Kontroll alatt a dolgozók
Átmehet a vidéki italbolt vezetője a szomszédos kocsmába, vagy azzal már megsérti a munkáltatója jó hírnevét? Baráti körben lehet arról beszélni, hogy az alacsony fizetésből a számlákra sem telik, vagy a munkavállaló ezzel már a foglalkoztató jogos gazdasági érdeke ellen szól? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a most életbe lépett új Munka törvénykönyvével kapcsolatban. A választ a jogászok sem tudják.
2012. július 02., 20:00
Ossza meg!
facebook
iwiw
Nincs pontos előírás arra, hol és hogyan viselkedhet a dolgozó a munkahelyén kívül. Fodor T. Gábor munkajogász az új Munka törvénykönyve egyik rendelkezésével kapcsolatban fogalmazott így. A július elseje óta hatályos jogszabály szerint a dolgozó a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ez utóbbi elkerülése érdekében a munkáltató beleszólhat még a munkavállaló viselkedésébe is.
Kérdés azonban, hol az a pont, ahol a dolgozó már megsérti munkáltatója hírnevét, és nem világos az sem, hogyan szabályozhatják a dolgozó magatartását. A konkrétumok ugyanis hiányoznak. Fodor szerint a társadalomban elfogadott általános értékítélet alapján kell viselkedni. Példaként említette, hogy az egyik ismert üdítőcég munkatársa nyilvánosan nem ihatja a másik társaság üdítőjét.
Ennél ellentmondásosabbnak látja a jogszabályt a Liga szakszervezetek jogi szakértője, Schnider Marianna. Ő úgy vélte, a törvényszöveg nehezen értelmezhető, és a gyakorlatban sok problémát okozhat. Nem derül ki például, hogy jogot sért-e egy kistelepülés boltvezetője, ha zárás után rendszeresen betér a szomszédos italboltba, vagy ez csak akkor jogsértő, ha italozás közben fennhangon szidja a bolthálózat vezetőit.
A törvény kimondja azt is, hogy a munkáltató a dolgozót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartásával kapcsolatban ellenőrizheti úgy, hogy az alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, és a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ám a jogszabály éppen a munkaidőn kívüli viselkedést szabályozza. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a rendelkezés miatt munkaügyi perek százai indulnak majd a bíróságon, azt ugyanis nem lehet meghatározni, hogy "közvetlenül és ténylegesen" mi alkalmas a munkáltató jó hírnevének megsértésére és mi tartozik a magánélethez.
Példaként említette azt a dolgozót, aki baráti körben a fizetésére panaszkodik. Ebben az esetben - a törvény szerint - a foglalkoztató akár jogosan vélelmezheti, hogy a munkavállaló a gazdasági érdekeit sározta és megsértette jó hírnevét. Borsik szerint ez a passzus alkalmas lehet arra, hogy a munkáltató fogást találjon a neki kevésbé szimpatikus alkalmazotton.
Se pénz, se utazás
Ingyen dolgoztatott diákokkal Szekszárdon a Gemenc Volán Zrt. azért, hogy a városban új menetrendet vezethessen be - tudta meg lapunk. A Garay János Gimnázium 11. évfolyamos tanulói között volt, akinek már reggel fél ötkor, illetve este 10 után is az utasforgalmat kellett számlálnia a tavaly októberi munkában. A tanulók ezért nem fizetést kaptak, hanem az önkormányzat, a volán társaság és az iskola vezetőjének megállapodása szerint a buszos osztálykirándulást fizethették volna kedvezményesen. Az egyik osztály kirándulása azonban elmaradt. A szülők ezután azt kérték, hogy ha a gyerekek nem kirándulhatnak, fizessék ki munkájukat.
Az igazgató azonban nem foglalkozott a kéréssel, mert a neki küldött levél "nem került aláírásra". A szülők Horváth István fideszes polgármesterhez fordultak segítségért, de végül a jegyzőtől érkezett az a válasz, hogy "az intézmény vezetője betartotta a jogszabályi rendelkezéseket". A jegyző egyébként a Gemenc Volán Zrt. vezérigazgatójának a menye.
NÉPSZAVA-információ /
Címkék: új Munka törvénykönyve, Fodor T. Gábor, Schnider Marianna, munkaviszony, magatartás, munkavállaló
Együttműködő partnerünk
