Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Európai Egyesült Államok? - Felpörögtek az események Brüsszelben

Népszava|2012. jún 29. 13:03
[A+ A-]
Megállapodtak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői pénteken abban az eljárásban, amelynek keretében kidolgozzák a gazdasági és pénzügyi uniót kiteljesítő folyamat lépéseit.

A francia elnök a parlament elé viszi a költségvetési fegyelemről szóló EU-szerződést


Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli döntései nyomán Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy határozott, hogy jóváhagyásra beterjeszti országa parlamentje elé a költségvetési fegyelem erősítésére vonatkozó uniós szerződést, az úgynevezett fiskális paktumot.

Az új francia kormányzat álláspontja eddig az volt, hogy addig nem fogja ratifikálni a költségvetési fegyelmet javító és az államadósság csökkentését előíró uniós paktumot, amíg azt nem kísérik a gazdasági növekedést serkentő előírások.
Francois Hollande elnök azután határozott a ratifikáció mellett, hogy az uniós csúcsértekezleten jóváhagytak egy sor intézkedést, amely összesen 120 milliárd eurónyi többletforrást jelent növekedésösztönzésre az EU-ban.
A fiskális paktum néven ismert szerződést márciusban írta alá 25 EU-tagállam, köztük Magyarország. Az euróövezeten kívüli országokra mindazonáltal csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakoztak a zónához.

A dokumentumot a nemzeti ratifikálási rendnek megfelelően az aláíró országokban törvényben is jóvá kell hagyni.
Sajtótájékoztatóján Francois Hollande jelezte, hogy a mostani csúcstalálkozó döntéseit és a fiskális paktumot egyszerre akarja a parlament elé vinni.
A francia elnök úgy fogalmazott, hogy bár még nem fejezték be teljesen a növekedésélénkítést és pénzügyi konszolidációt szolgáló munkát, az unió "ismét a jó irányba fordult".

Brüsszelben azt is megerősítette, hogy továbbra is ellenzi az egyensúlyos költségvetés követelményének alkotmányban rögzítését, ami a fiskális paktum egyik kitétele. Hozzátette, hogy ennek áthidalása érdekében várhatóan alkotnak viszont egy sarkalatos törvényt a költségvetési programozásról.

Megerősítette azt is, hogy Párizs a költségvetés kiegyensúlyozására törekszik.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozó után Francois Hollande és Angela Merkel német kancellár is pozitívan foglaltak állást az egymással folytatott együttműködésről. Miközben a szocialista Hollande jobboldali elődje, Nicolas Sarkozy Merkel közeli szövetségesének számított, a francia elnökválasztás után az unióban sokan attól tartottak, hogy az unió húzóerejének számító francia-német tandem veszít lendületéből.


Orbán Viktor: a kormányzó koalíción belül eltérően ítélik meg az EU jövőjét

A kormányzó koalíción belül eltérő vélemények vannak az Európai Unió jövőjét illetően - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben újságíróknak.

A kétnapos EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján a kormányfőnek feltett kérdések egyike arról szólt, vajon véletlennek vagy tudatosságnak tulajdonítható, hogy miközben ő az egyik minapi nyilatkozatában az "európai birodalom" és a "nemzetek Európája" koncepcióját állította szembe egymással, Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy minél mélyebb az uniós integráció, annál jobb lesz a tagállamoknak. Orbán Viktor válasza szerint nem taktikáról van szó. "Ha a kormányzó koalíción belül az Európai Unió jövőjét illetően különböző vélemények hangzanak el, az azért van, mert különböznek a vélemények" - szögezte le.

"Ez egy nagy párt, nagy hajó, nagy fedélzet, számos legénység. És valóban, fontos európai kérdésekben különböző dolgokat gondolunk" - mondta a miniszterelnök.

Hozzátette azonban: ő mindenkit arra emlékeztet, "nem azért vagyunk egy párton belül, mert ugyanazt gondoljuk az EU jövőjéről, hanem azért, mert ugyanazt gondoljuk Magyarország jövőjéről". Ehhez képest "fontos, de csak másodlagos" kérdésnek nevezte az EU jövőjét. Szerinte ez "az egységet sosem veszélyezteti, a véleménykülönbséget pedig érdemes vállalni".

Angela Merkel vereségéről ír a német sajtó

Egybehangzóan Olaszország és Spanyolország győzelmeként és Angela Merkel német kancellár vereségeként értékelték német lapok az uniós csúcstalálkozón az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerrel (ESM) kapcsolatban kötött megállapodásokat.

