Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Párizs elsőnek vezette be a tranzakciós adót

Népszava|2012. aug 02. 05:42
[A+ A-]
Franciaország - az Európai Unióban egyedüliként - szerdától bevezette a pénzügyi tranzakciós adót. Ez azt jelenti, hogy mostantól a franciaországi székhellyel rendelkező cégeknek 0,2 százalékos adót kell fizetniük értékpapírjaik adás-vétele után.
Kivételt azok a vállalatok jelentenek, amelyek tőzsdei értéke egymilliárd euró alatt van. További 0,01 százalékos adót kell fizetni a komputeres kereskedelemben (HFT) egy ezredmásodperc alatt lebonyolított nagy értékű tranzakciókra és az EU államkötvényekre. Ez az adó csak a Franciaországban adófizetésre kötelezett vállalatokat és személyeket érinti, illetve adómentes marad a vállalati kötvények és állampapírok normális vásárlása.

A szocialista kabinet minél előbb ki akarja terjeszteni a tranzakciós adót, aminek bevezetéséről még az előző kormány döntött januárban. A francia kormány szerint idén összesen 109 vállalat részvényeit érinti az új adó, mely révén a költségvetés évente milliárdos bevételhez jut.

Korlátozott mértékű tranzakciós adó van Belgiumban, Cipruson, Finnországban, Görögországban és Írországban, de valamennyi pénzpiaci ügyletre és termékre bevezetendő, általános adót az Európai Unió egyelőre nem vezet be több tagállam, köztük Nagy-Britannia tiltakozása miatt. Külön együttműködés keretében ugyanakkor kilenc uniós tagállam tervezi az adónem bevezetését, ezek közé tartozik Franciaország és Németország.

A magyar Országgyűlés július elején szavazta meg a tranzakciós illetékről szóló törvényt, amely alapján fizetni kell az átutalások, beszedési megbízások és a sárga csekkes fizetések után is, a hitelnyújtás azonban kikerült az illetékfizetés kötelezettsége alól. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Mértéke 0,1 százalék, vagyis ezer forint átutalása és csekkbefizetés után további egy forint illetéket kell fizetni. Maximuma 6 ezer forint, tehát 6 millió forint feletti pénzmozgás felett már nem keletkezik illetékkötelezettség, tehát - a franciával szemben - nem a nagy értékű spekulációs pénzmozgást terheli a magyar adó, hanem a lakossági pénzforgalmat.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!