Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Hátba támadták az agrártársaságokat

Népszava|2012. júl 19. 19:15
[A+ A-]
Mezőgazdasági társaság csak akkor köthetne földhaszonbérleti szerződést, ha meghatározott számú alkalmazottat foglalkoztatna. Az Országgyűlésnek benyújtott új földtörvény tervezet szerint ráadásul az agrárvállalkozá-soknak a szerződés megkötése előtt már három évvel vállalniuk kellene a munkahelyteremtést. A szakemberek szerint, ha mai formájában fogadja el a Parlament a jogszabályt, az felszámolná a hazai állattenyésztő ágazatot.
Legföljebb 300 hektár földet bérelhetne az agrárvállalkozás, amelyik 15 alkalmazottnál kevesebb embert foglalkoztat. Egy 800 hektáros birtok bérleti jogához már 60, az 1200 hektáros területhez 100 munkahelyet kellene igazolnia a mezőgazdasági társaságnak. A szakemberek állítják, egy korszerű, versenyképes, piacra termelő növénytermesztő, vagy állattartó telep bedöntésének a legbiztosabb módja egy olyan törvény, amely ilyen foglalkoztatási kötelezettségeket ír elő. Az új földtörvényt idén ősszel tárgyalhatja az Országgyűlés és 2014. május elsején lépne hatályba, a földvásárlási moratórium lejártának időpontjában.

Ez a törvénytervezet rendkívül hátrányosan különbözteti meg az agrártársaságokat - nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese.

A szakember szerint a tervezetben szereplő számok közgazdasági abszurditásokat tartalmaznak. Egy családi gazdálkodó 500 hektár termőföldön gazdálkodhat, vagyis még négy-öt személlyel számolva is 100-125 hektárnak kell őket eltartania és nem kötelezi a gazdát arra a jogszabály, hogy alkalmazottal dolgozzon, vagyis új munkahelyet teremtsen. Ugyanakkor egy 1200 hektárt bérlő agrárcég esetében egy alkalmazottat 12 hektárnak kellene eltartania.

Egy 800 hektáros területet bérlő, 400 sertést tartó agrártársaságnak, ha 60 embert kellene foglalkoztatnia, akkor egészen biztosan veszteségessé válna. A piacra termelő sertés telep tucatnyi emberrel elboldogul, hiszen ma már számítógép adagolja a takarmányt és gépesített a trágya elhordása, kezelése is. Ugyanaz érvényes a tejágazatra is. Egy korszerű,1200 hektáron gazdálkodó, 300-400, vagy még több jószágot tartó tehenészet képtelen lenne eltartani 100 embert, miközben szinté 10-15 ember képes ellátni a teheneket, elvégezni a fejést.

Máhr András azért is érthetetlennek nevezte a társaságok hátrányos megkülönböztetését, mert a regisztrált sertés és szarvasmarha állomány 80-90 százaléka mezőgazdasági cégeknél található. Ha ezeket ellehetetlenítik, az egyet jelent azzal, hogy Magyarországon felszámolják a versenyképes nagyüzemi állattartást. Mindezt akkor, amikor soha nem látott mélységekbe zuhant például a hazai sertés állomány és pillanatnyilag már az amúgy is rendkívül alacsony 3 milliót sem éri el. A családi gazdaságok nem tudják majd pótolni a kieső állat létszámot és megszűnhet a magyar húsexport is.

A MOSZ főtitkár-helyettese arra is felhívta a figyelmet, a növénytermesztő cégek is bajba kerülhetnek. Egy kizárólag szántóföldi növényekkel foglalkozó agrártársaság 500-800 hektárt gond nélkül megművel akár 10 emberrel is. A korszerű, gyakran számítógép, illetve GPS vezérlésű kombájnok, traktorok mellett semmi szükség 30-60 alkalmazottra, ha csak a kormány célja nem az, hogy visszatérjenek a kaszás aratók, a ló vontatta ekék. Máhr hangsúlyozta, a törvénytervezet a földtulajdonosokat is nagyon nehéz helyzetbe hozhatja, ha az agrártársaságok többsége 2014-től kiesik a földbérleti rendszerből. A kormány propagandában sulykolt munkahelyteremtéssel szemben az új földtörvény több tízezer embert tehet földönfutóvá.



