Előző
Következő
új cikk

Belföld

A roma holokauszt emléknapja

nepszava.hu|2012. aug 02. 13:12
[A+ A-]
Egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer embert megölve, 1944 augusztus másodikán számolták fel a németek az Auschwitz-Birkenau-i cigánytábort. Magyarországon az idei emléknapon a főváros mellett több mint száz vidéki településen tartanak megemlékezéseket ezen a napon.
A budapesti Nehru parkban lévő roma holokauszt emlékműnél este hat órától tartják beszédekkel, koszorúzással és kulturális műsorral a megemlékezést, amelyet a Budapesti Roma Gyülekezet, az Idetartozunk! Roma Közösségi Hálózat és a Phralipe Független Cigány Szervezet közösen szervezett - tudta meg a Népszava. Az országos kezdeményezéshez sok roma művész és ismert közéleti ember adta a nevét, többen közülük videoüzenetben hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára, kiemelve, hogy a roma holokausztnak a közös történelem részévé kellene válnia.

A holokauszt minden tizedik és az Auschwitz-Birkenau-i megsemmisítő tábor minden harmadik áldozata magyar roma vagy magyar zsidó volt. Még ma is romák tucatjai fekszenek feltáratlan tömegsírokban. A szakemberek szerint a vészkorszak roma áldozataira már kevesen emlékeznek, annak ellenére, hogy az országban több mint félezer települést érintett a cigányság egykori üldöztetésében.

1941-ben a magyar hatóságok több ezer kárpátaljai romát hajtottak német hadműveleti területre, ahol többségüket megölték. 1943-tól folyamatosan hurcoltak romákat kényszermunkára állami birtokokra, rá egy éve pedig országszerte cigány gyűjtőgettókat létesítettek. A leghírhedtebb közülük a komáromi Csillag erőd volt, ahová a déli hadműveleti terület kormánybiztosának 1944 október 16-i rendeletét követően az ország minden területéről vittek romákat. A transzportokat átválogatták, a munkaképes férfiakat és a gyermektelen nőket a németországi haláltáborokba deportálták.

Auschwitz-Birkenauban a németek a romáknak külön családi tábort állítottak fel, azzal az indokkal, hogy "a cigányoknak nem csak közösségi, de családi érzése is felfokozott". A láger múzeumában őrzik annak a lengyel túlélőnek a vallomását, aki így idézte fel a cigány tábor felszámolását : "Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszórókkal világították meg, cigány férfiakat és nőket, gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. De a szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy ez egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt."

Magyarországon a nyilas uralom alatt több helyen a romákat lakóhelyük közelében gyilkolták meg, többnyire belelőve őket a velük megásatott sírokba. Ilyen tömegmészárlások voltak többek Lajoskomáromban, Dobozon és a Várpalotánál lévő Grábler-tónál. Utóbbi helyen több mint száz embert - köztük asszonyokat, gyerekeket - géppuskáztak bele egy tömegsírba. Lakatos Angéla, aki több lövést kapott ugyan, de túlélte a vérengzést, viszont anyját apját, testvéreit, gyerekeit is elveszítette, így emlékezett a történtekre: "Amikor már csend lett, kihoztak a bakterházból egy karbidlámpát, és megvizsgáltak minket. Én csak benn feküdtem a gödörben: nem mozogtam. Mikor eltávoztak és csönd lett, mindenkit megnyomtam magam körül, hogy melyik él még. Ráesett a kezem a kislányra, az visszacsípett engemet. Mondom: ki vagy? Melyik vagy? Azt mondja: én vagyok a Falat. Te, mondom, húzz fel, nem bírok felállni." Az akkor tizenegy éves Falatnak, azaz Raffael Margitnak is mindegyik családtagját megölték a mészárlásban. A tömegsírt mára ellepte a Grábler-tó vize, jelenleg egy népszerű horgászhely van a helyszínén, és az ide járó turistáknak fogalmuk sincs arról, hogy temetetlen holtakat rejt a víz mélye.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!