Előző
Következő
új cikk

Belföld

Nyílt beavatkozás Cozma-ügyben

Népszava|2012. júl 03. 20:42
[A+ A-]
Két hónappal azután, hogy Orbán Viktor kormányfő jobbikos felvetésre az Ország-gyűlésben jelezte, ő is elégedetlen a Cozma-gyilkosság ügyében másodfokon hozott, jogerős ítélettel, a Legfőbb Ügyészség az első fokúnál enyhébb döntés hatályon kívül helyezését kérte a Kúriától. Noha az igazságügyi tárca korábban helyreigazításra is kérte lapunkat, az újabb fordulat igazolhatja: súlyos kormányzati beavatkozás történt a független igazságszolgáltatásba.
"Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet. Ez nem áll szándékunkban" - május közepén ezt válaszolta Orbán Viktor a parlamentben egy jobbikos képviselő felvetésére.

Mirkóczki Ádám szerint "a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember" felháborodott a Marian Cozma gyilkosai ellen - akkor éppen két hete - meghozott, az első fokúnál enyhébb jogerős ítéleten. A kormányfő hozzátette, négyszemközt "legszívesebben egyetértene" az ítélet ellen "kirohanó" képviselővel, de ezt nem teheti meg "nagy nyilvánosság előtt". Orbán szavait Polt Péter is meghallhatta, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) ugyanis hétfőn jelezte: hatályon kívül helyeztetné az ítéletet, és emiatt felülvizsgálati indítványt nyújt be a Kúriához. Ha a Kúria elfogadja az indítványt, súlyosbíthat a jogerős döntésen.

Marian Cozma, az MKB Veszprém játékosának 2009. február 8-i meggyilkolása ügyében a Győri Ítélőtábla április végén jogerősen felülbírálta az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróságot: így a gyilkosságban bűnösnek talált, és első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönre ítélte, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre enyhítette. Az indoklás többek között arra hivatkozott, hogy az emberölésben nem lehetett akaretegységet megállapítani, mert Cozma leszúrását a közelben állók sem észlelték - egyes vádlottak a földön feküdtek -, így a gyilkosság "rögtönös" szándékú volt.

A jogerős döntésnek elsőként a Jobbik ment neki egy veszprémi tiltakozáson: a párt megyei elnöke, Ferenczi Gábor az elkövetők cigány származását kiemelve arról beszélt, vagy tényleges életfogytiglant, vagy halálbüntetést érdemelnének a halálért cserébe. Orbánt ugyanezen a napon kérdezte a jobbikos képviselő a parlamentben, majd egy héttel később a miniszterelnök helyettese, Navracsics Tibor vette kezébe az ügyet. Az igazságügyi miniszter a Kúria elnökének, Darák Péternek írt levelet, amiben a nagy visszhangot kiváltó ügyekben, és elsősorban a Cozma-ügyre tekintettel szigorúbb ítélkezési gyakorlatot javasolt, hivatkozva a "társadalom elvárásaira", illetve a szerinte esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletekre. Darák néhány nap múlva azonban "visszadobta" a tárcavezető kérését, mondván: azt nem tartja szerencsésnek. "A nagy közérdeklődésre számot tartó eseteknél is, a bíró birtokában van mindazoknak az ismereteknek, amelyek alapján körültekintő döntés születhet" - közölte a főbíró. Válaszában ugyanakkor Darák ismertette az ügyben - és minden hasonló esetben - alkalmazható jogszabályi lehetőségeket, köztük az ügyészségi fellebezést is.

Navracsics levele a Helsinki Bizottság szerint is nyílt politikai beavatkozást jelent.

Mint írták: ezt nehéz másként értelmezni, minthogy "a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra", és "meglehetősen átlátszó", hogy a társadalmi felháborodás figyelembe vételét várja el a bíróságoktól a nagy visszhangot kiváltó ügyekben. Még a fideszes alaptörvény is tartalmazza, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A miniszter azonban meglepő módon azt válaszolta a civil jogvédőknek, hogy "jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra", és később az alkotmányügyi bizottság előtt "szükségszerűnek" nevezte a Daráknak írt levelet, mert szerinte "általános jelenségről" van szó. Az ügy további pikantériája, hogy lapunk is akkor a főbírónak adott utasításként és az igazságszolgáltatásba való kormányzati beavatkozásként értékelte az esetet, amiért a tárca helyreigazítást is kért, aminek nem tettünk eleget.

