Előző
Következő
új cikk

Belföld

Utasítható bírókat akar az OBH-elnök

Népszava|2012. jún 20. 05:12
[A+ A-]
Jelentősen korlátozná a bírói jogokat, s ezzel egyenes arányban növelné kötelezettségeiket az Országos Bírósági Hivatal elnökének egy ajánlástervezete. Legalábbis ez derül ki a lapunk birtokába jutott dokumentumból. Oly mértékig nyúlhatnának bele az egyes bírók munkájába, hogy azzal - alkotmány- és törvénysértő módon - befolyásolhatnának ítéleteket.
Úgy tűnik, nem csak a bírók alkotmányos jogaival, de a bírósági szervezetre vonatkozó törvényekkel sincs tisztában Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége), az OBH elnök ugyanis tévedésekkel teli közlemény megjelentetését kérte lapunktól.

Július közepéig kell az ezzel megbízottaknak kidolgoznia egy ajánlástervezetet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének arról, hogy miként lehetne munkájukban, magyarán szakmai döntéseikben, végső soron pedig ítélkezésükben is ellenőrizni, s akár befolyásolni a bírókat. Erre lehet legalábbis következtetni a Népszava birtokába került ajánlás-tervezetből, amely nemcsak heti több órával növelheti meg a bírák munkával töltött idejét - hiszen súlyos beszámolási kötelezettséget írna elő számukra, illetve a bírósági vezetők számára -, de konkrétan beleszólna a bírók szakmai döntéseibe is. Mindez az OBH-elnök Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Orbán Viktor kormányfő régi barátjának "iránymutatásával" zajlik.

Mint megírtuk: januárban a bírákból és az OBH munkatársaiból álló munkacsoportok alakultak egyes, Handó korábbi közlése szerint kizárólag igazgatási, illetve az arányosabb ügyteher-elosztás megvalósíthatóságát érintő feladatok ellátására. Az egyik ilyen szakmai testületet, az igazgatási részmunkacsoportot Baur Péter, a Gyulai Törvényszék elnöke vezeti, és ő a lapunk birtokába került ajánlástervezet, valamint levél jegyzője is. Feladatuk az, hogy vizsgálják felül és dolgozzák át az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) 1999-es szabályzatát, s július 15-ig tegyenek javaslatot az OBH-elnök által kiadandó ajánlás szövegére.

Az OIT, a bíróságok önigazgatási szerveként 1997 óta rengeteg szabályzatot készített a bírósági rendszer hatékony működése és átláthatóbbá tétele érdekében. Csakhogy az új igazságügyi törvények megszüntették az OIT-t, így annak korábbi szabályzatai is hatályon kívül kerültek, az OBH elnöke hivatalba lépése ezek közül többet átültetett az új igazgatási rendszerbe, néhányat azonban várhatóan csak a saját képére formálás után ad majd ki. Az ajánlástervezetből legalábbis az látszik, hogy a már korábban is aggályosnak tartott bírósági reform, illetve az OBH-elnök kontrollálatlan jog- és hatáskörei a gyakorlatban is igazolják az előzetes félelmeket. Az OIT idevágó, igazgatási szabályzata ugyanis szintén előírta a bírói munka ellenőrzését, csakhogy az nem terjedhetett túl az ügyforgalmi adatok statisztikai begyűjtésén, sőt, egyáltalán nem vonatkozhatott a bírók szakmai munkájára.

Ezzel szemben a lapunk birtokába került ajánlástervezet olyan felügyeleti és beszámolási rendszert hozna létre, amely az ügyforgalmi és -kezelési statisztikai adatok begyűjtésében nagyban az OBH segítségére lenne, ám a dokumentum ennél tovább megy. Noha első oldalán rögzíti, hogy "A bíró ellenőrzését a bírói függetlenség tiszteletben tartásával kell megvalósítani", ez később egyáltalán nem érvényesül. Sőt, az ajánlástervezet már egy mondattal később cáfolja ezt az alkotmányosan garantált függetlenségi kitételt, hiszen úgy folytatja: "A bírói függetlenség körébe a bírónak a rá kiosztott ügy érdemi eldöntésével kapcsolatos tevékenysége tartozik, ideértve a megállapítandó tényállást és az alkalmazandó joganyagot. A bíró az ezen túlmenő munkájában, mint a bírói szolgálati jogviszony alanya ellenőrizhető és utasítható".

