

Jogi értelemben természetesen most nem lehet kényszernyugdíjról beszélni, hiszen más területen elvileg elhelyezkedhet a 62 éves közalkalmazott, de azzal, hogy erre szinte esélye sincs, valószínűleg a kormány is tisztában van. Az már a svéd nyugdíjmodell bevezetésének tervezésekor is felvetődött, hogy ami az egyik országban működik, egy másik államban kudarcba fulladhat - vagyis minden esetben a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni.

Úgy tűnik azonban, a Fidesz-kormány a saját szempontjait is felülírja; a nyugdíjpolitikára eddig a bűnbakképzés volt jellemző, bűnözőnek, "lustának" állították be a korhatár alatti szolgálati nyugdíjasokat, a rokkantakat. Akár elfogadható érvelés lenne, hogy az idősek ne vegyék el a munkanélküli fiatalok elől a helyet, és aki nyugdíjba mehet, az fejezze be a munkát. Csakhogy nem arról van szó, hogy az aktív korúaknak készítik elő a terepet, hanem a nyugdíjazottak státuszát meg is szüntetnék.

Vélhetően nem számoltak azzal sem, ami a Tárki legutóbbi felmérésből kiderült: az elmúlt húsz évben sosem volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Minden ötödik felnőtt tervezi, hogy külföldön vállal munkát. Két év alatt a másfélszeresére nőtt az arányuk, és vélhetően még nem állt meg ez a folyamat. Ha ez így van, és az idősebbek sem dolgozhatnak, akkor nincs válasz arra, ki fizeti majd a nyugdíjjárulékot. Mert a kormány ezzel a lépéssel a nyugdíjasok táborát növelné. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, nyugdíjat csak a befizetett járulékokból fogják fizetni, "amit csak a foglalkoztatás bővülésével lehet elérni".

Azt is mondta, "munkából lesz nyugdíj, ezért a kormány mindent megtesz azért, hogy legalább ötmillióan dolgozzanak és fizessenek adót, és megforduljanak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok". Ennek teljesen ellentmond a tervezett lépés.

A terv nincs összhangban a folyamatos nyugdíjkorhatár emeléssel sem, és a korábban favorizált svéd nyugdíjmodellel. Az OECD napokban kiadott jelentésében arról írt, hogy a születéskor várható élettartam emelkedése és a megnövekedett gazdasági bizonytalanság miatt szükség van arra, hogy a kormányok fokozatosan emeljék a nyugdíjkorhatárt. Ez a cél Magyarországon is, az erről szóló törvény nem is változott. A svéd modell lényege pedig az, hogy mindenki addig dolgozzon, ameddig csak bír, mert az egyéni számlán összegyűlt járulékból kapja később az ellátását.

A tervek szerint a 65 évre történő átmenet 2014-ben indul majd, és fokozatosan emelkedik 62-ről 65-re. Például az 1953-ban születettek 2016-ban még 63 évesen mehetnek el nyugdíjba, az 1955-ös születésűek 64 évesen. 2022-ig az 1957-ben születettek már 65 évesen mennek nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár emelése az 1952-ben születetteknél kezdődik és félévenként ugrik majd. Európában az átlagos nyugdíjkorhatár 65 és 67 között mozog. Németországban és Csehországban már döntöttek a 70 év bevezetéséről, Nagy-Britanniában 68 év a határ.

Az sem mellékes, hogy a kormánnyal szemben éppen a napokban indította meg hivatalosan az eljárást az Európai Bíróságon az Európai Bizottság. Az egyik a megváltozott bírói nyugdíjszabályokról szól, hiszen egyetlen év alatt mintegy 8 évvel rövidítették meg a bírói jogviszonyt, s a korábbi 70-ről januártól 62-re csökkentették a bírák felső korhatárát.

Selmeczi Gabriella szavai alapján már csak egyetlen hónapot kell várni, és kiderül végre, milyen nyugdíjrendszert akar a kormány. A Fidesz szóvivője nemrég arról beszélt, 2012 közepére derülhet ki pontosan, hogy mit terveznek. Ekkor még azt mondta, a Századvég által készített tanulmányt veszik alapul. Annak alapja az, hogy a munkavállalók minél tovább dolgoznnak, és az egyéni számlájukon összegyűjtott járulékból kapják majd az ellátásukat. Ezt követően a német nyugdíjpontrendszer bevezetését támogatták, amiben a nyugdíj kiszámításánál szempont a felnevelt gyermekek száma is.

Öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesülők száma és megoszlása (2011. december)

Ellátások / Létszám / Arány

Korbetöltött öregségi /1 485 859/ 60,74

Korhatár alatti öregségi /258 687 / 10,57

Korbetöltött rokkantsági /396 378 / 16,20

Korhatár alatti rokkantsági /305 323 / 12,48

-------------------------------------------------------
Összesen: 2 446 247 / 99,99

Forrás: Farkas Péter: Nyugdíjkorhatár, demográfia, foglalkoztatás (Demográfia 2011/4.)

Akár a pedagógusok negyedét is elküldhetik

Megbénulhat a közoktatás működése a kényszernyugdíjazások hatására. Erre utalt tegnap a Borsban Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. "Mi van akkor, ha egy iskolában 64 éves az egyetlen kémia-biológia tanár. Az elbocsátás után nem fogják ezeket a tantárgyakat oktatni?" - tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető annak kapcsán, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentése szerint 10-11 ezer, 62 év feletti közalkalmazottat küldenek nyugdíjba.

