Előző
Következő
új cikk

Belföld

Félnek az internettől

Népszava|2012. jún 29. 05:10
[A+ A-]
Csaknem totális internet-korlátozást léptetett életbe nemrégiben Becsyné dr. Szabó Márta gyulai címzetes főjegyző a városháza több mint száz dolgozójánál. Utasítása szerint "azon munkakörök kivételével, melyekhez tartozó feladatellátás során elengedhetetlen az internet használata, minden számítógépről letiltásra kerül az internet". Petróczki Gábor, a békési fürdőváros kommunikációs referense szerint minden rendben van, az ügyben beszerzett információinkat pedig pontatlannak nevezte.
Minden úgy kezdődött, hogy a gyulai városháza gépeit kiszolgáló szerverről néhány hónappal ezelőtt letiltották az ellenzékinek tartott honlapok elérhetőségét - tudtuk meg több, egymástól független forrásból. Mindannyian a gyulai önkormányzatnál dolgoznak, vagy közvetlen rokonaik keresik ott a kenyerüket. Nevüket, érthető okok miatt, nem vállalták. A letiltott médiumok közé tartozott elmondásuk szerint az index.hu, az origo.hu, a nol.hu, a nepszava.hu, a 168ora.hu, a hvg.hu. és a magyarnarancs.hu. Az nem derült ki, hogy ezeket a portálokat kik és milyen szempontrendszer szerint ítélték "ellenzékinek", s tiltották le elérhetőségüket. Ez volt az első lépés, amelyet az idén június közepén követett a második.

Becsyné dr. Szabó Márta jegyzői utasításában azt olvasható: "a munkaidő elvárható kitöltésének ellenőrzése során megállapítottam, hogy a dolgozók nagy része esetenként több órát tölt munkakörébe nem tartozó tevékenységgel." Ezért utasításba adta, hogy "azon munkakörök kivételével, melyekhez tartozó feladataellátás során elengedhetetlen az internet használata minden számítógépről letiltásra kerül az internet." A rendelkezés csupán egy kis kaput hagy. Eszerint "kijelölésre kerül a képviselői irodában egy internet használatot biztosító számítógép, mely továbbra is lehetőséget ad az esetleges feladatellátáshoz szükséges internet használatára." Hogy ezek után ki él a felkínált lehetőséggel, igen kérdéses. Főként azután, hogy a jegyző kért minden osztályvezetőt, hogy beosztottjaikkal írassák alá utasítását.

Ezek után cikkírónk a gyulai polgármesteri hivatal sajtóügyekért felelős munkatársához, Petróczki Gáborhoz fordult. Írásban feltett kérdéseinkben azt firtattuk: ki, hogyan és milyen módszerrel, kiknek az esetében állapította meg, hogy "dolgozók nagy része esetenként több órát tölt a munkakörbe nem tartozó" internetezéssel a hivatalban. Emellett azt kérdeztük, hányan dolgoznak a hivatalban, s ezek közül milyen arányban voltak azon munkatársak, akiknél ez a probléma valóban fennáll? Másrészt, mit jelent a szövegben található kifejezés, hogy a "dolgozók nagy része" és mit az, hogy "esetenként"? Azt is kérdeztük, milyen jogszabályi háttér hatalmazza fel erre az utasításra a jegyzőt? Tudakoltuk, hogy megfelel-e a valóságnak az az információ, amely szerint első lépésben a szerverről azon honlapok elérhetőségét tették lehetetlenné, amelyeket ellenzékinek minősítettek? Ha ez igaz, milyen szempontok szerint és kik döntöttek, hogy mely honlapok lesznek elérhetetlenek? Ha mindez igaz, akkor ez cenzúrának számít-e vagy sem?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a tiltás után hogyan és miként mérhető a munkatársak munkája hatékonyságának javulása, s azt, hogy a mostani intézkedést a munka hatékonyságának alacsony volta indokolta-e? (Hozzátettük, hogy a városházi munka hatékonysága számtalan más módon csökkenhet: cigarettázás, beszélgetés, a munkahely egyéb okból történő elhagyása, munkaidőben történő bevásárlás, vagy azért, mert az adott munkatárs nem jó munkaerő. Ám e kérdésekben, ismereteink szerint, nem született jegyzői utasítás)

Rákérdeztünk, hogy a jegyzői utasítást minden munkatárs aláírta-e, esetleg akadt-e, aki ezt megtagadta. Végül az iránt érdeklődtünk, hogy a jegyzői utasítás vonatkozik-e a választott tisztségviselőkre: polgármesterre, alpolgármesterekre és stábjukra, valamint a kabinetre? Ha nem, miért nem? (Gyulán érdekes a helyzet, mert Becsyné jegyző Görgényi Ernő fideszes polgármester keresztanyja.)

"Az Ön által a témában beszerzett információk meglehetősen hiányosak és pontatlanok is" - minősítette kérdéseinket és felvetéseinket válaszában Petróczki Gábor gyulai városházi kommunikációs referense, aki kérdéseink jó részére nem válaszolt. Azt elismerte, hogy a polgármesteri hivatalban, hasonlóan igen sok közintézményhez (NAV, bíróságok, iskolák) és gazdasági tevékenységet végző céghez, valóban életbe lépett az internethasználat bizonyos szintű korlátozása. A referens szerint ez távol áll az általunk emlegetett totális korlátozástól/tiltástól.