Bírósági forrásaink súlyosan jogsértőnek tartják Handó tervezetét, s egybehangzóan azt állítják: az ítélkezési függetlenség végét jelentheti, ha azon kívül, hogy tűzzenek-e ki tárgyalási napot, vagy sem, bármilyen ügyekhez kapcsolódó kérdésben utasítják a bírákat. Márpedig az ajánlástervezetből kiderül: utasítanák őket, méghozzá az úgynevezett "szakmai igazgatási ellenőrzésen" keresztül. A dokumentum harmadik blokkja ugyanis olyan elképesztő, a jövőben ajánlott eljárásokat ír le, melyek során "az ügyek meghatározott körében" négyszemközti szakmai egyeztetésre köteleznék az eljáró bírókat, konkrét perek tartalmával kapcsolatban.

Az eljárás leírásában ráadásul az is szerepel, hogy az illetékes bírósági vezető - magyarán a bíró főnöke - "ossza meg szakmai álláspontját" beosztottjával, "s kívánja meg annak szakmai indoklását, ha a bíró az egyeztetés eredményétől utóbb eltér". Sőt, mint a dokumentum írja: "ha célszerű, tekintse át a konkrét folyamatban lévő ügyek iratait", továbbá ossza meg a bíróval "a célszerű pervezetésre, munkamódszerre és az eljárás hatékonyságát szolgáló jogszabályi rendelkezésre és gyakorlatra vonatkozó álláspontját". Magyarul: mondja meg az eljáró beosztottnak, hogy hogyan lenne érdemes egyes ügyekben döntenie. Márpedig mindez sérti a bírói ítélkezési szabadságot.

Mint azt Baur Péter a csatolt, Handó Tündének címzett levelében írta, az ajánlásterevzetet "az Elnök Asszony által meghatározottakat figyelembe" véve módosította. Miután lapunk birtokában ez az átdolgozott, május 4-i keltezésű változat került, a levél írója pedig érezhetően befejezettnek tekintette a munkát, hiszen megköszönte "Elnök Asszonynak az ajánlás kialakításához adott iránymutatását", az is kikövetkezhető, hogy a dokumentum híven tükrözi az OBH-elnök szándékait.

Tévedések sorozata

Közlemény megjelentetésére kérte lapunkat az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, miután 2012. június 13-án, "Sorozatos áthelyezések" címmel Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) perelhelyezései jogköréről írtunk. Az OBH elnöke - akinek közleményét teljes terjedelmében is közöltjük - az olvasók tényszerű tájékoztatása érdekében ismertette álláspontját.

Handó Tünde szerint OBH-elnökként "ügyet kizárólag akkor helyezhet át, ha ezt az adott törvényszék vagy ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész kezdeményezi és az ügy elbírálása az eredetileg illetékes bíróságon ésszerű időn belül nem biztosítható."

Ezzel szemben lapunk tényszerűen írta azt, hogy a bírósági igazgatási törvény értelmében "az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot" jelölhet ki az ítélőtáblák vagy a törvényszékek elnökeinek kérésére, akik az ügy érkezéstől számított 15 napon belül indítványozhatják az OBH-elnöknél annak áthelyezését más, azonos illetékességi körű bíróságra. A perelhelyezést az OBH-elnöknél kezdeményezheti a legfőbb ügyész is, Polt Péternek az alaptörvény átmeneti rendelkezései értelmében ráadásul a vádemelések kapcsán is megvan ez a jogosultsága. Csakhogy az OBH elnöke közleményében azt már nem tette hozzá, amit lapunk az ominózus cikkben idézett az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből.