Az LÜ azt még június elején jelezte, hogy "ha van rá törvényes ok és lehetőség", a lehető legrövidebb időn belül előterjesztést tesznek a Cozma-ügyben. A Győri Ítélőtábla végzését összességében az ítéletben fellelt ellentmondásokra és az indoklás hiányosságaira hivatkozva kérdőjelezték meg. Azonban egyetlen szakértő sem állt az LÜ beadványa mellé. Bánáti János ügyvéd - a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - szerint az ilyen jellegű indítványok töredékében indul felülvizsgálat, bár megjegyezte, az LÜ által kezdeményezett felülvizsgálati eljárások még mindig nagyobb arányban eredményesek, mint a védői oldalról érkezők. A korábban a Fidesz új büntető-törvénykönyvét is bíráló Tóth Mihály büntetőjogász szintén értetlenségét fejezte ki, miután a Cozma-per első- és másodfokú végzéseit is áttanulmányozta: szerinte az LÜ "alapos, meggyőző és szakszerű" másodfokú ítéletet támad. Az első Orbán-kormány Dávid Ibolya vezette igazságügyi tárcájának helyettes államtitkáraként is dolgozó szakember hangsúlyozta, a magyar jogrend a jogbiztonság érdekében zömmel tiszteletben tartja a jogerős döntést, és az csak kivételesen indokolt esetben feloldható. Reményét fejezte ki, hogy az LÜ akciójában nem a "közhangulat" vagy a "társadalmi elvárások", hanem tisztán szakmai szempontok játszottak szerepet.

Lapunk a Kúriához fordult, hogy megtudjuk, hogyan értékelik az LÜ indítványát, illetve várhatóan mikor dönthetnek a felülvizsgálatról, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Bánáti János szerint a korábbi évek gyakorlata alapján hónapok is eltelhetnek, szerinte az ősz folyamán dönthet a legfőbb bírói szerv.

Tudta a polgármester: felzúdulás lesz

Nem sokkal Cozma meggyilkolása után Debreczenyi János, Veszprém akkori fideszes polgármestere a sportoló emlékére tartott fáklyás felvonuláson a tettesek származására utalt - amikor az elkövetők kilétéről hivatalosan nem lehetett tudni semmit. Vagyis az ország tőle értesülhetett először, hogy főként cigányokból álló enyingiek lehettek az elkövetők. "Nem számít, milyen kisebbséghez tartoznak a véres bűntett elkövetői, mert a bűnösök is elsősorban magyarok" - jelentette ki a megemlékezésen, amivel állítása szerint nyugtatni próbálta az egybegyűlteket, akik viszont kifütyülték. "Tisztában voltam vele, hogy nagy felzúdulás lesz" - mondta akkor a Népszabadságnak. A kérdésre, hogy akkor miért beszélt arról, hogy nem számít az elkövetők származása, azt mondta, "mert így gondolom". Debreczenyit 2010 őszén már nem indította a Fidesz a polgármesteri címért.

Feljebb került Ihász és Sódor is

Ihász Sándor július elsejével távozott fővárosi főügyészt bízta meg Polt Péter a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetésével - adta hírül a Népszabadság. A fellebviteli főügyészséget eddig vezető Sódor István pedig - ideiglenesen - a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került. A személyi változások hátterében az áll, hogy az új nyugdíjszabályozás miatt a LÜ-n számos vezető befejezni kényszerült ügyészi pályafutását. A legfőbb ügyész ugyan tucatnyi posztra írt ki pályázatot, ám a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára, ahonnan gyakorlatilag az összes vezető nyugdíjba ment, nem volt egyetlen pályázó sem. Ezért ideiglenesen Sódort bízta meg Polt a poszt betöltésével. Mint a lap említette, az ideiglenesség azért is vehető biztosra, mert koránál fogva Sódor legfeljebb december 31-ig töltheti be hivatalát. Az év második felében a legfőbb ügyész újabb pályázatokat ír ki az akkor újra megüresedő főosztályvezetői, illetve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és a Fővárosi Főügyészség vezetői posztjára is. Utóbbit megbízott vezetőként - további intézkedésig - az eddig a LÜ kabinetének főosztályvezető-helyettes ügyészi feladatait ellátó Ibolya Tibor irányítja.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!