Előző
Következő
új cikk

Külföld

Sikeresen landolt a "Kíváncsiság" a Marson

Népszava|2012. aug 07. 05:57
[A+ A-]
Örömkönnyeket hullattak tegnap a NASA szakemberei az amerikai űrkutatási hivatal kaliforniai ellenőrző központjában, amikor régi álmuk vált valóra: gond nélkül landolt a Marson a kisbusz méretű űrszonda, a "Curiosity", azaz a "Kíváncsiság". A szonda két éven keresztül vizsgálhatja az élet nyomait a Vörös bolygón. Az első felvételeket már el is küldte a Földre.
Szakemberek történelmi pillanatnak tartják, amint a szonda közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor leszállt a bolygó felületén, s túlélte a NASA munkatársai által "a terror hét percének" tartott időszakot, amikor belépett a Mars atmoszférájába és gond nélkül landolt a kopár területen. A Curiosity ugyanis a mérnöki precizitás csúcspontjának tekinthető.

Egy rakétával nyolc és fél hónappal ezelőtt lőtték fel a világűrbe. Ez idő alatt néhányszor pontosítani kellett repülésének útvonalát. Elvben még akkor is volt lehetőség a földi irányításra, amikor a bolygóhoz érkezett, ám ez az óriási távolság miatt a gyakorlatban nehezen valósítható meg, hiszen bár az adatok fénysebességgel érkeznek az ellenőrző központba, ez az út így is 13 percet vesz igénybe.

Leszállásakor a legfontosabb feladat a hőpajzsra hárult, hiszen ennek kellett lefékeznie a Curiosityt a landolásnál: a szerkezet óriási, 1800 m/s sebességgel került az atmoszférába. Ezt követően egy szuperszonikus ernyő vette át a fékezés szerepét. Végül az úgynevezett "égi daru" saját hajtóműi segítségével ereszkedett le.

Néhány perccel később a szonda már el is küldte az elfő felvételeket a kaliforniai mérnöki központba. Az alacsony felbontású képeken a Mars horizontja, illetve egy homokfelhő látható, amely a landolás során keletkezhetett.

A rendkívül bonyolult leszállás manőverét hosszú éveken át finomították és gyakorolták a NASA szakemberei. Részletesen elemezték a Mars időjárását is. A Vörös bolygón szintén léteznek évszakok. A szondának egy olyan területre kellet érkeznie - egy 10 kilométer átmérőjű elipszisbe -, ahol most tavasz van.

A Curiosity tíz tudományos eszköz segítségével fürkészheti a Marsot. Fedélzeti laboratóriumával a helyszínen vizsgálhatja meg az ásványi és üledékes mintákat. A ChemCam nevű lézeres egysége pedig úgy elemzi a kőzetek összetételét, hogy egy lézerrel akár hét méterről szétégeti a vizsgálandó felületet, majd az égéskor felszabaduló anyagokat spektrométerrel elemzi a kamera.

A szerkezet most egy ideig pihen. A következő hetekben a NASA mérnökei elektronikáját tesztelik majd. A szakemberek avval kapcsolatban nem mertek jóslatokba bocsátkozni, mikorra válik bevethetővé a Curiosity, s mikor indulhat el az 5 kilométer magas Mount Sharp nevű hegy felé.

A Curiosity a harmadik Mars-kutató szerkezet a Sojourner 1997-es, valamint a Spirit és az Opportunity ikerszonda 2004-es küldetése után. A megszorítások alól azonban az amerikai űrkutatási hivatal sem lehet kivétel, így - amint a New York Times emlékeztetett rá - belátható időn belül aligha lesz a NASÁ-nak hasonlóan nagy dobása. A Curiosity-program 2,3 milliárd dollárba került.

Obama büszke az amerikai technológiára

Példátlan technológiai teljesítményként értékelte a Curiosity landolását Barack Obama amerikai elnök. "Az Egyesült Államok történelmet írt a Marson" - fogalmazott közleményében. Hozzátette, "gratulálok és köszönöm minden férfi és nő munkáját, aki hozzájárult ehhez". Kifejtette, az eseményre méltán lehet büszke az amerikai nemzet. Obama egyben azt is közölte, már nagyon várja a szonda által küldendő adatokat.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz .