Üzenték, meg fog dögleni
Még mindig összeszorul a gyomra, amikor eszébe jut, hogy bármi megtörténhet vele. Garai-Édler Eszter adatait a mai napig nem törölték a kuruc.info-ról - annak ellenére sem, hogy közösség elleni izgatás miatt nyomozás is indult az ügyben. Eszter egyike azoknak, akikre "vérdíjat" tűzött ki a szélsőjobboldali portál, amiért néhány hete az azóta náci bűnökkel meggyanúsított Csatáry László lakásánál a férfi ellen tüntetett.
2012. augusztus 14., 05:11
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az akció résztvevői közül többen eltűntek a nyilvánosság elől; ketten pedig elhagyták az országot.
Már a munkahelyén sincs nyugta Eszternek. Sőt, az MTA Földrajztudományi Intézetének minden munkatársát zaklathatják, mert a kuruc.info a hivatali telefonlistát is közzétette, hogy teljes legyen a "zsidóvadászat". Garai-Édler Eszter bűne, hogy július 16-án Csatáry László lakásánál harminc másik emberrel azt követelte: lépjen az ügyészség a háborús bűnökkel vádolt egykori kassai gettóparancsnok ügyében. Úgy tűnt számukra, a magyar hatóságok halogatják a Simon Wiesenthal Központ listáján első helyen szereplő férfi felelősségre vonását.
A könyvszerkesztőként dolgozó asszonynak az volt a meggyőződése, az ügyészség kivár, hátha történik valami a 97 éves férfival, ami után már nem lehet kihallgatni.
Eszter ma sem veszi fel a telefonját, és nem érti, miért szerepelhetnek személyes adatai ennyi idő után is a szélsőjobboldali portálon. Tudja, hogy amerikai szerverről működtetik a honlapot, de úgy véli, ha a kormány akarná, régen gátat szabhatott volna a törvénytelenségnek. Ehelyett szerinte a magyar kormány összejátszik a szélsőjobbal.
A Csatáry lakásánál tartott demonstráció nem az ő ötlete volt, de valaki a Facebookon megkérte, segítsen a szervezésben, ha a célokkal egyetért. Miután nyitott ember és elkötelezett a demokrácia mellett, teljesítette a kérést. A flashmob jól sikerült, arra viszont a résztvevők nem számítottak, hogy fényképük, nevük, telefonszámuk felkerül a kuruc.info-ra, és "vérdíjat" tűznek ki rájuk, mint a "Csatáry bácsit zaklató zsidókra". A portál a tüntetést követő napon azt írta: "Azok között, akik a legtöbb személyről a legtöbb használható adatot beküldik, 100 ezer forintot osztunk szét". Néhány óra múlva több résztvevő Facebook-profilja, neve, telefonszáma felkerült a portálra. Eszteré volt az első. Az intézet titkárnője a flashmobot követő napon, július 17-én este fél 11-kor jelezte neki, hogy a rendszergazda észrevette, mi történt.
Aznap reggel Eszter még visszament Csatáry lakásához, mert látni akarta, eltávolították-e az általuk felragasztott matricákat. Francia televíziósok várakoztak a ház előtt, az egykori gettóparancsnokot akarták megszólaltatni. "Mondtam nekik, hogy Csatáryt ebben a lakásban már nem fogják megtalálni, de menjünk el a Fővárosi Főügyészségre és ott kérdezzük meg, hol tartózkodik a férfi. Az ügyészségen a nyomozás érdekeire hivatkozva hárítottak" - emlékezett vissza.
Akkor sem mondtak semmit, amikor a francia riporter közölte: a világban úgy gondolják, hogy a magyarok csak az időt húzzák, nem is akarják felelősségre vonni a férfit. Másnap hajnalban vették őrizetbe Csatáryt - mesélte az asszony.
Az ügyészségről Eszter dolgozni ment, de július 18-án már otthon maradt. Megrémült, amikor adatait meglátta a szélsőjobboldali honlapon. Sorra érkeztek a mocskolódó sms-ek, e-mailek, telefonok, életveszélyes fenyegetések: mocskos zsidónak nevezték és azt írták: hamarosan meg fog dögleni. Erre nem számított.
