Előző
Következő
új cikk

Belföld

Béremelés helyett törvénysértés

Népszava|2012. aug 16. 05:12
[A+ A-]
Veszélyezteti a betegek biztonságát az egészségügyben uralkodó munkaerőhiány, hiszen a kórházi orvosok és szakdolgozók elvándorlását nem állította meg az Orbán-kormány által most megadott emelés. Az alapbérek ugyanis sehol sem nőttek, ehelyett az egészségügyben dolgozók illetménykiegészítést kaptak, amelyből ráadásul nemcsak az alapellátás, hanem a közalkalmazott orvosok jórésze is kimaradt, ami a Magyar Orvosi Kamara szerint törvénysértő. A szaktárca visszamutogat az érdekvédőkre.
Bár a kormány folyamatosan béremelést kommunikál, az orvosok ehelyett csak úgynevezett illetménykiegészítést kaptak, amely az alapbérüktől független, így a jövőre nézve bizonytalanságra és aggodalomra ad okot - közölte Éger István. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint ráadásul nemcsak az alapellátásban dolgozók, illetve a nem állami tulajdonban lévő intézményekben, vagy más módon foglalkoztatott orvosok, hanem - törvénysértő módon - több közalkalmazott orvos sem kapott pluszjuttatást. Éger közölte: ez utóbbi eljárás sérti a bérfejlesztésről szóló törvényt, mely alapján azoknak, akik közfinanszírozott ellátást végeznek, egyenlően meg kell kapniuk a bérfejlesztést most és a jövőben is.

Éger szerint azonfelül, hogy a mostani emelés az orvostársadalomban messze nem volt teljes körű, és még csak nem is alapbéremelés történt, a béremelésről szóló törvényben ügyeleti moratóriumot is rögzítettek. Ha ezt nem oldják fel, akkor számos orvosnál - a csökkenő ügyeleti bevételük révén - "a bérfejlesztést lenullázó keresetveszteséget okoz". Hozzátette: az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetének rendezése sem tűr halasztást, ám ennek fedezetét nem látni a jövő évi költségvetésben. Közlése szerint ehhez jövőre minimum a jelenlegi - 80 milliárd forintos - háziorvosi kassza két és félszeresére lesz szükség, azaz mintegy 200 milliárd forintra.

"Egy perc halasztást sem tűr az alapellátás financiális rendezése. A betegellátás biztonsága súlyosan veszélyeztetett, a gyógyító intézmények kötelező személyi minimumfeltételeinek biztosítása már jelenleg sem lehetséges. A munkaerőhiány már olyan mértékű, amely súlyos, a betegellátás biztonságát veszélyeztető tényező. Egy működőképes, színvonalas egészségügy megteremtéséhez a kormány által végrehajtott első lépcsős bérfejlesztés biztosan nem elegendő" - fogalmazott Éger, hozzátéve azt is: az orvosmigráció éppen hogy növekszik, és ahhoz, hogy megállítsák, további két lépcsőben, 2013-ra és 2014-re is legalább a mostani emeléssel megegyező mértékű alapbéremelést kellene garantálni. Az orvosi kamara eközben megkezdte az egyes gyógyintézményekben az orvoshiány felmérését. A tervek szerint az adatokat az ősz elején hozzák nyilvánosságra, s fel kívánják használni őket a döntéshozókkal folytatandó tárgyalásokon, amelyeket jelenleg is szorgalmaznak "az egyre kilátástalanabb orvos-helyzet rendezése érdekében".

Nemcsak az orvosok csalódtak a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nevével fémjelzett "bérrendezésben". Összesen ugyanis több tízezer egészségügyi alkalmazott - az alapellátásban gyógyító orvosok és szakdolgozók, valamint a vállalkozási formában alkalmazott gyógyítók és ápolók, asszisztensek - teljesen kimaradtak. A rendelkezésre álló 30 milliárd forint elosztása ráadásul egyáltalán nem volt igazságos, hiszen 18 ezer orvos között ugyanazt az összeget osztották szét, mint körülbelül 86 ezer egészségügyi szakdolgozó között. Így például a diplomás ápolók alapbére csupán 3-7 ezer forinttal emelkedett, a 3 évnél rövidebb ideje pályán lévők egyáltalán nem számíthattak növekményre, míg a rezidensek és az ugyancsak diplomás, de nem orvos végzettségű egészségügyi dolgozók átlagosan több mint 30 ezer forint emelést kaptak.

Épp ezért nem okoztak túl nagy meglepetést azok az adatok sem, melyek szerint jelentősen nőtt az elvándorló, illetve elvándorolni szándékozó egészségügyi szakdolgozók száma az idei első fél évben. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint míg tavaly összesen 1901 egészségügyi dolgozó kérte az EEKH-tól a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, addig idén, az év első felében már 985-en folyamodtak ezért. Noha a távozók nagy része továbbra is orvos, közülük ugyanis 542-en kértek és kaptak hatósági bizonyítványt, már a szakképzett ápolók sem maradnának az országban, hiszen eddig 246 szakdolgozó kért igazolást, szemben a tavalyi egész évi 314-gyel. Ráadásul az EEKH tavalyi adataiból az is látszik, hogy a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványok kiállítása az év második felében jelentősen emelkedett, így várhatóan idén sem lesz ez másként.

Az egészségügyi dolgozók idei béremeléséről az egészségügyi államtitkárság "folyamatos és konstruktív egyeztetéseket tartott az orvosok és szakdolgozók szakmai, érdek-képviseleti szervezeteivel, köztük a MOK-kal is" - reagált az aggodalmakra a szaktárca, mely szerint az érdekvédelmi szervezetek az emelés minden részletéről tudtak, mégis megegyeztek a kormánnyal.

Vizsgálat indult Kiskunfélegyházán

Belső vizsgálat indult információink szerint a kiskunfélegyházi városi kórházban a Népszava által feltárt eset miatt, amely során egy darázscsípésre allergiás asszony életveszélybe került, mert a kórházban csaknem egy órán keresztül senkitől sem kapta meg a megfelelő gyógyszert. A nyugdíjas nőt az ügyeletes sebész nem volt hajlandó ellátni, sürgősségi ügyeletes pedig nem is tartózkodott az intézményben, így a súlyos allergiás tüneteket mutató asszonyt osztályról osztályra küldték az intézményben, végül egy egyébként szabadságát töltő orvos házaspár sietett segítségére. Az asszony és lánya szerint az eset nem egyedi Kiskunfélegyházán, így érintettként betegjogi panaszt nyújtottak be minden illetékes hatósághoz, a többi között kérve azt is, hogy a döntáshozók vizsgálják felül a városban és környékén élők betegellátási rendjét.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!