Előző
Következő
új cikk

Külföld

Drága volt Gyurcsány kriminalizálása

Népszava|2012. aug 02. 20:06
[A+ A-]
Ötven milliárd forintot veszített az állam a sukorói King's City meghiúsulásával - alsó hangon ennyi adót fizetett volna be működésének első tíz éve alatt a kaszinó üzemeltetője a költségvetésbe. A várt bevétel helyett az államnak eddig csak kiadása volt az ügyön, ráadásul jelentős kártérítési igénnyel is szembe kell néznie.

A fő elszámoltatási célponttá vált beruházás politikai hozadéka ezzel szemben "csak" annyi volt, hogy sikerrel kriminalizálták Gyurcsány Ferencet, ám a vége öngól lett: a vádemelés már kudarcba fulladt.


Kormánybiztosi fizetés 997 ezer forint, egy volt miniszterelnök kriminalizálása: megfizethetetlen - akár így is hangozhatna az ismert hitelkártya-reklám Sukoró-ügyre írt változata, de valójában még utóbbinak is van "ára". A központi költségvetésnek annyiba "került" a Sukoró-ügy, amekkora bevételtől elesett a büdzsé amiatt, hogy meghiúsult a Velencei tó melletti King's City beruházás. A mintegy 1,1 milliárd eurós - több, mint 310 milliárd forint értékű - befektetéssel tervezett kaszinóvárost és szabadidős központot a beruházók mostanra felépítették volna, működnének a nyerőgépek, rulett- és kártyaasztalok.

Mind-mind termelnék a nyereséget a befektetőknek - és persze az államnak.
Nem is keveset: a birtokunkba került adatok szerint az első tíz évben - a kaszinókoncessziós szerződés 20 évre szólt - az adókból összesen 50,5 milliárd forinthoz jutott volna az állam. A tervezett bevétel - a forgalom felfutása miatt - évről-évre nőtt volna. Az első évben 2,5 milliárd forinttal, az ötödikben 5,1 milliárddal, a tizedikben már 6,7 milliárddal számolhatott volna a költségvetés. Az összeg a kaszinókoncessziós-díjból, a szerencsejáték adóból, az üzemeltető cég társaságiadó befizetéséből, valamint abból adódott volna össze, hogy a kaszinóban hagyott "borravaló" 50 százaléka az államot illetné (a többin az üzemeltető és az alkalmazottak osztoztak volna).

Ráadásul ezek a számok csak a kaszinóüzemeltetéshez kapcsolódó, közvetlen állami bevételek. Ezen túl a központi költségvetést gazdagíthatták volna a 3500 foglalkoztatni tervezett munkavállaló bére után - részben saját maguk, részben a munkáltató által - fizetendő adók- és járulékok. A jelenlegi magyar átlagkereset - bruttó 219 ezer forint - alapján számolva ez a 3500 ember után egy évben 5,88 milliárd forint szja-t, nyugdíj- és egészségbiztosítási, valamint munkáltatói járulékot jelent. Vagyis tíz év alatt ez a kieső összeg elérné a 60 milliárd forintot, ami még annál is több, amennyit a kaszinó üzemeltetéssel összefüggésben veszít az állam. Nem is beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről.

Mindezek elmaradnak azonban, miután a King's City a kapcsolódó telekcsere megsemmisítése miatt biztosan nem épül meg Sukorón. Ráadásul a 2008-as cserét - amikor az egyik befektető, Joav Blum pilisi és albertirsai telkeit cserélte el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel az állam sukorói földjeire - a Fővárosi Ítélőtábla alapvetően nem is az ingatlanok értékaránytalanságára hivatkozva érvénytelenítette. A munkahelyteremtő és az állam bevételeit növelő beruházás ráadásul nemcsak Sukorón, máshol sem jöhet létre, holott a KC Bidding Kft. által 2009-ben elnyert kaszinóüzemeltetési jog a Közép-dunántúli régió 133 településére vonatkozott, ám a koncessziós szerződést a magyar állam felmondta.

Ezzel minden szálát elvágták annak, hogy létrejöjjön Magyarországon az a maga nemében Európa legnagyobbjának számító komplexum, amely mögött Blum mellett olyan befektetők álltak, mint például a magyar felmenőkkel rendelkező Ronald S. Lauder, az Estée Lauder kozmetikai világcég alapítóinak fia, a Budapesten zsidó iskolát alapító volt bécsi amerikai nagykövet, vagy a kozmetikai cégben jobbkeze, Fred H. Langhammer, továbbá Itzhak Fisher üzletember. A sukorói projekt nagyságát szemlélteti, hogy attól a 0,8 milliárd eurós beruházási értékében, és a foglalkoztatottak 2500-as számában is elmarad a tavasszal Kecskeméten átadott Mercedes-gyár.

A Sukoróról várt bevétel helyett eközben az államnak eddig csak nem várt kiadása származott a beruházás ellehetetlenüléséből és a szövevényes Sukoró-ügyből. Ezek közt van például a telekcseréhez kapcsolódó büntetőügy nyomozati költsége, amelyben csak egy tétel az egymillió forintos fordítói díj. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség a nemzetközi jogsegély keretében Laudertől, Langhammertől és Fishertől beszerzett tanúvallomások hiteles fordításáért fizette ki. Megírtuk, a vallomások ráadásul nem erősítették azt az ügyészségi gyanút, hogy Gyurcsány Ferenc 2008-ban a befektetőkkel tartott találkozóján konkrét utasítást adott volna a projekttel vagy a kapcsolódó telekcserével összefüggésben bármire.