Korábban, amikor társaival megakadályozta, hogy az egykori kecskeméti zsinagógában a szélsőjobbos Hungarica koncertezzen, már megfenyegették, de az más volt. Most a rendőrséghez fordult védelemért, de a kerületi kapitányságon azt közölték vele, előbb tanulmányozniuk kell a feljelentést. Eszeter minden levelet, sms-t elküldött a rendőrségre, munkába pedig a férje vagy barátai vitték. Július végén hallgatta ki a rendőrség, akkor derült ki számára, hogy a zaklató leveleket, üzeneteket ugyan csatolták a feljelentéshez, de védelmet nem biztosítottak.
Mindezek ellenére az asszony nem bánta meg, hogy tüntetett Csatáry lakásánál.
Legközelebb is kiáll, ha kell. A roma holokauszt napján idén nem ment megemlékezni, bár akart, de barátai lebeszélték. Eszter azonban meggyőződéses antifasiszta és erről nem akar lemondani. Aggasztja, hogy sem a kormány, sem a rendőrség nem védi meg. A flashmob résztvevői közül ezért is tüntek el többen a nyilvánosság elől, sőt ketten az országot is elhagyták. Az asszony azonban tovább küzd.
Hamis vád: Budainak szabad, Zuroffnak nem?
Jobboldali bosszút sejt Efraim Zuroff amögött, hogy eljárás indulhat ellene hamis vád miatt, amiért megalapozatlanul jelentette fel Csatáry Lászlót az 1941-es kassai deportálásokért. A Simon Wiesenthal Központ igazgatója az atv.hu-nak reagált.
Futó Barnabás ügyvéd a Magyar Nemzetnek azt mondta, az ügyészségnek hivatalból kellene eljárást indítania Zuroff ellen, hiszen a vádhatóság jelentette be, hogy Csatárynak nem volt szerepe az 1941-es eseményekben. Zuroff hozzátette: egy ellene indított eljárás "felháborító" lenne, és még jobban megkérdőjelezné a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét.
Ha viszont Zuroff ellen eljárás indul, ilyen alapon hamis vád miatt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal szemben is fel kellene lépnie az ügyészségnek, hiszen az ő - Medgyasszay László volt KDNP-s képviselővel közösen tett - feljelentése nyomán állították bíróság elé a Bábolna-ügyben Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, akit nemrég első fokon bűncselekmény hiányában felmentett a bíróság.
Bánáti János ügyvéd erről lapunknak azt mondta: hamis vád miatt valóban hivatalból eljárás indítható a feljelentő ellen, ha a feljelentése nem a cselekmény jogi megítélésben illetve mérlegelésében, hanem a tények tekintetében valótlan volt. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke hozzátette: megkülönböztethető a szándékos és a gondatlan elkövetés, ám egyiknek sem feltétele, hogy a hamisan vádló néven nevezze az elkövetőt, elég, ha a feljelentésben leírt körülményekből az illető azonosítható. Ez alapján az ügyészség Budai ellen nemcsak Tátrai ügyében, de az úgynevezett "filozófus-ügyben" is eljárást indíthatna, hiszen ott a kormánybiztos ugyan ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, ám a támogatási pénzekkel érintett pályázatok kedvezményezettjei mind azonosíthatóak voltak.
Ismert, a "filozófus-ügy" volt Budai talán legnagyobb kudarca, hiszen a bíróságig sem jutott el, már a nyomozás megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
Mindezek ellenére Orbán Viktor annyira elégedett kormánybiztosa munkájával, hogy a policity.hu oldalon megjelent interjúban kijelentette: "Egy szép, érthető szerkezetű, áttekinthető könyvben össze kell foglalni, és hozzáférhetővé kell tenni, hogy mindenki lássa, mely ügyek feltárásával foglalkozott a kormány az elmúlt két évben."
Fazekas Ágnes / Népszava
Címkék: Csatáry, gettóparancsnok, deportálások, Budapesti Nyomozó Főügyészség, Zuroff, kuruc.info
Együttműködő partnerünk