Annál is inkább, mert kérdéseink nem totális tiltásra vonatkoztak, hanem csaknem totálisra.

Petróczki Gábortól megtudtuk, hogy a proxy szerver használatával gyakorlatilag a hálózat összes számítógépének interneteléréssel kapcsolatos tevékenysége naplózható, illetve szabályozható. Azt azonban nem árulta el, hogy a gyulai városháza munkatársai közül hányan voltak sárosak a túlzott internethasználat miatt. Adós maradt annak megválaszolásával is, hogy a sokat internetező munkatársakkal szemben miért nem indítottak fegyelmi eljárást. Petróczki ugyanakkor közölte, hogy az internet-korlátozás jogszabályi hátteret az 1992. évi XXII. törvény, a munka törvénykönyve szabályozza.

A kommunikációs referens elismerte, hogy a jegyzői utasítás előtt első lépcsőben korlátozták bizonyos honlapok elérhetőségét. De mint fogalmazott, ezek csak zenei, videó és közösségi oldalak voltak - és nem az ellenzékinek minősített honlapok.

Végül megjegyezte, a korlátozás nem érinti azokat a kollégákat, akiknek munkájához, akár minimálisan szüksége lehet az interneten elérhető tartalmak korlátozás nélküli elérésére. Ebbe a kategóriába tartoznak: a pályázatírók, az osztályvezetők, a humánpolitika, az informatika, a Mezőgazdasági és Városfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai, a jegyzők, a polgármesteri és alpolgármesteri titkárnők és a politikai vezetést kiszolgáló kabinet. Ám azt nem tudtuk meg, hogy ez a gyulai városháza személyi állományának mekkora hányadát jelenti.

Nem kaptunk választ arra, hogy mindenki aláírta-e a jegyzői utasítást, de gyanús, hogy igen. Ugyanis minden városházán, így Gyulán is óriási a félelem a járások jövőbeni megalakulása miatt. A feladatok átadása miatt nem tudni, ki kerülhet át az új közigazgatási egységekhez, illetve kikre nem lesz szükség a települési önkormányzatoknál a feladatok szűkülése után.

Informatikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy az internethasználat korlátozását bevezető gyakorlatot idővel kikezdi, hogy óhatatlanul kivételeket kell tenni a munkatársak között. A gyakorlat több esetben azt igazolta, hogy a kivételek száma idővel olyan magasra nő, amely egy idő után értelmetlenné teszi magát a tiltást, a korlátozást.

Az internet-korlátozással együtt, vagy anélkül a rettegés az úr a honi közigazgatásban. Gyulán is.

Károlyi Mihálynak nincs helye

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester előterjesztése nyomán csütörtökön a gyulai képviselő-testület úgy döntött, hogy Károlyi Mihálynak nincs keresni valója Gyulán. Ugyanis egy korábbi, indoklás nélküli városvezetői kezdeményezés nyomán a békési fürdőváros központi részén található Károlyi Mihály utca nevét Károly Róbertre nevezték át.

Néhány héttel ezelőtt az ügyben a narancs.hu-nak nyilatkozó Görgényi "erősen vitatott történelmi személyiségnek" nevezte Károlyit, ám azt nem árulta el, hogy miért. Hozzátette, ez az utcanév sokaknak elfogadhatatlan a Viharsarok ékkövének nevezett városban. Arról nem beszélt, hogy kik ezek a sokak. Ennek épp az ellenkezőjét bizonyította az a szerda délutáni lakossági fórum, amelyet e kérdésben tartottak. Az utcában lakó mintegy 100 emberből 15 jött el, de ők még a polgármester elmondása szerint is amellett tették le a voksukat - főként praktikus okokból - , hogy maradjon a Károlyi Mihály utcanév. (Az önkormányzat felajánlására a névváltoztatás nem kerül majd pénzbe az itt lakóknak.)

A csütörtöki ülésen a fideszes polgármester "ellentmondásos megítélésű" történelmi személynek nevezte Magyarország első köztársasági elnökét. Azt elismerte, hogy a képviselőknek nem dolguk történelmi kérdésekben állást foglalniuk, ehhez képest, mégis javaslatot tett az utcanév megváltoztatására. Az utcanevet azért is nevezte megváltoztatandónak, mert Károlyi valójában "nem tett semmit Gyula városáért", ellenben Károly Róberttel, aki kiváltságot adott a településnek, amely ekkor indult meg a várossá válás útján.

Görgényi Ernő polgármester kezdeményezésével és a gyorsan átvert döntéssel valójában a Jobbik elvárásainak felel meg. A szélsőjobb ugyanis - ellentétben a modern történelemtudomány megállapításaival - egyenlőség jelet tesz Károlyi tevékenysége és a trianoni döntés között.

Gyulán egyelőre állva maradt a Bacsó Béla és a Somogyi Béla utca. Nem csupán a Tanácsköztársaság utáni fehérterror áldozatairól, hanem a Népszava egykori munkatársairól van szó. Ráadásul Somogyi a Károlyi-kormány oktatási államtitkára is volt.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!