Előző
Következő
új cikk

Sport

Erőn felüli kézilabdázók

Népszava|2012. aug 16. 06:50
[A+ A-]
A férfi kézilabda-válogatott és a női vízilabdázók is remek teljesítménnyel szerezték meg a negyedik helyet a londoni nyári olimpián. Nem mondható el ugyanez a címvédő férfi pólósokról, Kemény Dénes együttese a csalódást jelentő ötödik helyen zárta a játékokat.
A legnehezebb helyzetben a férfi kézilabdázók voltak az olimpia előtt, a sorsolás ismeretében azt sem lehetett biztosra venni, hogy a hatos csoportban sikerül megszerezni a továbbjutást jelentő első négy hely valamelyikét. Mocsai Lajos csapata a szerbiai Európa-bajnokság első négy helyezettjével (Dánia, Szerbia, Horvátország, Spanyolország) és az ázsiai kontinensbajnok Dél-Koreával találkozott az előcsatározások során.

A szakember előzetesen maximális elszántságot ígért, és a csapat ezt - talán a horvátok elleni csoporttalálkozót leszámítva - be is tartotta. A koreaiak sima legyőzése, majd a szerbek fölött aratott szenzációs siker után jött a meccs, amelyet, aki látta, soha sem fogja elfelejteni. A pekingi ezüstérmes Izland ellen kétszeri hosszabbítást követően, az utolsó másodpercekig tartó kőkemény csatában sikerült 34-33-ra legyőzni. Ezt a csodát követte egy újabb felejthetetlen, csodálatos küzdelem, magyar szempontból drámai végkifejlettel, 27-26-os vereséggel. A bronzéremért a horvátok ellen egy fizikailag, mentálisan is elfáradt magyar csapatnak már nem volt esélye, így elmaradt a történelmi bravúr, továbbra sincs olimpiai érme a magyar férfi kézilabdának, ennek ellenére maximális dicséret jár az együttesnek, amely betartva a kapitány ígéretét, mindent megpróbált.

Fiatal, teljesen átalakított csapattal vágott neki a női vízilabdatornának Merész András szövetségi kapitány együttese. A szakember a játékok előtt azt mondta, csak komoly célokért érdemes küzdeni, és dobogóra várta a gárdát. Az már az Európa-bajnokságon és a trieszti olimpiai selejtezőn is látszott, hogy erőnléti gondok nincsenek, és a kellő vagányság is megvan az együttesben, ugyanakkor a játékosok fiatal korából fakadó rutintalanság is tetten érhető volt. Merész András úgy építette fel a csapat formáját, hogy a legfontosabb mérkőzésen, a negyeddöntőben csúcsformában legyenek a játékosok, és ez tökéletesen bevált, az oroszokat sikerült 11-10-re felülmúlni. Az elődöntőben a spanyolok kíméletlenül kihasználták a hullámvölgyet a magyarok játékában, a bronzmérkőzésen pedig az ausztrál kapustól az utolsó másodpercben elvett és üres kapuba dobott labdával még sikerült egyenlíteni, de a hosszabbítás az ellenfélnek sikerült jobban, és végül 13-11-re nyertek az ausztrálok, a magyarok pedig egy új csapattal megismételték négy évvel korábbi szereplésüket.

A legnagyobb csalódást a legutóbbi három olimpia aranyérmese, a férfi vízilabda-válogatott okozta. Kemény Dénes csapata már a felkészülési meccseken sem remekelt, és sajnos az olimpián is adós maradt a korábban megszokott rendkívül magas szintű játékkal. Az első két csoportmérkőzését elveszítette a csapat, amire nem volt példa a 2000-es sydneyi olimpia megnyerése óta. A folytatás sem lett sokkal jobb, csak a riválisok gyengébbek. A negyeddöntőben a világbajnok olaszok sokkal motiváltabbak voltak a magyaroknál. Kemény Dénes együttese kiélezett meccsen nyerte első helyosztóját az ausztrálok ellen (egy jó mentális állapotban és formában lévő magyar válogatott 6-8 góllal győzött volna), majd egy igazi gálameccset mutatott be az együttes, az ötödik helyért a spanyolok ellen, amikor 14-8-ra nyert. Nem az a baj, hogy nem sikerült ismét a címvédés, hiszen nem lehet mindig olimpiát nyerni, hanem, ahogyan a csapat ezen az olimpián játszott...

