Előző
Következő
új cikk

Belföld

Összefogással ésszerű lépéseket kierőszakolni

Népszava|2012. júl 28. 05:00
[A+ A-]
Az MSZP széles társadalmi összefogással akar kikényszeríteni legalább néhány ésszerű lépést, hogy ne lehetetlenüljön el a jövő, bár tisztában van azzal, hogy ilyen kormánnyal nincs értelme tényleges együttműködésnek. Orbán Viktor legutóbb a VOSZ-ban tett kijelentései azt bizonyítják, hogy nem csak lemerültek az akkumulátorai, hanem ki is égtek, ideje szabadságra menni - vélekedett Szekeres Imre az MSZP gazdasági kabinetjének vezetője.
A József Attila alapítvány kuratóriumának elnöke úgy véli, hogy a magánynyugdíj-rendszerben maradtaknak járó nyugellátást biztosítani kell. Visszamenőlegesen el kell ismerni a szolgálati idejüket.

- Mi az Ön véleménye arról amit Orbán Viktor a VOSZ-ban mondott a demokráciáról? ("a jó isten megsegít minket és nem kell a demokrácia helyett új rendszert bevezetnünk"..... az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése, ha nincs erő, nincs összefogás sem. Az ilyen félázsiai származékoknál, mint mi, csak így megy - mondta Orbán)

- Nem kell hozzá a jó isten, már bevezették, ezt több milliónyian észrevették! Ami a felszólalás többi részét illeti, ezek szerint nemcsak lemerültek Orbán Viktor miniszterelnök akkumulátorai, hanem ki is égtek. Ideje szabadságra mennie.

- Mi az MSZP véleménye arról, hogy mégis bevezetik a választási regisztrációt.

- Minden olyan eszközt igénybe akarnak venni, amiről úgy gondolják, hogy az esélyeiket növeli. Sőt: nyilván össze akarják vetni a választáson résztvevők neveit azzal, hogy ki küldte vissza az Orbán-totót, és listát készíteni a támogatókról, és azokról, akik szerintük megbízhatatlanok. Nincs kétségem, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselői ezt is megszavazzák. Az más kérdés, hogy ez kinek árt valójában! Az MSZP akkor jár el helyesen, ha mozgósít a jelentkezésre. Változtathatják a szabályokat, ahogy akarják. Mi nem csellel, hanem a választók meggyőzésével akarunk felhatalmazást kapni a kormányzásra.

- Az MSZP szerint megbukott az orbáni gazdaságpolitika, ezért új gazdasági stratégiáról kellene megállapodnia a kormánynak, a demokratikus pártoknak, a szakszervezeteknek és a munkaadóknak. Miért ülne most a tárgyalóasztalhoz a kormány az ellenzékkel?

- Minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy nemcsak az ellenzékkel, hanem senkivel sem egyeztetnek. Akiket most Orbán Viktor végigjárt, ők kliensek, nem tárgyalópartnerek. Mégis fontos, hogy az MSZP rámutasson, másképpen is lehet kormányozni. Van más út: ilyen válságos időben a szakszervezeteknek, a munkaadók képviselőinek, és igen a demokratikus politikai pártoknak a kormánnyal együtt kell megoldást találni arra, hogy Magyarország számára előnyös hitel megállapodás jöjjön létre, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök alkalmatlan erre.

- Egyeztették-e a javaslatukat más, ellenzéki pártokkal, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal?

-Nyilvánosságra hoztuk vitaanyagunkat "Ajánlat Magyarországnak" címmel, amelyről érdemi vita kezdődött. Konferenciákra került sor a német szociáldemokraták alapítványa és a József Attila Alapítvány szervezésében. Szerdán reggel indul a web-en egy újabb konzultáció a javaslatainkról, amit a József Attila Alapítvány szakértői dolgoztak ki. Mi nyílt lapokkal politizálunk, és akiben készség van a párbeszédre, minden lehetőség adva van.

- Az "Ajánlat Magyarországnak "címet viselő vitaprogram a Fidesz-kormány egész eddigi politikájának az elutasításán alapul, hogy lenne lehetséges erre alapozva tényleges együttműködést kialakítani a kormánnyal?

- Sokunknak már jó ideje nem voltak illúziói, mi várható, ha kétharmados parlamenti többséghez jut a Fidesz. Eltökélt, semmire tekintettel nem lévő, kíméletlen és arrogáns, minden eszközt igénybe vevő hatalmi politikával láttak hozzá a demokratikus rendszer lebontásához és egy új, tekintélyuralmi állam kiépítéséhez. A korrupció felerősödött, a szakmaiság és a közigazgatás becsületét felszámolták. Ilyen kormánnyal nincs értelme, ahogy Ön fogalmazott tényleges együttműködésre. Annak van értelme, hogy társadalmi nyomással rászorítsuk néhány ésszerű lépésre, hogy ne lehetetlenüljön el a jövő. Ezt célozza javaslatunk.

