Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Rémálomba fordul Matolcsy tündérmeséje

nepszava.hu|2012. aug 14. 12:37
[A+ A-]
A német növekedéstől várta a gazdasági megváltást a kormány, ám hiába: miközben Európa legerősebb gazdasága szépen izmosodik, a magyaroké sorvad. Matolcsy tárcája szerint nincs baj, belesimulunk az európai trendbe. Ez nem igaz, hisz az inflációs index elképesztően magasodik az EU-tagállamok pénzromlási mutatói fölé.
A három londoni pénzügyi csoport közül a Goldman Sachs telibe trafálta tegnapi prognózisában a magyar "bruttó nemzeti össztermék" csökkenésének ütemét: a londoni elemzők ugyanis 1,2 százalékos GDP-sorvadást valószínűsítettetek, és a Központi Statisztikai Hivatal is pont ugyanezt az eredményt hozta ki. (Megjegyzendő: a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport, illetve a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőcég is szépen körbe lőtte az eredményt, előbbi ugyanis úgy gondolta, hogy 2012 második negyedévében a GDP 1,4 százalékkal lesz kisebb, mint egy évvel korábban, utóbbi pedig 1,3 százalékos visszaeséssel számolt.)

És a jelek szerint - bármit is kommunikál a kormány - nem Európa fojtogatja Magyarországot, hiszen példának okáért Németország azonos GDP-adata plusz 0,3 százalékos lett, azaz a német gazdaság képes lenne felszívni magyar export-termékeket - ha akarna. Ám úgy tűnik, nem akar. Miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a költségvetés beterjesztésekor hosszan magyarázta, hogy a magyar gazdaság nagyban függ a német növekedéstől, egyre kevesebb exporttermék startol a Németországba. Emlékeztetőül: majdnem 11 százalékkal csökkent a Németországba irányuló export az utóbbi tíz évben, és míg az ezredfordulón még a magyar kivitel 37 százalékát szívta fel Európa legtőkeerősebb gazdasága, 2009-re 26,5 százalékra mérséklődött ez az arány. És ugyan a kormányzati kommunikáció szerint a szabadságharcos elszakadás eredményeképpen csökkent hazánk német függősége, ám a valóság az, hogy piacot vesztett Magyarország: ezt erősíti, hogy a válság alatt ugyanis kizárólag a magyar export csökkent 1,4 százalékkal mintegy 25 százalékra, míg Csehország, Románia, Lengyelország körülbelül 2 százalékkal hizlalta Németországba irányuló kivitelét.

Megjegyzendő: a német GDP-növekedést 0,2 százalékra prognosztizálta a piac, így 0,1 százalékkal múlta felül Európa legerősebb gazdasága a várakozásokat. Szintén jobban teljesített a vártnál Franciaország - stagnálás helyett 0,1 százalékos növekedést produkált. Ennek ellenére a nemzetgazdasági tárca úgy kommentálta a hazai GDP-adatokat, miszerint azok megfelelnek az európai gazdasági növekedésének. Ez a mondat különösen annak fényében érdekes, hogy 2012 első negyedévében a német gazdaság 0,5 százalékkal hasasodott egy évvel korábbi állapotához képest, míg Magyarország esetében ez az összevetés mínusz 1,2 százalék. Következésképpen 2012-ben üzembiztosan csökken a hazai GDP.

A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult. Az agrárium tavaly kiugróan jól teljesített, a második negyedévi 26,1 százalékos növekedés eleve magas bázist jelentett az idei gyenge eredményekhez képest. Az építőipar már egy évvel korábban is visszahúzta a növekedési adatot, a múlt év második negyedében 7,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Az építőipar hozzáadott értéke 2007 közepe óta megszakítás nélkül csökken. Az infokommunikációs szektor teljesítménye ezzel ellentétben legalább tíz éve töretlenül növekszik, ha ennek üteme erős ingadozásokat mutat is, a 2009 fellendülés után tavaly 1-3 százalék körülire mérséklődött.