Kapitányi értékelések az utolsó meccsek után

Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya:
"A nemzetközi erőviszonyokat és a realitásokat nézve a magyar kézilabdázás számára óriási siker a negyedik hely. A jobbik csapat kapta a bronzérmet, a horvátok már 3-4 éve együtt játszanak, sok szép eredményt értek el. Addig tudtuk tartani őket, amíg az első félidőben hat percen át nem voltunk emberhátrányban. Nem szoktam foglalkozni a játékvezetéssel, de ennek a horvát válogatottnak nem volt rá szüksége, hogy a kritikus szakaszokban támogatást kapjon a bíróktól. Császár sérülés miatt nem játszhatott, 4-5 hétre kidőlt, sajnos nem volt alternatívánk az irányítójátékban, és ez befolyásolta a támadójátékunkat. A védelem sem működött igazán, sok gólt kaptunk 9 méteren belülről, és volt közöttük több elkerülhető is. Gratulálok a csapatomnak, amely már azzal emberfeletti teljesítményt nyújtott, hogy továbbjutott a halálcsoportból, és a negyeddöntőben legyőzte a pekingi ezüstérmes Izlandot. Persze fáj, hogy az utolsó két mérkőzésünkön kikaptunk, de biztos begyógyítja majd a sebeket ez a negyedik hely. Talán a svédek elleni elődöntőben több esélyünk volt a győzelemre, mint most a bronzmeccsen."

Merész András, a női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya:
"Mint az olimpia eddigi meccsein, ma is dadogósan kezdtünk, bár még így is a legjobb negyedünk volt, hiszen sok gól helyett csak egy volt a hátrányunk. Utána azonban az ausztrálok elmentek négy góllal, de ahogy védekezést váltottunk, összeállt a játékunk, működött a támadójátékunk is, a legvégén pedig szó szerint a medence mélyéről jöttünk vissza. Amit Antal Dóri az egri "kavicsosban" megtanult, az köszönt annál a csalafinta gólnál vissza, ilyesmire, efféle vagányságra csak magyar vízilabdázó képes. A hosszabbításban azt vártam, hogy a lélektani előny nekünk kedvez majd, sajnos nem így történt, és ez nemcsak rajtunk múlott. Ami a játékvezetést illeti, nos - amint az utólag kiderült - a román bíró ért magyarul is, így csak annyit mondok: csókoltatom..."

Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya:

"Hogy mi London tanulsága? Vannak érzéseim, benyomásaim, gondolataim, de úgy vélem, ha az olimpiát később értékelem, akkor sem lesz késő. Azt most is elmondhatom, hogy először is büszkeség munkál bennem, hogy a játékosok ebben a lelkiállapotban ezt a két utolsó mérkőzést meg tudták nyerni. Az pedig mindenképpen szomorúság, hogy hol egy lövés, hol egy védés, hol egy blokk hiányzott ahhoz, hogy ma nem éremért játszottunk. Hányan nem folytatják az olimpiai bajnokaink közül? Ezt tőlük kell megkérdezni."

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások (1)

A hozzászóláshoz .

Kohasz 2012.08.16. 07:50
Gratulálok a versenyzőknek a jó eredményhez.
Szerintem a 20- 22 millió Forint megfelelő összeg, a jutalmazásukhoz. 35 éves koruktól 230.000 Ft havi járadékot is kapnak az aranyérmesek. Nem kell ebből is politikát csinálni, nem kell túlzásba esni. Inkább a differenciálást kell kissé módosítani.
Az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy a magyar sport nagyon féloldalas. Az érmek közel felét a kajakosok hozták. Őket minden dicséret megillet, hisz nem kiemelt sportágról van szó. Ezen kell változtatni. Elsősorban az iskolai sport támogatásával. Helyi, területi bajnokságokkal.
A látványsportok, mint a foci, nem érdemelnek támogatást. Ezt láthattuk tegnap este is. Szerencsénk volt Izrael ellen. Miért van az, hogy minden csapat szebben, kulturáltabban játszik, mint a mienk?
Londonban a kiemelt látványsportok zéró eredményt értek el. Ebből az látható, mennyire félresiklott a sport értékelése.