Előző
Következő
új cikk

Belföld

Utazás az ismeretlenbe - Mit hoz a következő választás?

nepszava.hu|2012. jún 24. 08:28
[A+ A-]
Az új választási rendszerben akár a szavazatok 30-35 százalékának megszerzése is elég lehet majd az elsöprő győzelemhez. Az inga tehát egy szorosabb verseny esetén bármelyik irányba kilenghet, elméletileg. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy biztosan lesz regisztráció a következő, 2014-es választások előtt. Az MSZP pedig azt javasolja, kezdődjön társadalmi és szakmai vita arról, hogy kötelezővé tegyék az állampolgároknak a választási részvételt.
Az már a tavaly elfogadott választójogi törvényből egyértelművé vált, hogy miután bevezetik a nemzetiségi és határon túli szavazati jogot, e két "jogcímen" voksoló állampolgároknak külön névjegyzékük lesz, melyre külön regisztrálniuk kell majd. Vagyis a választás előtt nyilatkozniuk kell például arról, hogy nemzetiségi listára kívánnak-e szavazni vagy sem. Azt is kijelölte a választójogi törvény, hogy a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok nem az országos, hanem a nemzetiségi listákra szavazhatnának, így egy szavazatot az egyéni képviselőjelöltre, egyet pedig a "kedvezményes" nemzetiségi jelöltre adhatnak le, az országos listára pedig nem szavazhatnának. Ugyancsak regisztrálniuk kell a határon túli szavazóknak, akik csak az országos listákra szavazhatnak majd, egyéni jelöltekre nem.

Az is biztos, hogy továbbra is két szavazattal rendelkezik majd minden, Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár, ám az egyelőre bizonytalan, hogy nekik kell-e majd külön jelezniük választási szándékukat. Vélhetően az a Fidesz célja, hogy ne vehessenek részt a szavazáson azok, akik ezt elmulasztják. Hírek szerint Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök is támogatja a választást megelőző teljes előzetes regisztrációt, vagyis az "aktív részvétel" ötletét. Ez már tavaly is komolyan felmerült a kormánypártokban, legfőbb érvük pedig az volt (és most is az), hogy "a kocsmai szavazást egy előzetes regisztráció kizárja". Ezt mondta Kövér, de Kósa Lajos is, amikor a Fidesz-alelnök a hétvégén a Duna Tévében közölte: 2002-ben azért volt magas a részvétel, "mert az MSZP olyan embereket vitt el szavazni, akiknek nem volt világos képük az ország jövőjéről, de kisebb ellenszolgáltatásért hajlandóak voltak voksolni".

Egészen másképp vélekednek a szakértők, akik szerint az előzetes regisztráció biztosan jelentősen visszaveti majd az amúgy is alacsony részvételt, és jelentős hatással lehet az eredményre is.

Az MSZP azt javasolja, kezdődjön társadalmi és szakmai vita arról, hogy kötelezővé tegyék az állampolgároknak a választási részvételt. A kezdeményezésről Molnár Zsolt országgyűlési képviselő azt mondta: ez növeli a kormányok legitimációját, a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet és a választói tudatosságot.

Hangsúlyozta, hogy csupán a részvételt írnák elő, a pártválasztást nem, vagyis természetesen érvénytelenül is lehetne szavazni. A távolmaradást nem sújtanák pénzbírsággal, ösztönzők bevezetését viszont elképzelhetőnek tartják - mondta.
Molnár Zsolt javaslatukat az előzetes regisztráció bevezetésével állította szembe, mondván, hogy a Fidesz erre vonatkozó ötlete a demokrácia leépítését célozza és cenzusként értelmezhető.
Esélylatolgatás az elemzővel

Kétségtelen, hogy a Fidesz által elképzelt új választási rendszer inkább azoknak a pártoknak kedvez, melyek nem rendelkeznek természetes szövetségessel. Jelenleg ilyen a Fidesz, mely párt azért is kellemes helyzetben lehet, mert szemben a baloldallal nincsen olyan politikai formáció a jobboldalon, amelyik erőteljesen meg tudja osztani szavazóit. - véli a Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet elemzője. (Legalábbis nem annyira, hogy ezzel tömegével veszítsen mandátumokat.)

Mostani ismereteink alapján tehát azt lehet mondani, hogy a demokratikus ellenzéknek akkor lehet reális esélye a kormányváltásra, ha legalább az egyéni választókerületekben nem állítanak pártjai egymásnak riválist. Bár a jelenlegi tudásunk az iménti forgatókönyvet valószínűsítené, a hátralévő szűk két évben történhet változás. Egyrészt az LMP-nél továbbra is adott a lehetőség, hogy a mostanitól különböző stratégiával, más típusú szervezeti struktúrával hatékonyabban tudja megszólítani potenciális szavazóit, másrészt pedig szervezettsége és társadalmi beágyazottsága révén az MSZP is alkalmas arra, hogy a bizonytalan szavazók jelentékeny részét maga mellé állítsa. - mondja Gyömöre.

Erre jó példa, hogy a DK kiválása után is képes volt arra, hogy támogatóit megőrizze, sőt tovább növelje táborát, így már nem feltétlenül kell az LMP "magához vonzásával" bizonyítania, hogy ő az ellenzék vezető ereje.
Egy bármilyen jellegű közös indulásnál ráadásul sajátos matematikai szabályok érvényesek, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy az MSZP, az LMP, és esetleg a Demokratikus Koalíció szavazói összeadódnak. - hívja fel a figyelmet az elemző.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!