Előző
Következő
új cikk

Belföld

Áder nem mondott igazat Izraelben

nepszava.hu|2012. júl 18. 14:26
[A+ A-]
Miközben Áder János a magyar-izraeli kapcsolatok jobbításán dolgozik, és hazai antiszemitizmus elleni fellépésről beszélt, elkövetett egy csúnya hibát: nem mondott igazat.
Erősen invitálja Áder János köztársasági elnök Budapestre Izrael államfőjét és miniszterelnökét. (Emlékeztetőül: izraeli elnök utoljára 2004-ben járt Magyarországon, miniszterelnöki látogatás pedig 1989 óta nem esett.) Persze, Áder értette, hogy az izraeli vezetőket foglalkoztatja az erősödő antiszemitizmus a világon, Európában és így Magyarországon. Sietett is leszögezni, hogy a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemelte a szavát, ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés. És a köztársasági elnök szerint a Fidesz-kabinet alatt sincs ez másképp, így meg is ígérte izraeli vendéglátóinak, hogy a magyar kormány a leghatározottabban fellép az antiszemitizmus ellen, és ha kell, szankcionálja is azt.

Csakhogy a magyar kormány rácáfolt Áderre: alig pár hete volt egy jogszabályról szóló vita, ami most hitelteleníti a köztársasági elnök szavait. Ugyanis ebből egyértelműen kiderül, hogy az antiszemitizmus ügyében Orbán Viktor is hiába mond bármit. Mint ismert, májusban a miniszterelnök ígérte meg személyesen, hogy tiszteletben tartatja az összes hazai kisebbség jogait, ám azt a javaslatot, ami helyén kezelte és szankcionálta volna, ha valamelyik képviselő szélsőséges, rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulásokat produkál az Országgyűlésben, a nagyobbik kormánypárt egyszerűen kimiskárolta.

A szocialisták határozati javaslatukban akkor amellett törtek lándzsát, hogy alakuljon kötelezően létrehozandó állandó bizottságaként egy parlamenti etikai bizottság. Ez a grémium - ügydöntő jogkörrel felruházva - eldönthette volna, hogy egy országgyűlési képviselő valóban rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartást tanúsított-e, illetve amennyiben etikai vétséget állapít meg, úgy a cselekménnyel arányos szankciórendszert vezethetett volna be.

Ám az indítványt egy fideszes honatya - stílszerűen a roma Berényi László - fúrta meg. A szocialista javaslat egyébként egy 2010 októberében elfogadott, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése által jegyzett ajánlás. És bizony a Fidesz ET-tagjainak zöme most és itthon a frakcióval tartott, 2010 októberében viszont Európában megszavazta az ajánlást.

De nemcsak a kormánypárti elit amortizálja Áder szavahihetőségét, hanem maga a köztársasági elnök is. Tény, a köztársasági elnök elismerte, hogy a magyar állam a holokauszt idején nem tett semmit a zsidók megmentése érdekében, csak szemlélte a vérzivatart. "A magyar állam nem védte meg a magyar zsidókat a holokauszt idején. Tétlenül nézte, ahogy deportálják és elpusztítják őket". Csakhogy ez nem igaz. A magyar állam nem nézte tétlenül a zsidók pusztulását. A magyar állam tevőlegesen vett részt abban a genocídiumban, ami több mint félmillió magyar állampolgár halálát okozta.

Nagyon röviden: az ország 1944-es megszállása után a magyar kormányzat - köztük a Belügyminisztérium - sietve kibocsátott számos, a magyar zsidóság jogait tovább csorbító rendelkezést. A magyarországi zsidóság zömét deportálták Auschwitzba. A hat deportálási zónából 147 vonattal 434 351 főt szállítottak el. (Mintegy 100 ezer zsidót az országban ért a halál.) A deportálásokat - valóban Eichmann irányításával - Endre László és Baky László belügyi államtitkárok, illetve Ferenczy László csendőr-alezredes irányították. Összességében mintegy 200 ezer állami alkalmazott (csendőr, közigazgatási tisztviselő, vasutas, stb.) vett részt a zsidók deportálásában. Magyarán: Magyarország megfosztotta zsidó polgárait az élethez való jogtól.

Hogy ennek fényében mennyire ítélik hitelesnek Áder mondandóját izraeli vendéglátói, az majd kiderül. Ugyanis kettős volt az elnök fogadtatása. Az izraeli napilapok bírálták, mivel négy éve részt vett a háborús bűncselekmények miatt Romániában elítélt Wass Albert író szobrának felavatásán. (Az erdélyi grófot és apját a kolozsvári népbíróság a negyvenes évek második felében minősítette háborús bűnösnek. Mindkettőjüket halálra ítélték az omboztelki és a vasasszentgotthárdi kivégzésekben játszott felbujtói szerepük miatt.) Az atv.hu a Haarec-et idézi, a lap azt írja: nehéz ma olyan vezetőt találni Magyarországon, aki nem vállalt közösséget antiszemitákkal.

És azért nem Kövér László látogatott Izraelbe, mert a házelnök részt vett a nyilas Nyirő József erdélyi író újratemetésén. A politika azonban méltatta Áder látogatását, a Kneszet szóvivője arról beszélt: "Nagyra értékeljük azt a döntést, hogy a magyar országgyűlés elnöke helyett Áder János köztársasági elnök vett részt a Raoul Wallenberg emlékére tartott ünnepségen".

Lájkoljon minket a Facebook-on is!