Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Elsorvadt az öntözéses termelés

Népszava|2012. júl 28. 05:33
[A+ A-]
Idén az aszály akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat a mezőgazdaságnak. A termőföldek, kertészetek intenzívebb öntözésével ez a veszteség csökkenthető lenne, a termelés biztonsága pedig nőne. A teljes termőterületnek azonban csak töredékén építettek ki öntözőrendszert, s ahol van, ott is nehézkesen működik. A szaktárca ráadásul kifejezetten megtiltotta az öntözést.
Alig tíz év alatt - 2003 és 2007 után - immár a harmadik rendkívüli aszályos évet kénytelen elkönyvelni a hazai agrárium. Még nincsenek végleges adatok, hiszen például a kukorica betakarítására még várni kell, de becslések szerint idén a rendkívüli szárazság akár 300 milliárd forintos kárt is okozhat.

Magyarország mezőgazdasági termőterülete 5,93 millió hektár. Ebből szántó 4,8 millió hektár, gyep 1,1 millió hektár, gyümölcsös pedig 0,3 millió. Ennek a hatalmas területnek mindössze 2 százalékát öntözik. A rendszerváltás előtti években a jelenlegi 100-120 ezer hektár szántó, zöldség-gyümölcs kertészet helyett csak a gabonaföldeken 300 hektárra szállította a csatornahálózat az életet adó vizet.

Raskó György agrárközgazdász-mezőgazdasági termelő szerint azonban ma legfeljebb 60 ezer hektáron öntözik a gabonát. A szakember úgy véli, legalább a még meglévő öntözőrendszerek fejlesztésére kellene kidolgozni terveket. Ez pedig kormányzati feladat, akárcsak a karbantartás, üzemeltetés. Lapunk érdeklődésére rámutatott: a Vásárhelyi-tervben szereplő víztározóknak csak egy-egy eleme épült meg, ám ezek is csak egy működő öntözőrendszer esetén lehetnének hatékonyak. Addig több víz hagyja el Magyarországot, mint amennyi bejön - tette hozzá Raskó. Hangsúlyozta: a második Orbán-kormány teljesen szétverte a profi vízgazdálkodási háttér-intézményrendszert, a VITUKI-t, a megyei szervezeteket és tömegével távolította el a vízügyi szakembereket.

Vízjogi engedélyhez jutni ma legalább féléves tortúrát jelent, milliós költséggel, ráadásul 2012-ben még öntözési tervet is kell készíttetni, amit a hatósággal engedélyeztetni kell, ami további többszázezer forintos költséget jelent.
Számításai szerint a családi gazdaság tervezett felső határát jelentő 500 hektáros birtok korszerű öntözési rendszerének kiépítése nagyjából 150 millió forintos egyszeri beruházást követelne. Az éves vízdíj ugyan 30 millió forintra rúgna, de 70 millió forint többlet- bevételt hozhatna, mert hektáronként aszálykor nem 3, hanem 14 tonna kukoricát takaríthatnának be a gazdálkodók. Azonban évek óta nem hirdettek és jelenleg sincs semmilyen öntözést támogató pályázat. Magyarországnak a 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszak tárgyalásain az egyik agrárprioritásnak az öntözést kellene tekintenie - vélte Raskó György. Felháborítónak nevezte, hogy az Agrár Környezet-gazdálkodási Programban kifejezetten tiltja a szaktárca az öntözést.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára lapunknak szintén megerősítette, hogy az öntözőrendszer kiépítése roppant költséges, a vízdíj pedig drága. Így néhány kultúrát kivéve a megtérülés csak hosszú távon képzelhető el, ám megérné a befektetés, hiszen a termelési biztonság nőne. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a légköri aszállyal súlyosbított szárazság esetén, mint amilyen az idei is, még az öntözés sem jelent teljes védelmet. Tóth úgy vélte, komplex vízgazdálkodási tervre lenne szükség, de ennek még a nyomait sem látni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) érdeklődésünkre közölte, hogy többször, legutóbb 2011 nyarán írtak ki pályázatot belvízvédelem, vízkárelhárítás, öntözés és melioráció (talajjavítás) fejlesztésére, összesen 2 milliárd forintos kerettel.

Támogatási kérelmet önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági termelők, nonprofit gazdasági társaságok nyújthattak be. Kiemelt figyelmet fordítottak a kis (legfeljebb 20 hektáros) területen gazdálkodókra, akik a támogatási kérelmek elbírálásakor többletpontot kaptak. Az öntözés visszaesésének fő oka a tárca szerint az, hogy annak költségeit nem lehet kellő eredménnyel érvényesíteni a megtermelt termények árában, illetve a hazai termelők elsősorban az aszálykár megelőzése miatt öntöznek, és nem az intenzív öntözéses gazdálkodás feltételei szerint.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!

