Előző
Következő
új cikk

Belföld

Csatáry nem lepődött meg

Népszava|2012. júl 19. 19:48
[A+ A-]
További bizonyítékokat kívánnak beszerezni és igyekeznek a túlélő tanúkat felkutatni a Csatáry-ügyben - mondta tegnap Bagoly Bettina a közszolgálati rádióban. A Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint nem volt egyszerű iratokat beszerezni a kassai gettó már házi őrizetben lévő egykori parancsnoka ellen, és addig nem hallgathatták ki Csatáry Lászlót, amíg nem volt elég bizonyíték. A párizsi Le Figaro szerint azonban a letartóztatás "a nemzetközi közvéleménynek tett kompromisszum".
A nyomozás folytatódik Csatáry László ellen, további bizonyítékok beszerzése a cél - nyilatkozta a Fővárosi Főügyészség szóvivője tegnap a közszolgálati rádióban. Bagoly Bettina elmondta: nem volt egyszerű a kihallgatásokhoz, illetve az őrizetbe vételhez elegendő iratok beszerzése, magyarra fordítása, értékelése, és a túlélő tanúkat még ki sem tudták hallgatni, mert az izraeli jogsegélyre mostanáig nem érkezett válasz. A háborús bűntettel gyanúsított Csatáryt szerdai kihallgatása után helyezte 30 napos házi őrizetbe a bíróság, a Fővárosi Főügyészség dönt majd arról, tesz-e indítványt a házi őrizet meghosszabbítására.

Csatáryt a Simon Wiesenthal Központ "a legkeresettebb náci háborús bűnösnek" tartja. A központ szerint a férfi 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében és kulcsszerepe volt abban, hogy Kassáról Kamenyec-Podolszkba deportáltak zsidókat, és visszaemlékezések szerint kutyakorbáccsal bántalmazta az internáltakat. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettnek minősülnek, amiért életfogytiglan is kiszabható. Csatáry ellen még tavaly szeptemberben rendelték el a nyomozást Efraim Zuroff, a Wiesenthal Központ igazgatójának feljelentése alapján.

A 97 éves férfi csak a Magyar Hírlapnak hajlandó volt nyilatkozni. Azt mondta: "Nem lepődtem meg a hatóságok érkezésén, készültem arra, hogy ki fognak hallgatni. Hónapok óta dolgoztam, így előre leírt jegyzeteket vihettem magammal, amelyeket csatoltak is a vallomásomhoz". A lap szerint amikor 1997-ben a Horn-kormány idején Csatáry hazatért, előzetes véleményt kért a magyar és a szlovák hatóságoktól, hogy vádolják-e valamivel, illetve folyik-e eljárás ellene. A negatív válaszok után érkezett Magyarországra. A dokumentumok ma is a birtokában vannak.

Az, hogy valaki gettóparancsnokként tömeggyilkosságban vett részt, önmagában háborús bűntett, és elegendő ahhoz, hogy elítéljék - mondta az ATV-nek Feldmájer Péter. A Mazsihisz elnöke úgy vélte, a Csatáry elleni bizonyítékok rendelkezésre állnak, ugyanakkor az ügyészség óvatossága nem véletlen, hiszen a Képíró-ügyben is felmentő ítélet született. Hozzátette, nem gondolja, hogy létezik még egy olyan bíró, aki Képírót az ügyészség által összegyűjtött egyértelmű bizonyítékok ellenére felmentette volna.

A párizsi Le Figaro tegnap idézte Serge Klarsfeld egykori nácivadászt, aki szerint a letartóztatás "a nemzetközi közvéleménynek tett kompromisszum". A lap szerint "a magyar igazságszolgáltatást kettősség jellemzi", és megemlítették Képíró Sándor tavalyi felmentését. "Orbán Viktor miniszterelnök nacionalizmusa és a szélsőjobboldal iránt tanúsított elnéző attitűdje a Horthy-korszak szimbólumainak restaurálásához vezetett", a Nemzeti alaptantervben antiszemita írók szerepelnek, köztük Nyirő József, akiről nemrég megemlékeztek egy ünnepségen, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett, amiért Elie Wiesel Nobel-békedíjas író lemondott magyar állami kitüntetéséről. "Nem is beszélve a közelmúltban elszaporodott romaellenes és antiszemita incidensekről. Mintha Orbán Viktor Magyarországa amnéziában szenvedne" - írták.

Ártalmas légkör Budapesten

A Csatáry-ügy kellemetlen Orbán Viktor magyar konzervatív kormányának is - írta a Le Monde tegnap budapesti tudósításában. Kellemetlen azért, mert a Nemzeti alaptantervbe betuszkolt antiszemita írókat, miközben az érettségi tantárgyakból a hébert száműzte. Budapestre "ártalmas légkör telepedett rá, ami hat Washington, Brüsszel és Jeruzsálem hangulatára is". Idézte a lap Áder János köztársasági elnököt, aki az izraeli törvényhozás Wallenberg megemlékezésén "fájlalta", hogy a Horthy-rezsim nem tett semmit a deportált magyar zsidók megmentésére, arról hallgatott azonban, hogy ez a rendszer hozta sorban az antiszemita törvényeket, sőt közigazgatási apparátusa tevékenyen vett részt a haláltáborokba küldött százezrek vagonokba tuszkolásában.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!