- A vitaprogramból szemezgetve: miért látják úgy, hogy az államadósság mértékének elérendő szintjét a GDP 60 százaléka körül érdemes meghúzni?

-Mert ez az euró bevezetésének egyik feltétele, másrészt a mainál jóval kisebb adósságterhet jelentene. Egy reális, de ambiciózus euró-csatlakozási program horgonyként szolgálna mind az infláció, mind az árfolyam terén. Irreálisnak és szükségtelennek tartjuk azonban a Matolcsy által meghirdetett 50 százalékra csökkentést.

- Zöld alapú gazdasági fordulatról beszélnek, de közben az áll a programban, hogy "a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának nincs reális alternatívája".

- Nincs ellentmondás a két állítás között. A Paksi Atomerőmű blokkjainak eredetileg tervezett 30 éves üzemideje 2012 és 2017 között jár le, vagyis üzemidő-hosszabbítás nélkül a következő öt évben a hazai villamosenergia-termelés közel 40 százaléka esne ki, amit máshonnan öt éven belül azonos minőségben, mennyiségben és árban bizonyosan nem lehet pótolni. Más kérdés, hogy az üzemidő-hosszabbítás lejárta után, 2032-től szükség van-e továbbra is a nukleáris energiára. Szerintünk ez nem az Orbán-kormány és holdudvarának magánügye, az ügyben az Országgyűlésnek kell döntést hoznia. Zöldfordulatra az üzemidő-hosszabbítástól függetlenül szükség van az egész gazdaságpolitikában.

- Mit jelent az, hogy "átlátható, a gazdaságos nagyüzemi és családi gazdálkodáshoz igazodó földbirtok politika kialakítása a cél?"

- Azzal vádolnak bennünket, hogy mi ellenezzük a családi gazdálkodást. Ez nem igaz. A családi gazdálkodók ezreire számítunk mindenekelőtt a zöldség, gyümölcstermesztés, a méltán elismert magyar kertészeti kultúra megőrzésében. Nagy szükség van rájuk, de nem várható el tőlük, hogy komplett gazdaságot működtessenek. Ez a feladat a szintén egykor világhírű magyar mezőgazdasági nagyüzemekre vár a jövőben is. Mi olyan földtörvényt tudunk támogatni, amely megvalósítja, "a föld azé legyen, aki megműveli" elvet.

- A magyar költségvetés jelenlegi helyzetében mivel pótolnák azt a kiesést, ami az önök adójavaslatai jelentenének?

- Az úgynevezett egykulcsos adó 2011-ben önmagában mintegy 525 milliárd forint bevételkieséssel járt. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy fizessenek a jövedelmükkel arányosan többet az átlagosnál többet keresők, a gazdagok, és enyhüljenek az alacsony jövedelműek terhei. A foglalkoztatás növelése és a munkahelyek létrehozása szempontjából ugyancsak elhibázott lépés volt a társasági adó mértékének csökkentése. Szakértői számítások szerint csak a fenti intézkedésekkel mintegy 750 milliárd forintos átrendezést lehetne végrehajtani az adórendszerben.

- Nem túloznak, amikor megint nyugdíjemelést ígérnek?

- A nyugdíjas társadalmat sújtó igazságtalanságokat korrigálni kell, itt azonnali intézkedésekre lesz szükség. Újabb nyugdíjkorrekciós programot tervezünk, amelynek mértéke az ország gazdasági helyzetétől függ, mert a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát nem szabad veszélyeztetni. Egy ilyen korrekciós program keretében lesz lehetőség a nehéz helyzetben lévő nyugdíjasok számára a méltányossági nyugdíjak emelésére, a fiatalon megrokkantak nyugdíjának rendezésére, illetve egyszeri segély biztosítására.

- Mit jelent a programban, hogy "a magánynyugdíj rendszerben maradtak számára teljes körű rehabilitációt kell biztosítani".

- Az Orbán-kormány zsarolása ellenére mégis a magánnyugdíj-rendszerben maradtaknak járó nyugellátást biztosítani kell. Visszamenőlegesen el kell ismerni a szolgálati idejét ezeknek az embereknek.

- A 86 oldalból alig egy oldal jutott a cigányság integrációjának a kérdésére, nem kevés ez?

