Megdorgálta az ÁSZ az Orbán-kormányzatot
Totális bukás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy a forráslekötés, azaz a kötelezettség-vállalás mértéke 60 százalék körüli volt a 2007-2011 közötti időszak végén, míg a kifizetések aránya alig haladta meg a 20 százalékot. A program egyetlen célja sem teljesült: a vidéki térségekben nem nőtt az egy főre jutó GDP, a munkanélküliség sem csökkent.
2012. augusztus 10., 05:00
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az ÁSZ felszólította a vidékfejlesztési minisztert a támogatási rendszer működésének felgyorsítására.
Lesújtó képet vázoltak fel a számvevők annak a 270,2 milliárd forintnak a folyósításáról, illetve felhasználásáról, amelyet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban kitűzött célokra, a vidéki élet minőségének javítására szántak. Az ÁSZ csütörtökön ismertetett vizsgálatában megállapította, hogy a hét éves program első öt esztendejében - 2007 és 2011 vége között - a teljes összeg 59,7 százalékára történt kötelezettségvállalás, ugyanakkor kifizetések mindössze 20,4 százalékos arányban történtek. Annak ellenére így történt, hogy a vidékfejlesztés céljain nem változtattak, viszont 2008-ban 40-45 százalékról 60 százalékra emelték a támogatás mértékét, sőt, a hátrányos térségekben ez az arány 50-ről 65 százalékra növekedett.
Ez a döntés elviekben kétségkívül kedvezett a kevésbé tőkeerős mikro- és kisvállalkozásoknak, hiszen kevesebb önerőre volt szükség, ám a kifizetések alacsony aránya miatt a többségük mégsem jutott ténylegesen pénzhez. Ebben azonban a kedvezményezettek is vétkesek, mert megszületett ugyan a támogatási döntés 138,7 milliárd forintról, viszont ebből 10,8 milliárd forintra 24 hónap elteltével sem nyújtottak be az érintettek kifizetési kérelmet. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a programozási időszak vége, vagyis 2014, közeledtével magas a kockázata annak: a támogatásról való lemondás esetén felszabaduló keretek új projektekre már nem vonhatók be, magyarán ez a pénz elveszik. Az ÁSZ ugyan hatékonynak tartja a falumegújítási és fejlesztési, valamint a vidéki örökség megőrzésére kiírt programokat, ám azt egyértelműen megállapítják: ezzel a vidéki térségek jelentős lemaradása nem csökkent. A programnak a mikrovállalkozások és a turizmus foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról pedig a számvevők megállapították, hogy az igen csekély, vagyis csak részben járult hozzá a gazdasági aktivitás növeléséhez.
Márpedig a rendelkezésre álló hatalmas összeg egyik fő célja éppen az volt, hogy a vidéki települések vonzerejét javítsák, a szolgáltatások színvonalát emeljék. Mindezt olyan térségekben kellett volna a programnak megtennie, ahol alacsony a gazdasági aktivitás és csekélyek a jövedelmek. Ezzel szemben a számvevők azt rögzítették, hogy 2005-höz képest pozitív irányú elmozdulás nem tapasztalható. Az elvárható eredmények mérése sem sikerült, ami - ahogy a számvevők fogalmaznak - veszélyezteti a területfejlesztési, felzárkózási célok elérését, vagyis mindazt, amiért a vidékfejlesztési programot létrehozták.
Az eredménytelenségek ismeretében - miként Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök közölte - az Állami Számvevőszék javaslatot tett a vidékfejlesztési miniszternek az eredményességet és a hatékonyságot mérő mutatók átfogó felülvizsgálatára. Emellett ajánlotta a rendelkezésre álló és a lemondás révén felszabaduló források hatékony felhasználását. Felhívták a miniszter figyelmét arra is, hogy a számvevők által megfogalmazott észrevételeket vegyék figyelembe a 2014-2020 közötti programozási időszak tervezésénél. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökének gondoskodnia kell a támogatási kérelmek törvényi határidőn belüli elbírálásáról, mivel ez jelenleg átlagosan 394 nap.
B.M. / Népszava
Címkék: vidékfejlesztés, Állami Számvevőszék
Együttműködő partnerünk