Szigorúan ellenőrzött zsebszerződések

Véget ér 2014. májusában a külföldiek termőföld vásárlását tiltó moratórium. A kormányzati propaganda azt sulykolja a közvéleményben, hogy mindenáron megvédi a magyar termőföldet. Arról kevesebb szó esik, hogy a '90-es évek elején még legálisan juthattak földhöz nem magyar állampolgárok, az uniós csatlakozást követően pedig ugyanazok a szabályok vonatkoztak a magyar és a külhoni állampolgárokra. Az a nem magyar állampolgár, aki legalább három évig helyben lakóként főfoglalkozásban a mezőgazdaságból élt, ugyanúgy vásárolhatott és a vásárolhat földet, mint a magyar gazdálkodó. Becslések szerint már most is több tíz, vagy százezer hektár van teljesen szabályosan külföldi tulajdonban.

Külön gondot jelent az úgynevezett zsebszerződések ügye, vagyis amikor a magyar tulajdonos háttéralkuval adja el a földjét külföldinek. Már az első Fidesz-kormány is elköltött 2 milliárd forintot a zsebszerződések felszámolására, minden eredmény nélkül. Most öt minisztérium szakértői üléseznek tavasz óta, hogy közöljék, hogyan lehet érvényteleníteni a több mint egy évtizede zajló illegális folyamatokat, amelyek különösen a nyugati határ menti övezetekben dívik. Egyes vélemények szerint akár 1 millió hektár is zsebszerződésekben cserélt gazdát. Szakértől szerint ez erős túlzás, legföljebb 10 ezer hektárról lehet szó. Az Orbán kormány mindenesetre több éves börtönbüntetéssel fenyegeti a zsebszerződésben érintetteket.

Pályázatok cinkelt kártyákkal

Eddig az 50 ezer hektár haszonbérletre kijelölt állami földterületből nagyjából 30 ezer hektárra írtak ki pályázatot és 18 ezer hektár esetében hirdettek eredményt. Az egyre dagadó botrányok, feljelentések miatt számos pályázatot visszavontak. Várhatóan ősszel hirdetik meg a fennmaradó 20 ezer hektárt. Sok esetben Fideszes politikusok, vagy Fidesz-közeli vállalkozók nyertek eddig a helyben lakó gazdákkal szemben.

Legutóbb Tolna megyéből érkeztek jelzések arról, hogy az állami földhaszonbérlet-pályázatokon 21 esetben legalábbis aggályos a nyertesek személye, de egyelőre még tisztázni kell, mely településeket érintett a legújabb botrány - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke.

A szakpolitikus emlékeztetett arra is, hogy a Bükki Nemzeti Park területén történt kétes pályázati eredmények miatt a megyei főkapitányság az MSZP feljelentését követően megkezdte a nyomozást. A Bács-Kiskun megyei kaskantyúi ügy egyelőre a főügyészségen van. Ott a helyben élő juhász elől nyert el 20 hektárt egy három faluval távolabb élő gazda.

A Heves megyei földügyek: feltűnően sok eredménytelen pályázat van főleg Gyöngyös környékén, és kettő olyan ügy van, ahol sok területet nyert el ugyanaz a pályázó. Az LMP a Fejér- és Borsod megyei esetek mellett a legfőbb ügyésznél tett feljelentést ebben az ügyben, de további lépéseket is terveznek.

Ki fizet a hazai rögért?