Hozzászólások (12)

A hozzászóláshoz .

tovaris 2012.07.30. 09:37
[vassilon] [2012.júl.29. 15:27]

A megoldás csak a szocialista szövetkezeteken alapuló mezőgazdaság lehet, a többi csak vergődés....
tovaris 2012.07.30. 09:28
[okular] [2012.júl.29. 12:32]

Még sem volt azért az "átkos" olyan átkos, ugye? Még öntözésre is futotta, és nem is lopták el a szajrét. Érdekes!
nonemart 2012.07.29. 18:11
A lényeg a tehén túlfejése. Ezen vagyunk túl. A vízügyben. De van még felfedezésre váró terület !
vassilon 2012.07.29. 15:27
tovaris
Ilyen ötletekkel kellene segíteni a földből élőket, mint ahogy tette Ön is tovaris.Milyen jó az ötlet, a meglévőt hasznosítani, gondolok itt a pöcegödörre.
Reformok kellenek, a mezőgazdaságba is.A föld öntözése nagyon fontos, az időjárás szeszélyessége miatt.De hát erről is csak legfeljebb beszélnek,végrehajtás meg nincs.
tovaris 2012.07.29. 12:46
A vízkészlet állami tulajdon, így saját vízkészlet tulajdonképpen nincs. A felszín alatti vízerek nem birtokhoz kötöttek, így a felhasználásért fizetni kell. Más kérdés, hogy mennyit.
Az öntözés vízbázisának a folyók és a csapadékvizek tárolókban való felfogására lenne szükség, így bőven lenne vízkészlet az öntözésekhez. Nem beszélve, ha sok a víztározó, a párolgási veszteség csapadék generálása is intenzívebb lenne. Ezeknek az építését elmulasztotta mind a Kádár-rendszer, mint az azt követő összes kormány is.
Még szerencse, hogy a "szaktárca" az esőket nem tudja betiltani...
Nálunk a faluban egy ötletemet felhasználva sokan kitisztították és alapos fertőtlenítés után esővíz tárolónak alakították át a pöcegödröket, oda vezetik az esővizet, és azzal öntöznek.
okular 2012.07.29. 12:32
Az Alföldön is tudnak öntözni a földművesek. De csak ott, ahol megőrízték az "átkosban" telepített nagy teljesítményű öntöző berendezéseket. Ott vizet bitosít az "átkosban" létrehozott Tisza-tó, a megépített Jászsági, - Nagykunsági Öntöző Főcsatorna, és ezek fürtjei. Ettől délre az Alföld is szomjazik ! Hiányzik a csongrádi vízlépcső ! Mi lesz, ha az északi szomszédainknak jut majd eszébe megfogni és megtartani a drága vizet ?

Még valami : lehetne pályázni öntöző berendezések telepítésére. A nadrágszíjas gazdák, egyenként? ? Ugyan! Egy ilyennek legalább kétszáz hektáros kapacitása van egy menetre. Megoldás persze azért lehetne. Több is .
tovaris 2012.07.29. 12:08
Azon gondolkodom, hogy Csallóközben miért tudnak öntözni az ottani földművesek?
Nálunk a legfőbb akadály az, hogy nem épült ki az öntözési-meliorizációs rendszer, amely a Duna-Tisza főcsatorna és víztároló rendszerek segítségével el tudná látni megfelelő öntözővízzel a mezőgazdasági területeket. De a főcsatorna soha nem épült meg.
Ezen túlmenően nincs háttéripar, amely olcsó berendezéseket, csöveket, szivattyúkat és egyéb szerkezeteket gyáratna, az importberendezések pedig drágák.
Idén a kukorica vetésterületének nagy részén sült ki csapadék hiányában a termés, a későn jött eső már nem mentette meg a kukoricát, amely legfeljebb silózott csalamádéra lesz alkalmas, miután leszecskázták.
Nekem szerencsére van egy jó vízhozamú ásott kutam, amely segítségével öntözni tudtam a háztáji kukoricámat, úgy hogy a pipiknek lesz mit enniük.
De 800-1200 Ft-os vízdíjjal köbméterenként, nem lehet öntözni.
okular 2012.07.28. 14:51
A vízért, az öntöző vízért ma is fizetni kell. (Nem csak szerintem!) - Öntözni viszont csak ott tudnak, ahol a nagyteljesítményű Lineár berendezéseket az átalakulások ellenére megőrízték, és dolgoztatják. A közbeékelődő "nadrágszíj" parcellákat is beleértve. Amíg még lesz víz ! Tavaly már lopni tudtájk a sódert a Dunából !!!!
pipiter 2012.07.28. 12:44
jobbb - Sajnos a vízért annak idején a Tsznek is fizetnie kellett, még akkor is, ha s vízforrás a sajátja volt.
az energiaköltség és a fenntartás-karbantartás sem kis összegbe került.
Én azt várom, hogy mint víz-sarcot Orbánék az udvarban lévő kútra is kivetik.
Vigyáznak arra, hogy a másiknak minél kevesebb maradjon! Netán még a 27%-s forgalmi adót is rászámolják.
jobbb 2012.07.28. 12:05
[droid] [2012.júl.28. 11:14]
szerinted ma mennyit kell fizetni 1 m3 öntözővízért?
Szerintem semmit.Ha tudsz valamit erről, írd meg.
Pénzbe az energiaköltség kerül és az üzemeltetés,fenntartás.Meg a károk helyreállítása a fémgyűjtő kisebbség átvonulása után.Sajnos ma egy kiló rozsdás vasat sem lehet felügyelet nélkül hagyni,nemhogy sokmilliós felszerelést.Már mindenki beleunt a károk helyreállításába.
Te kint hagynád például a kerékpárodat?
Dimitru1 2012.07.28. 12:04
" Elsorvadt..."
Tuggyuk, Gyurcsányahibás...
droid 2012.07.28. 11:14
Az USA-ban,1 hektárt 100 dollár körüli áron öntöznek a farmerek - ez nyilván a vízkivételre vonatkozik.Nagyjából ehhez kell hasonlítani a magyar feudális államot,ahol az öntözővíz és az ivóvíz között,alig tudnak különbséget tenni.Ez a támogatjuk a mezőgazdaságot és a vidéket program része.Címeres ökrök!