Pedig arra hivatkozva, hogy a találkozón a projekt támogatása Gyurcsány részéről az "utasítás jellegét mutatta", Polt Péter legfőbb ügyész tavaly nyáron a parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, majd mikor ősszel az Országgyűlés "kiadta" Gyurcsányt, az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg. Ezt megelőzően azonban már hosszú ideje folytatott Gyurcsány ellen politikai kampányt a Fidesz. A sukorói földügylet már a választási kampányban, a Fidesz elszámoltatási "kezdő tizenegyében" szerepelt. Noha az ügyben nem az elszámoltatási kormánybiztos, hanem az LMP-s Schiffer András tett feljelentéseket, Budai Gyula Gyurcsány büntetőjogi felelősségre vonását vizionálta.

Így vált előbb politikai megbélyegzettből gyanúsítottá a volt kormányfő, majd - talán még az ő meglepetésére is - elmaradt a vádemelés ellene. Júliusban - miután már hetekkel korábban lejárt a törvény által előírt határidő a vádemelésre - az ügyészség a kilenc gyanúsított közül csak öt terhelt - köztük az MNV Zrt. illetve a volt Pénzügyminisztérium vezető dolgozói - ellen emelt vádat. Gyurcsány - bizonyítottság hiányában - nem lett vádlott, ellene a nyomozást megszüntették. Pedig lehetett volna másként, ha igaz, amit az egyik vádlott, Tátrai Miklós mondott a HVG-nek: a vádhatóság ellene is megszüntette volna az eljárást, ha "megoldja a főügyész úr nagy problémáját", ami neki azt jelentette, hogy "fel kellene adnia" Gyurcsányt.

A Gyurcsányt mellőző vádemelés után pár nappal jelent meg az a kormányhatározat, amely augusztus 31-i hatállyal felmentette az elszámoltatási kormánybiztost. Budai Gyula mandátuma eredetileg november elejéig szólt volna, de a későbbi magyarázat szerint "visszahívása" független a Sukoró-ügy elszámoltatási "kudarcától", Budai egyszerűen csak idő előtt végzett a rá bízott munkával, még folyamatban lévő ügyeit pedig augusztus végéig befejezi, majd tovább szolgál az agrártárca államtitkáraként, ahová tavasszal nevezték ki. Kormánybiztosi fizetésén ezután havi csaknem egymillió forintot spórol ugyan az állam, de még nincs vége a Sukoró-ügynek, amely a költségvetésnek sok pénzébe fog kerülni.

A szaldót javíthatja ugyan, hogy a felmondott koncessziós szerződésre hivatkozva 2,1 milliárd forint kötbért próbál a bíróság előtt behajtani az állam a KC Bidding Kft.-n, ám egyelőre a felmondás jogszerűsége is kérdéses, azt ugyanis a kft. egy másik perben megtámadta. A King's City befektetőcége, a Vigotop Ltd. pedig a washingtoni székhelyű, beruházási viták rendezésére szolgáló választott bíróságon perelte be a magyar államot. Utóbbi jogi képviseletével 5,5 millió euróért - 1,6 milliárd forintért - bízták meg az első Orbán-kormány idején is számos állami megbízást kapott Réczicza White & Case Ügyvédi Irodát. Ez is "aprópénz" azonban a befektetők által követelhető, akár tízmilliárdos nagyságrendű kártérítéshez képest.

Áthelyezik ezt az ügyet is

Hamarosan dönthet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - a Sukoró-büntetőügy áthelyezéséről. A hírről beszámoló Népszabadság kérdésére az eredetileg illetékes Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy a büntetőkollégium vezetője az aránytalan munkateherre hivatkozva kérte az ügy áthelyezését más bíróságra. Korábban az elsőrendű vádlott Hagyó Miklós után csak Hagyó-perként emlegetett BKV-büntetőügyet helyezték át Budapestről Kecskemétre, ahol korábban Zuschlag János is elítélték.

Megmondták


- Orbán Viktor arról, lesz-e Sukorón kaszinóváros: "Az egy halott ügy. Már legfeljebb a bűnügyi krónikákban találkozhatunk vele." (2010. szeptember, Fejér Megyei Hírlap)

- Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a sukorói földügyről: "Küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása." (2010. november, sajtótájékoztató)

- Császy Zsolt vádlott, az MNV volt jogtanácsosa: "Az elszámoltatás jogilag nem létezik. Leszámolás az van. De ez már politikai kategória." (2010. december, Népszava)

- Bajnai Gordon, aki szintén találkozott a befektetőkkel: "Nehéz hivatali visszaélésként beállítani, hogy Gyurcsány azt mondta, mindenki tegye a dolgát törvényesen." (2011. szeptember, ATV)

- Polt Péter arról miért maradt el a befektetőkkel szintén találkozó Orbán Viktor és Martonyi János kihallgatása az ügyben: Ennek "törvényi akadálya, és nem politikai oka van". (2011. október, válasz írásbeli kérdésre)

- Gyurcsány Ferenc, miután meggyanúsítása után nem emeltek vádat ellene: "Polt Péter tartozik egy lemondással. Utána meg egy bocsánatkéréssel." (2012. július, Facebook)

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!