A gazdasággal párban gyengélkedik a forint, immár 5,8 százalékosra hízott júliusra az infláció, azaz a fogyasztói árak ennyivel voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Júniusban ez a szám még 5,6 százalékon szerénykedett - igaz, már akkor is Európa legmagasabb pénzromlási mutatószáma volt. Az némi vigaszul szolgálhat, hogy 2012 júniusához képest a fogyasztói árak így is 0,1 százalékot estek, ám e vigasz csekély, hisz a csökkenés oroszlánrésze az üzemanyag-árak apadásának tudható be, ám július eleje óta a mintegy 450 forintról 410 forintra eső benzinárak szépen visszakapaszkodtak, a szokásos szerdai áremeléssel együtt elérik a 430 forintot. Továbbá tény, hogy az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak, mint júniusban, ám az árcsökkenés az idényzöldségek dömpingjének tudható be.

Az előző év decemberét véve alapul, a lakossági fogyasztás 20 százalékát adó élelmiszerek 6,3 százalékkal kerülnek most többe: e csoporton belül a gyümölcs a drágulási rekorder 37 százalékos áremelkedéssel, a húsért 4,4, a kenyérért 2,4 százalékkal kell többet fizetni, míg a tej, sajt, tojás tarifája 1,2 százalékkal lett borsosabb. Az emberek kosaraiba 7,1 százalékos arányba kerülő dohányárúk és alkoholos italok összességében 11,7 százalékkal kóstálnak többet - míg a sör csak 2,9 százalékkal drágult, a bor több mint 8 százalékkal, dohányárukért pedig 117,5 százalékkal kérnek többet. (Megjegyzendő: ez alapvetően nem a gazdasági folyamtok rovására írható, egyértelműen a jövedéki adó emelésének tudható be.)

A rezsiköltségek - szintén decemberi bázishoz viszonyítva - 4,4 százalékkal híztak: a lakbérek általánosságban 3,4 százalékkal emelkedtek, a hulladékszállítás 6,6 százalékkal kerül többe, a gáz ára 5,6 százalékkal ugrott meg, a hulladékszállítás tarifája 6,6 százalékkal lett magasabb, és így tovább. És ami a falakon belül van, az sem lett olcsóbb: a lakberendezésre és lakáskarbantartásra 3 százalékkal kell többet áldozni, mint decemberben. Ráadásul megfigyelhető egy érdekes tendencia: míg a termékek ára csak szolidan emelkedett (például a szőnyegeké 1,4 százalékkal, a háztartási gépeké 1,5-2 százalékkal), addig a javítási szolgáltatások tarifája úgy 5 százalékkal nőtt - ugyanis a jelek szerint az embereknek nincs pénzük újat vinni, inkább viszik szerelőhöz. (A ruházat és a lábbeli esetében ugyanez a tendencia figyelhető meg: míg maguk a portékák 0,8-2,6 százalékkal olcsóbbak mint decemberben, javításuk úgy 4,5 százalékkal kerül többe.)

A nyaralóknak különösen fontos közlekedés árai szépen izmosodtak: az üzemanyagokért mintegy 3 százalékért kérnek többet mint decemberben, és ha lerobban az úton a járgánya, akkor 5,4 százalékért szervizelik drágábban. Ha valaki nem saját autón akar célba jutni, akkor a közúti személyszállításért majdnem 2 százalékkal kell többet fizetnie, és hasonló mértékben drágultak a kötöttpályás járművek szolgáltatásai is. Legmélyebben most annak kell a zsebébe nyúlnia, aki repülőn szeretné megközelíteni a helyszínt, ugyanis a "légi fuvar" tarifája most majdnem 11 százalékkal borsosabb. És amennyiben célba ért a turista belföldön átlagosan 4,1 százalékkal kell többet fizetnie a vendéglátásért és a szállásért.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!