A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild internetes kiadásában "Olaszország és Spanyolország az EU-csúcson is győz - Merkel behódol" címmel, a legnagyobb olvasottságú hírportál, a Spiegel Online pedig "Az éjszaka, amikor Merkel veszített" címmel számolt be a csúcsról. A Die Welt című konzervatív napilap az internetes kiadásában "Merkel veresége egy történelmi éjszakán" címmel közölt kommentárt, a liberális Tagesspiegel pedig "Merkel meghajol az olasz és a spanyol nyomás alatt" címmel közölt összefoglalót a honlapján.

A Bild beszámolója szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti válságállamok a jövőben könnyebben juthatnak támogatáshoz az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer révén (ESM), a bajba jutott bankok pedig állami közreműködés nélkül, közvetlenül kaphatnak forrást az ESM-től. Mindez "fordulópontot jelent a válságkezelés politikájában. Angela Merkel feladta szilárd álláspontját" - írta a Bild.

A mai értekezletre érkező vezetők közül többen méltatták az előző éjjel elért megállapodásokat, különös tekintettel a rövid távon is ható döntésekre, amelyek máris éreztették hatásukat a nemzetközi pénzügyi piacokon.

Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, hogy fontos döntések születtek, amelyek lehetővé teszik a nehezebb helyzetű euróövezeti országok segítését, ugyanakkor Németországnak sem kellett feladnia elveiből, beleértve a feltételességet és mindennemű segítség ellentételezését jelentő stabilitási vagy reformlépéseket.

Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélte, három területen is fontos előrelépéseket tettek. Ezek között említette a bankok feltőkésítésére, illetve a bankunió kiépítésére vonatkozó döntéseket, az eddiginél "könnyebb megoldásokat" Spanyolország számára, továbbá az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus használatára vonatkozó újításokat.

A brüsszeli találkozó első napján az európai uniós tagországok állam- és kormányfői megállapodtak egy gazdasági növekedést szolgáló intézkedéscsomagban, valamint abban az eljárásban, amelynek keretében kidolgozzák a gazdasági és pénzügyi uniót kiteljesítő folyamat lépéseit. A vártnál korábban megállapodás született továbbá egy olyan mechanizmus felállításáról, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel.

Az elemző szerint sok a nyitott kérdés

A tegnap kezdődött EU-csúcs meghatározó esemény lesz a hét és a hónap végének hangulata és a piaci pozíciók alakulása szempontjából, véli a dán székhelyű globális befektetési bank, a Saxo Bank szakértője.

Neil Staines kifejti: a vita kiinduló pontjául az a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke tollából "Úton egy valódi gazdasági és monetáris unió felé" címen megjelent beszámoló szolgál. A címet olvasva azonnal felmerül a kérdés: milyen gazdasági és monetáris uniót szentesített aláírásával a 11 alapító (és a további 6) tagállam? - véli az elemző

Van Rompuy beszámolója az euróövezet integrációjának mélyítéséhez 4 építőelemet" határoz meg:

-A banki betétekre és a bajban levő bankoknak garanciát nyújtó európai rendszert;
-A nemzeti költségvetések szorosabb ellenőrzését megvalósító fiskális integrációt és lépéseket a közös adósságkibocsátás felé;
-A versenyképesség fokozása érdekében erőteljesebben integrált gazdaságpolitikát;
-Az európai szintű döntésekben demokratikusabb elszámoltathatóságot.

Neil Staines a lapunkat úgy tájékoztatta: ezek egytől-egyig logikus és progresszív elemek, csakhogy a részletek hiánya miatt homály övezi, miként lehet e téglákból valamit tényleg felépíteni.

A szakértő azt is kifejti: van egy jelentős ügy, amelyet az eddig általa kézbe vett javaslatok közül egyik sem old meg, nevezetesen azt, hogy a rendszerben levő pénz mennyisége véges. A kommentátorok, köztük a kanadai pénzügyminiszter többször is megjegyezte, hogy Európa rendelkezik a saját ügyeinek rendezéséhez szükséges finanszírozással (és ezzel félreérthetetlen utalást tett arra, hogy sem Kanada, sem az amerikaiak nem járultak hozzá az IMF finanszírozásának legutóbbi köréhez), és általában véve igaza is lehet. Csakhogy - hívja fel a figyelmet Staines - Németország nyilvánvalóvá tette álláspontját arról, hogy nagyobb ellenőrzés és/vagy politikai unió nélkül semmilyen formában nem járul hozzá az adósság közösségi összevonásához. Francois Hollande francia elnök egyértelműen értésünkre adta, hogy Franciaország nem egykönnyen fog lemondani szuverén mivoltáról (ami pedig a nagyobb fiskális egység és a szorosabb ellenőrzés miatt szükségessé válhat).