Bár a tárca arról nem tájékoztatott, hogy szakmák szerint hogyan oszlik majd meg a kényszernyugdíjazottak száma, azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága ugyancsak a múlt héten úgy fogalmazott: nem elbocsátásokkal, hanem a nyugdíjba vonuló tanárok státuszának be nem töltésével kívánják megoldani a gyermekszám csökkenése miatt keletkező "pedagógus-túlkínálatot". Mivel eddig nem volt szó kötelező nyugdíjazásról, immár több mint valószínű, hogy a kormány a tanárok tömeges kényszernyugdíjazásával akarja költségvetési szempontból ellentételezni a 2013-tól bevezetendő pedagógus-életpályamodellel járó nagyarányú béremeléseket.

Ugyanakkor a PSZ elnöke szerint nem azért dolgoznak még ma is a 62 év felettiek a közoktatásban, mert annyira szeretnének, hanem mert a nyugdíjból nem tudnak megélni és szükség van a munkájukra. Gallóné úgy vélte, ha őket elküldik, akkor a többi tanárnak kell megoldania az oktatást, ez pedig csak több munkával megy. Szeretnének tárgyalni, de a kormány több mint egy éve meg sem hallgatja őket - tette hozzá Galló Istvánné.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Mendrey László a múlt pénteken közölte: 2014-ben a nyugdíjba vonuló összes tanárral számolva 84 milliárd forintot takarít meg a költségvetés, ugyanakkor a teljes évre számítva már 400 milliárdra lesz szükség a pedagógus-életpályamodell finanszírozására. Azzal, hogy az addigra nyugdíjba vonuló összesen 18 ezer pedagógus fizetését nem kell kifizetni, csak 28 milliárdot lehet megspórolni, márpedig az állam ebből szeretné megteremteni a forrást a béremelésekre 2013 szeptemberétől - tette hozzá Mendrey.

Mivel a nyugdíjba vonulók álláshelyeit nem töltik fel, a következő években nem lesz szükség friss diplomás tanárokra, holott csak idén 1600 állami ösztöndíjas hallgató nyerhet felvételt tanári mesterképzésre, nem is beszélve arról a 4000 természettudományos alapképzésre felvehető diákról, akiknek egy része 3 év után természettudományi tanárként tanulhat tovább mesterképzésben. Jelenleg éppen matematika-, fizika-, kémia- és biológiatanárokból van a legnagyobb hiány a közoktatásban, valamint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is folyamatosan azt hangoztatja: a műszaki mellett a természettudományos képzésekről kikerülők lehetnek a "gazdaság motorjai".

A reálképzések elsődleges fontosságával indokolta ugyanis a kormány az ingyenes jogász- és közgazdászképzés csaknem teljes megszüntetését. Az oktatáspolitika ésszerűtlenségét az is jelzi, hogy miközben a mindennapos testnevelés és a kötelező erkölcstan bevezetésével jövőre jóval több szaktanárra lenne szükség, a nyugdíjba vonulást követő létszámstop bevezetésével ezeket az állásokat nem biztos, hogy be tudják majd tölteni.

A kényszernyugdíjazás azonban csak a kezdet: Tollner József, a PDSZ elnökségi tagja azt közölte, hogy a változások miatt a pedagógusok legalább 25 százalékának megszűnik az állása, azaz közel 30 ezer tanár elbocsátása várható. Ez a kötelező óraszám emeléséből, a tankötelezettség korhatárának 16 évre való csökkentéséből, a szakképzésben a közismereti tárgyak óraszámának alacsony szinten történő maximalizálásából, a szakképzés idejének négyről három évre való csökkentéséből és a tanárok heti 32 órás kötelező iskolában tartózkodásából fakad - jelentette ki Tollner. Mint korábban megírtuk, a köznevelési törvényhez kapcsolódó, tavaly kiszivárgott háttértanulmány szerint - amely még nem számolt a kényszernyugdíjazás lehetőségével - 2015-ig a gyermeklétszám csökkenése miatt "csak" 4183 tanárt bocsátanak majd el, amivel 52 milliárd forintot akarnak megtakarítani.

A legnagyobb tételt azonban nem ez utóbbi jelenti, hiszen a Hoffmann Rózsa által is láttamozott tervezet szerint a leszállított tankötelezettségi kor miatt több mint 73 milliárdos megtakarítással, a felső tagozatok összevonásától pedig 633 iskola bezárásával számolt az oktatási államtitkárság. Az előbbi 5000, az utóbbi közel 3000 tanár elbocsátását jelenti majd.

Damoklesz kardja a magániskolák igazgatói felett?

Csak az oktatásért felelős miniszter egyetértésével nevezhetnek ki igazgatót az egyházi és magánfenntartású iskolák élére - derült ki a köznevelési törvényhez benyújtott fideszes módosító javaslatból. Bár a jogszabály-tervezet szerint a tárcavezető csak akkor tagadhatná meg az egyetértést, ha jogszabálysértés történik, nem világos, hogy az államosításból kimaradó oktatási intézményekben erre miért van szükség. Az idén állami fenntartásba került összes megyei középiskola intézményvezetőjének megbizatását már megszüntették, és új pályázatokat írtak ki, melyekről a megyei kormányhivatal dönt.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!