Előző
Következő
új cikk

Szép szó

Pártváltás - humanista módra

Népszava|2012. jún 23. 09:16
[A+ A-]
Soha semmi mást nem akartam, mint azt, amiről úgy véltem, hogy a hazám javát szolgálja - szól Brodarics István egyik levelének záró mondata. A szerémi püspök és a korszak neves diplomatája túlélte a mohácsi csatát, annak egyetlen hiteles szemtanújaként be is számolt róla, majd - amikor úgy látta, hogy hazája érdekében pártot kell váltania: megtette, és alaposan megindokolta döntését. Az indoklásról szóló híres dévényi levél a mai politikusok hasonló lépéseinél is iránymutató lehetne.

A mohácsi vész után két legitim király uralkodik a lassan három részre szakadó országban - kezdte a korszak bemutatását Pálffy Géza, történész a Brodarics leveleiből összeállított kötet bemutató konferenciáján.A kötet éke az a levél, amelyben Brodarics István hosszan indokolja, az ország két legitim uralkodója közül miért áll át Habsburg Ferdinánd oldaláról Szapolyai pártjára. A levelet utoljára Fraknói Vilmos 1877-ben kivonatolta, azóta viszont nyoma veszett: egészen 2010-ig, amikor a korszak jelentős történésze, Pálffy Géza felhívta Kasza Pétert, a Brodarics István munkásságával foglalkozó irodalomtörténészt, hogy nyomára bukkant egy antikváriumban.

A levelet a kulturális minisztérium támogatásával vásárolta meg a Magyar Országos Levéltár (MOL), és ennek apropóján elindították a Brodarics-emlékévet, mely a levéltár vezetése szerint csaknem 6000 látogatót vonzott az elmúlt évben. A levéltár vezetése szerette volna, ha ez a különleges levél nem csak egy sorral gyarapítja az archívumot, ezért szerveztek a levél köré egy teljes projektet - mondta el a konferencián Trosztovszky Gabriella, a MOL főosztályvezetője. "Ez volt a MOL első projektje, de fogja még több követni, mert látjuk, hogy így kell megmutatnunk a kincseinket a nagyközönségnek, így válhatnak valóban közkinccsé" - fogalmazott a levéltáros.

Brodarics életének fő műve a váradi béke - foglalta össze a középkori diplomata, Brodarics István munkásságát Oborni Teréz, az ELTE docense. A mohácsi vész után Ferdinánd pártjára áll, egy évvel később azonban megváltoztatja a véleményét. A korszakban mindennapol volt az efféle pálfordulás: de legjobb tudásunk szerint Brodarics volt az egyetlen, aki egy hosszú levélben indokolja meg a döntését - mutatott rá Oborni Teréz. A Dévényben, 1527. március 18-án írt levelében pontosan leírja, milyen elvi és személyes okok vezettek a döntéséhez. Mária udvarában bizalmatlanságot érzett a személyével kapcsolatban, nem volt megbecsült tagja - anyagilag sem. Aggasztotta, hogy Ferdinánd fegyverrel tör Magyarországra, de Brodarics legfontosabb érve: a haza sorsáért érzett őszinte aggodalom.

Az ország három részre szakadását hagyományosan 1541-re tesszük, de maga a folyamat már sokkal korábban elindult. Ez a szakadás egyfajta első Trianon a magyar történelemben - fogalmazott Pálffy. Bizonyos tekintetben sokkal nagyobb hatású, mint az első világháború utáni területrendezés, hiszen az elveszített királyi udvart nem képes pótolni az ország. Buda várának elvesztése sorsfordító kényszerpályákra futtatta a magyar történelmet: etnikai, társadalmi hatásai ma is érezhetőek.

Brodarics méltán híres: részt vett a mohácsi csatában, túlélte azt. Ez már egy szűkebb halmaz - fűzte hozzá Kasza. Abban pedig egyedülálló, hogy mint hiteles szemtanú, le is írja a mohácsi csata történetét. Levelezőpartnerei között politikusok, egyházi méltóságok és olyan neves humanisták is fellelhetőek, mint Rotterdami Erasmus. Cornelius Schepper, 1533-ban úgy fogalmaz: a vajda - vagyis Szapolyai - környezetében nincsenek igazán olyanok, akikre hallgathatna. Schepper mindössze három ember említ: Frangepán Ferencet, Werbőczy Istvánt és Brodaricsot, hozzátéve, hogy a szerémi püspök doctor et doctus: rátermett és tanult.

Brodarics széleskörű ismerettsége, képzettsége és műveltsége lehetővé teszi, hogy a levélgyűjteményből minden eddiginél szélesebb kép táruljon elénk: egy olyan ország viszonyairól, amelynek három részre szakadó területe felett két legitim uralkodó civakodik. A gyűjtemény rámutat arra is, hogy érdemes más neves humanisták leveleit is összegyűjteni: azok ugyanis kitűnően szemléltetik a kor társadalmi, diplomáciai és egyéb viszonyait.

Ha van még valakinél Brodarics-levél, az most szóljon, vagy hallgasson mindörökre - mondta el a 16. századi diplomata összegyűjtött leveleit tartalmazó kötet bemutatóján Kasza Péter, irodalomtörténész. A kötet szerkesztője szerint körülbelül 10 ezer levelet írhatott a humanista szerző, ezek közül 200 szerepel a most kiadott gyűjteményben, hozzájuk időrendben rendezték a Brodaricshoz írottakat is. A levelek nagy része latin nyelvű, hiszen a diplomácia ezt a közvetítő nyelvet használta elsősorban, de akad köztük néhány olasz, és egy magyar nyelvű is.

Kasza bevallotta: a tízezres számhoz egyszerű matematikai művelettel jutott: ha Brodarics minden nap csak két levelet írt, nagyjából ennyi írása lehetett összesen. Tekintettel arra, hogy van olyan nap, amelyről kilenc levelünk van: a tízezer egy nagyon szerény becslés. A szerkesztő hozzátette: "a gyűjtemény épp ezért nem teljes, mert nem is lehet az: de senki nem lesz nálam boldogabb, ha előkerül egy még kiadatlan levél."

Lájkoljon minket a Facebook-on is!