-Az "Ajánlat" konkrét, felvázolja a cselekvési irányokat. A legfontosabb a gyermekszegénység felszámolása, a tartós munkanélküliség megszüntetése és a társadalmi feszültségek csökkentése. A legsúlyosabban leszakadt területeken ez a munka azonban nem kezelhető a krízis egyes elemeinek javításával, csak komplex térségfejlesztés keretében.

- Miért adnák vissza az iskolákat az önkormányzatoknak.

- Így lehet biztosítani, hogy a szülők maguk választhassák meg azt az intézményt, amely világnézetileg a leginkább közel áll hozzájuk, és a legmegfelelőbb gyermekük számukra. Ráadásul a helyi közösség támogatása az iskola egyik fontos háttere. Elismerjük ugyanakkor az egyházak iskolafenntartói jogosítványait, az alapítványi és magániskolákat is, különösen, ha hiánypótló tevékenységet végeznek.

- Mit jelent a felsőoktatásban a kezdeti beváláson alapuló felsőoktatási rendszer és az, hogy az adott generáció 45-50 százaléka kerülhetne be az államilag támogatott képzésbe?

- Az első évet minden hallgató - aki az adott intézmény felvételi követelményeinek megfelel - az állam támogatásával kezdené. Egy év után azonban szétágaznak az utak. Aki jól tanul ösztöndíjat kap. Aki még elfogadhatóan, önköltséges alapon folytathatja tanulmányait. Aki alkalmatlannak bizonyul távozik. Így kerülhetne be a tanulmányi teljesítményei alapján az adott generáció mintegy 45-50 százaléka,- a legjobbak- az államilag támogatott képzésbe. Tervezzük azt is, hogy létrehozzunk a hátrányos helyzetű tehetséges hallgatókat támogató országos ösztöndíjalapot.

- A vitairat úgy fogalmaz, hogy a kórházak állami tulajdonlása helyett különböző kórházfenntartók társulásainak lehetőségét kellene megteremteni. Miről van itt szó?

- Mi a kórházak és szakrendelők jellemzően, de nem kizárólagosan önkormányzati fenntartását támogatjuk. Nem a korábbi rendszerhez akarunk visszatérni, mert a kórházműködtetés meghaladja egy-egy önkormányzat erejét. Az érintettek (az ellátási terület önkormányzatai, egyházak, alapítványok, magánvállalkozások) összefogásával működhet hatékony az egészségügy, ezért célszerű megteremteni a különböző kórházfenntartók társulásának a lehetőségét.

- Miből lesz fedezet arra, hogy 2020-ra, az egészségügyi dolgozók átlagkeresete elérje az akkori nemzetgazdasági átlag másfélszeresét? És miért pont a másfélszeresét?

- Szakértőink szerint ez az arány kifejezi a társadalom megbecsülését, fékezi a pályaelhagyást, ugyanakkor elérhető. Ami a fedezetet illeti, az egészségügyre fordítható források növelésének egyik útja az igazságos közteherviselés elvét tükröző adó rendszer és járulék. Az alkohol - és dohányáruk fogyasztási adójából befolyó összegeket is e célra kell felhasználni.

- Az erősen megnyirbált gyógyszerkassza visszaerősítését is ígérik. A dokumentum azonban adós marad azzal, hogy milyen forrásból.

- A gyógyszertámogatás megfelezése az összeomlás szélére sodorja a lakossági gyógyszerellátást: nem jutnak gyógyszerhez az emberek. Biztosan kell több pénz rá, a rászorultság szempontjait jobban tükröző rendszert kell kialakítani. Ha a társadalom növekvő része számára válik megfizethetetlenné az orvosság, az nemcsak morálisan elfogadhatatlan, de törvényszerűen emelkednek a kórházi költségek is.

- Önök visszaállítanák a rendvédelmi szervezeteknél a nyugdíjkedvezményeket. Hogyan?

- A jogosultság a tényleges szolgálati viszonyban töltött szolgálati idő függvénye volna, olyan beosztásúaknál, akik komoly terhelésnek vannak kitéve. A 30 év tényleges szolgálatban töltött idő előírása indokolt egészségügyi okokból. A szolgálati nyugdíj mértékét úgy fogjuk meghatározni, hogy a nettó fizetés akkora hányadát biztosítsa nyugdíjként, mint az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor átlagos szolgálati idővel nyugdíjba vonulók esetében. Ha a szolgálati idő megszerzését követően a hivatásos állomány tagja továbbra is fenntartja szolgálati viszonyát, akkor a szolgálati nyugdíj mértéke minden évben tovább emelkedne. A hivatásos állomány tagja saját döntése alapján a törvényben meghatározott felső korhatár eléréséig tovább szolgálhatna.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!