Előző
Következő
új cikk

Külföld

A jogsértőnek van igaza?

Népszava|2012. jún 29. 05:47
[A+ A-]
Victor Ponta román miniszterelnök felülírta az Alkotmánybíróság döntését, és annak ellenére elutazott a tegnap kezdődött brüsszeli EU-csúcsra, hogy a taláros testület az államfő javára döntött a hetek óta húzódó vitában. Az esetleges következményekről, a román jogállam felszínre került szépséghibáiról Varga Attila alkotmányjogászt, az RMDSZ parlamenti képviselőjét kérdeztük.
Románia 2007-tól EU-tagállam, azóta Traian Basescu képviselte minden alkalommal az országot az uniós csúcsértekezleteken. Victor Ponta szocialista pártvezető májustól vette át a kormányzást, és kezdettől elvitatta ezt a jogot az államfőtől. A Basescu pártját a kormányból kibuktató új pártszövetség a parlamentben is többségbe került, így gond nélkül megszavazott egy állásfoglalást, miszerint az uniós fórumokon a kormányfőnek kell képviselnie az országot. Ezután kért alkotmánybírósági döntést az államfő. Noha a testület Basescu javára döntött, a fiatal kormányfő tegnap reggel mégis Brüsszelbe utazott.

Az alkotmánybírósági döntés Romániában is kötelező, milyen következményekkel járhat, ha azt maga a miniszterelnök nem veszi figyelembe? - tettük fel a kérdést Varga Attilának. Az RMDSZ parlamenti képviselője szerint ez az eset is azt jelzi, mennyire meghatározatlan Romániában a politikai rendszer, mennyire tisztázatlanok ezek a hatáskörök. "Valójában nem Ponta rögeszméjéről van szó, szerintem is a mindenkori miniszterelnöknek a feladata az ország képviselete az uniós csúcsokon. Az államfőnek ugyanis nincs sem kormányzati feladata, sem kormányzati felelőssége. Bár Basescu is úgy állítja be, és sokan érvelnek ekképpen, Románia nem francia típusú, szemiprezidenciális állam. A francia államfőnek konkrét kormányzati felelőssége és feladatai vannak, a románnak viszont nincsenek. Nem véletlen, hogy mikor súlyos pénzügyi, gazdasági, szociális kérdéseket tárgyal az ET, akkor szinte minden tagállam miniszterelnöki szinten képviselteti magát. Kivétel a félelnöki köztársasági rendszerű Franciaország, az amerikai modellt követő Ciprus - és Románia" - mondta.

Az alkotmányjogász-politikus szerint a történetnek sok "szépséghibája" van, azon túlmenően is, hogy az alkotmány nem rögzíti világosan a hatásköröket. Egyrészt a parlamentnek nincs alkotmányértelmezési hatásköre, mégis nyilatkozatot adott ki arról, hogy a kormányfő illetékes a képviseletre. Másrészt, és ez az igazi gond, a román alkotmánybíróság, mint intézmény "mindenki számára evidens módon az államfő kezében van". Varga kiemelte: "Nagyon szomorú egy jogállamban, hogy egy alkotmánybírósági döntést lényegében minden következmény nélkül az érintett nem veszi figyelembe, miközben az alkotmány szerint a testület döntése kötelező. Még szomorúbb, hogy tartalmilag annak van igaza, aki ezt teszi".

Véleménye szerint következmények nélkül, politikai csatározásokkal folytatódik a két állami vezető háborúja, a taláros testület pedig nagyon rosszul jön ki az ügyből, mint mindig. 2003-tól van egy nagyon sajátos jogköre a román alkotmánybíróságnak, azóta feladata az alapvető állami közhatóságok közötti alkotmányos konfliktust megoldása. "Márpedig politikai csatározásokban nem szerencsés, hogy az alkotmánybíróság döntőbíró legyen. Tisztán alkotmányjogi konfliktus nincs, mindegyik egyben kicsit politikai konfliktus is, így minden esetben a testület veszít." - hangsúlyozta Varga.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások (2)

A hozzászóláshoz .

hiteles 2012.06.29. 13:51
Ott is van egy ilyen okos mint nálunk.
Lajosbacsi1000 2012.06.29. 13:06
Na, ezek se jobbak Orbánéknál !