Előző
Következő
új cikk

Sport

Törvényszerű a veszteség a honi futballban

Népszava|2012. júl 19. 06:53
[A+ A-]
Muszbek Mihály sportközgazdász szerint 2011 nem volt egy sikeres év a magyar labdarúgás számára. A gazdasági szakember az idén másodszor készítette el a Sportgazdasági Nagyító címet viselő tanulmányát, amelyet az NB I-es csapatokat működtető sportvállalkozások tavalyi mérlegére alapozott.
"Sajnos megfordult a jó irány, mert az NB I-es klubok bevételei a 2011-es naptári év alatt az előző esztendőhöz képest 11 százalékkal csökkentek, miközben a kiadásaik 18 százalékkal emelkedtek. Összességében így a liga tavaly csaknem kétmilliárd forintos veszteséget termelt, miközben a vagyonuk 6,1 milliárd forintról 5,3-ra csökkent" - jelentette ki Muszbek, hozzátéve, eközben a világ labdarúgása tavaly tízszázalékos növekedést könyvelhetett el.

Elmondta azt is, hogy a magyar élvonalbeli klubok átlagos költségvetése 2011-ben 723 millió forint volt.

"Félúton van az NB I, mert ez az összeg a hazai versenyképességhez képest túl sok, a nemzetközihez viszont kevés. Ahhoz, hogy egy magyar csapat nemzetközi szinten is eredményt tudjon elérni, s feljusson a Bajnokok Ligája főtáblájára, egyszeri alkalommal minimum 3,5-4,5 milliárd forintot kellene egy minőségi játékoskeret kialakítására fordítania, az éves költségvetését pedig 4,5 milliárd forintra kellene emelnie. Ha ez nem sikerül, szerényebb tervekkel kell beérni" - fűzte hozzá Muszbek.

A 2011-es év pozitívumai között Muszbek azt említette, hogy a hazai bajnokság kiegyensúlyozottabb lett, botránymentesen zajlott le, stabilizálódott a klubok tulajdonosi köre, nőtt a válogatott melletti szimpátia, de nagy kérdés szerinte, hogy ezt hosszabb távon meg lehet-e tartani? A negatívumok közé sorolta, hogy tavaly nemzetközi szinten sem a felnőttek között, sem az utánpótlásnál nem ért el komoly eredményt a magyar futball. Magyarország UEFA-koefficiense 2,75-ről 2,25-re esett vissza, ami 39 nemzet közül a 29. helyet jelenti. Muszbek úgy látja, kevés az igazi egyéniség a magyar pályákon, s a fiatal hazai játékosok is egyre kevesebb szerepet kapnak. Kiszámolta: 2011-ben a 23 évnél fiatalabb hazai labdarúgók közül összesen 83-an kaptak játéklehetőséget az NB I-ben, ők is csak átlagban nyolc percet voltak a pályán.

A hazai futballakadémiák tíz év alatt a töredékét sem hozták vissza annak az összegnek, mint amennyit a tulajdonosaik beléjük fektettek. Jelenleg egy játékosra évente átlagban egymillió forintot költenek az akadémiák, így egy felnőtt kezdőjátékos kinevelése 300-400 millió forintba kerül. "Ennyiért Angliában, vagy Belgiumban is nevelnek labdarúgót" - jelentette ki. Az utánpótlás-nevelés szempontjából a Honvéd rendelkezik a legjobb mutatókkal, majd az MTK, a Videoton, a Haladás és a Vasas következik a sorban. A Győrt és a Ferencvárost a középmezőnybe sorolta, ugyanakkor az Újpestnél, Zalaegerszegen és Debrecenben véleménye szerint szomorú a jövőkép.

A Sportgazdasági Nagyító szerint csak öt olyan csapat van - Paks, Haladás, Kaposvár, Pápa, Siófok - az NB I-ben, amelyik 2010-ben és 2011-ban is nyereséges tudott lenni. "Nem lehet véletlen, hogy ezek mind kiscsapatok, ahol fegyelmezetten gazdálkodnak a klubvezetők" - tette hozzá. Ezzel szemben a tavalyi év során a legnagyobb veszteségét az Újpest könyvelte el, utána a Győr, a Kecskemét, a Debrecen és a Ferencváros jön a sorban.Muszbek szerint a magyar labdarúgás jelenlegi tulajdonosi szerkezete egészségtelen, mert minden öt forintból egyet a tulajdonos tesz bele, nem pedig üzleti tevékenységből termelődik ki.

"A magyar futball ebben a struktúrában kihozta magából a maximumot, ezért a veszteség termelése törvényszerű" - jelentette ki Muszbek, aki úgy látja, elérkezett az idő arra, hogy a magyar labdarúgás irányítói eldöntsék, mit tartanak a legfőbb célnak, például a játékosexportot, a tömegszórakoztatást, vagy valami mást. Az MLSZ stratégiájából hiányolja ennek egyértelmű megfogalmazását.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!