Az EU-csúcs alatt ezért várhatóan erősödni fog a volatilitás - mondja, mert a különböző pozíciókban levők kitartását a hó végi egyensúlyozás közepette nyilván próbára teszi majd az EU-csúcs nyilatkozatainak és kommentárjainak zápora. Ezért talán az a legbölcsebb, ha ezeknek az eseményeknek a rövidtávú hatása közben a pozíciókon csak kisebb mértékben hajtunk végre fürgébb változtatásokat. Az éjjel bejelentett adatok és a hangulat az elvárásokhoz képest gyengébben alakultak, bár a japán kiskereskedelmi forgalom a vártnál jobb eredményt hozott.

Előre tekintve az alacsonyabb termelés és a leszorított infláció miatt várhatóan stabilizálódik az olaj árának csökkenése, s a pillanatnyi növekedési kilátások mellett (tegnap reggel jelentette a német Ifo intézet, hogy Németország "gyenge szakaszba lép") a jegybankok a politika további lazítására lehetnek hajlandók (ami viszont a részvényeknek kedvezhet). Rövidtávon számolni kell azzal a kockázattal, hogy valamiféle kompromisszum folytán az euróövezet újabb haladékot kap. A jövőbeli növekedési pályára már eddig is jelentősen negatív hatást gyakorolt a késlekedés és az övezet egyenetlensége, és az eurózóna kilátásainak ideiglenes javulása számomra rövidtávon újfent csak közép és hosszú távú eladások lehetőségét hordozza.

Előzmények


Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a brüsszeli találkozó maratonira nyúlt első napja után, hajnalban azt mondta: a hosszú távú folyamat célja, hogy az euró egyre szélesebb körű használatát visszafordíthatatlanná tegyék.

A görög adósságválság kezdete és tovagyűrűzése óta jelen van az európai aggodalmak között egyes országok euróövezetből való kilépésének veszélye, amelyből az uniós vezetők azt a következtetést vonták le, hogy a közös pénzt használó országoknál hosszú távon el kell érni a tényleges gazdasági uniót.
Mint Van Rompuy beszámolt róla, az uniós tagállamok vezetői arra kérték őt és három segítőtársát, hogy részletezzék a mostani ülés elé terjesztett jelentésüket a hosszabb távú folyamat során szükséges lépésekről. Egyúttal egyetértettek azzal, hogy a folyamat négy építőelemen alapuljon: az egységes pénzügyi, a költségvetési és az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszeren, valamint a "megerősített demokratikus legitimitás és számon kérhetőség" építőelemén.

Herman Van Rompuy José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, Mario Draghi európai központi banki elnökkel és az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját vezető Jean-Claude Junckerrel dolgozta ki a most lényegében jóváhagyott jelentést. Az uniós elnök közölte azt is, hogy a folyamat során rendszeresen konzultálnak az uniós tagállamok kormányaival és a többi EU-intézménnyel.
Az elhatározás értelmében év végére már olyan tervet dolgoznak ki, amely időpontokat is tartalmaz az egyes fázisok várható befejezésére. Az októberi csúcstalálkozón a kormányfők elé terjesztenek egy előzetes jelentést e munka állásáról.

A terv konkrétabb elemei közé tartozik a közös betétgaranciával, illetve euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. A felvetések között említették az euróövezeti országok belső adósságának közössé tételét, azaz közös eurókötvények kibocsátását is - egyelőre nem világos, hogy ebben is teljes egyetértés van-e a tagállamok között.
Korábbi közlések szerint a bankuniós javaslatok egy részéhez az Európai Bizottság már idén jogszabálytervezeteket terjeszt elő.

A brüsszeli EU-csúcsértekezlet pénteken folytatódik, de az eredetileg tervezettnél várhatóan korábban befejeződik, mert az euróövezeti országok vezetői már csütörtök éjjel megtartották különtalálkozójukat.
Ez utóbbin némileg váratlan megállapodás született egy olyan mechanizmus felállításáról, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel.

Mindennek köszönhetően Olaszország és Spanyolország is végérvényesen elfogadta a mostani csúcstalálkozón véglegesített növekedési paktumot, vagyis azt a 120 milliárd eurós intézkedéscsomagot, amely a pénzügyi stabilitást célzó lépéseket a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló döntésekkel egészíti ki. Róma és Madrid korábban jelezte, hogy ezt csak akkor tudja elfogadni, ha olyan intézkedések kísérik, amelyeknek köszönhetően már rövid távon csökken a pénzpiacaikra nehezedő nyomás.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!