A térség legrosszabb kárpótlási törvénye miatt Magyarországon nagyjából 2 millió földtulajdonos van. Ebből legalább 1,9 millió kistulajdonos nem mezőgazdaságból él. A 4,3 millió hektár szántóterületből, 1 millió hektár legelőből mintegy 3 millió hektár van a kezükben. A nem mezőgazdaságból élő kistulajdonos termőföldjének értéke a földpiaci szakértő szerint elérheti a 2000-2500 milliárd forintot. Sokan értékesítenék vagy bérbe adnák a földjüket, de az új földtörvény tervezet miatt nem lesznek könnyű helyzetben, ha eladni akarják a földjeiket, feltételezve, hogy az a jelenlegi formájában lép hatályba 2014. májusában.

Ugyanis a tőkeerős agrártársaságok, amelyek szívesen vásárolnának, továbbra sem juthatnak földtulajdonhoz, de az eddigiekhez képest már a haszonbérletből is ki lesznek zárva, hiszen olyan foglalkoztatási kvótákhoz kötné az Orbán kormány a bérleti szerződés megkötését, ami bedöntené a növénytermesztő és az állattartó cégeket egyaránt. A kiváltságos családi gazdaságok sem lesznek vásárlóképesek, mert nagy részük 100 hektár, vagy az alatti területen gazdálkodik, ami éves szinten 3-6 millió forintos árbevételt jelenthet, ami a bankok számára még kevés a föd vásárlási hitelfedezethez.

Jelenleg az átlagos föld árak hektáronként elérik a 600-900 ezer forintot, a termő gyümölcsös, szőlő hektárja az 1 millió forinttól a csillagos égig terjed. Ha feloldják 2014-ben a moratóriumot, akkor tehát elsősorban a külföldi, holland, német, osztrák, dán gazdáknak lesz pénze a földvásárláshoz. Az ő otthoni 100 hektárjuk árából Magyarországon akár 1000 hektárt is vehetnek. Feltéve, hogy lesz kedvük egy kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezetbe kockázatot vállalni - vélekednek a szakember.

Paragrafusok rendelésre

A kormány szokás szerint egyeztetés nélkül nyújtotta be a föld- törvénytervezetet az Országgyűlésnek. A szakmai vita elmaradásával is magyarázhatók a benne maradt rossz megoldások és alapvető szakmai hibák. A teljesség igénye nélkül: a családi gazdaságot nem kötelezik külső alkalmazott foglalkoztatásra és akár 500 hektárt is művelhet egyedül, vagy családtagokkal.

A társas vállalkozás viszont csak úgy bérelhet majd 1000 hektárt, ha legalább 80 embert foglalkoztat. Ilyen létszámhoz legalább 200 ezer tehénre, vagy egy évi 50-60 ezer sertést kibocsátó telepre lenne szükség, akkor viszont kevés az 1000 hektár a takarmány megtermeléséhez, a trágya elhelyezéséhez. Ez a paragrafus legalább 800 agrárcéget érinthet, tehet tönkre. Gőgös Zoltán MSZP-s szakpolitikus kifogásolta, hogy míg az egyházak korlátozás nélkül vásárolhatnak földet oktatási célra, agrárképző oktatási intézmények nem is bérelhetnek.

Szabó Rebeka, az LMP szakpolitikusa arra figyelmeztetett, a törvényben is szerepel a helyben lakás definíciójában a 20 kilométeres távolság, ami sok vitát kavart az állami földhaszonbérlet-pályázati rendszerben is. Kiskapukat hagy a törvénytervezet a birtok maximum kiszámításánál is. Az LMP szerint, szakmai egyeztetés után egy szociális földreformra lenne szükség.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!

Hozzászólások (1)

A hozzászóláshoz .

droid 2012.07.20. 16:19
Később minden 2 főnél többet foglalkoztató gazdaságba,fel kéne venni,4 Fideszes szaktanácsadót és 8 titkárnőt - kötelezően,csak hogy javuljon a versenyképesség.