Az alkotmányos szabályok 11. cikk 3. szakasza értelmében ugyanis az "ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki." Ráadásul, a bírósági szervezeti törvényben szereplő, az OBH-elnök jogköreire vonatkozó szabályozás értelmében Handó Tünde a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatkörében eljárva is dönthet egyes perek áthelyezéséről, semmi sem köti őt az illetékes bíróság vezetőjének indítványához.

Handó Tünde azt is kifogásolta, hogy lapunk a következőket írta arról, hogy már 2011-ben is volt törvényi lehetőség a perek áthelyezésére: "az akták áttételére korábban alig néhány esetben került sor, ráadásul azok is a mára megszüntetett Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egyetértésével történtek." Az OBH-elnök szerint ugyanis 2011-ben "13 ügyben került sor másik bíróság kijelölésére az OIT elnökének intézkedése alapján, azonban erre nem az OIT egyetértésével került sor, mivel a testületnek nem volt jogköre az ilyen döntések jóváhagyására vagy véleményezésére."

Ezzel szemben tény, hogy míg 2011. március 1. előtt semmiféle lehetőség nem volt az ügyek törvényes bírótól való elvonására, magyarul a perelhelyezésre, az akkor hatályba lépett fideszes jogszabály-módosítással az OIT egyik tagjának kezdeményezésére az OIT elnöke elrendelhette egy-egy bíró kirendelését bizonyos ügyek tárgyalására, illetve indítványt tehetett a Legfelsőbb Bíróság illetékes kollégiumának egy-egy per elhelyezésére, amelyről aztán az illetékes LB-kollégium döntött.

Az OBH-elnök azt is nehezményezte, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) "korábbi döntésében nem az OBH elnökének kijelölési jogkörével foglalkozott, hanem az ügyész vádemelési jogosultságával kapcsolatos bizonyos szabályokat talált alkotmányellenesnek, így ez nincs kihatással az OBH elnökének ezen jogosultságának alkotmányosságára."

Ezzel szemben tény az, mint egyébként írtuk is, a büntetőeljárási törvény tavaly nyári módosítása már hasonló, a vádemelés helyének megváltoztatására, így perek elhelyezésére való lehetőséget adott a legfőbb ügyész kezébe, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Ezt a passzust az Ab időközben - tavaly decemberben - alkotmányellenesnek, nemzetközi szerződéseinket sértőnek találta és megsemmisítette. A Fidesz-KDNP azonban néhány nap múlva az átmeneti rendelkezésekben az OBH-elnökre is kiterjesztve újból elfogadta ezt a passzust, néhány hete pedig alkotmányos szintre is emelte a már kibővített alapjogsértést.

A vonatkozó Ab-határozat egyértelműen kimondta, hogy az ügyek ide-oda áthelyezhetősége önmagában sérti a törvényes bíróhoz, és azon keresztül a tisztességes eljáráshoz való alapjog érvényesülését. Ugyanezt állapította meg több nemzetközi jogvédő fórum is, így az Európai Bizottság alapjogi biztosa és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság is. Utóbbi, az új magyar bírósági törvényekről kiadott állásfoglalásában konkrétan a vonatkozó törvényrészek megváltoztatására szólította fel a kormánytöbbséget.

Lapunk pontatlanul közölte ugyanakkor, hogy Handó öt hónap alatt 17 pert helyezett át az általa megfelelőnek ítélt bíróságra, ennek mintegy felében az illetékes bírósági elnök kérésére, más esetekben azonban az érintett bíróság nagy ügyterhére hivatkozva. Az OBH honlapján valóban ennyi perelhelyezési határozatot található, ám egy-egy ilyen elnöki döntés egyszerre több ügyet is érinthetett, így valójában 2012-ben eddig már 26 esetben jelölt ki másik bíróságot az OBH-elnök, minden esetben az ügyben eredetileg érintett bíróság vezetőjének kérésére. A tévedésért elnézést kérünk.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!