Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Csurka vérlázító összeesküvés-elmélete

Népszava|2012. aug 18. 05:00
[A+ A-]
Aláírásgyűjtést kezdeményezett Fischer Ádám nemzetközi hírű karmester, hogy ne mutassák be Csurka István általa és már többek által is antiszemitának tartott darabját az Új Színházban. Olyanok is hallották a dráma rossz hírét, akik nem olvasták, mások pedig már felmagasztalták. Most szubjektív olvasónaplót közlünk, a darabból vett sok idézettel, melyekkel szembesítjük a róla megjelent írásokat és a saját véleményünket.
Csurka István szerint minden író életében eljön az a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni. A hatodik koporsó ennek a próbatételnek is köszönheti az elkészültét, nyilatkozta az MTI-nek még 2011 februárjában. A Két dráma című kis kötetben jelent meg a darab, a másik dráma benne az Írószövetségek harca című.
Azt írta róluk Radnóti Sándor az Élet és Irodalomban: "Ha az értékelhetetlen és minősíthetetlen rubrika alatt újra kezdődhetne az értékelés és minősítés, akkor A hatodik koporsó még alacsonyabbra kerülne, mint az Írószövetségek harca. Ott ugyanis legalább a plebejusok oldalán valami tipologizálással próbálkozik az író, valami értékhierarchiával, amelynek csúcsán a gátlástalan alelnök, az új magyar földesúr áll. A hatodik koporsó viszont tisztán propagandisztikus tézisdarab."
Szakmai szempontból nekem is az a legfőbb bajom vele, hogy nincsenek benne szituációk, jól játszható helyzetek, inkább csak vitatkoznak benne a szereplők. A másik az antiszemitizmus kérdése. Nézzünk egy szövegrészletet a Csurka darabból.

"Baruch: A világháború iszonyatos véráldozatot követelt a népektől, de, valljuk be, nem oldott meg semmit. Most a nemzeti kormányok egy része a békekonferenciába veti reményét, hogy az majd megoldja a világ átrendezésének feladatát, de ezt a békekonferencia csak akkor tudja teljesíteni, ha nem leplezi le, és nem teszi tönkre azokat az erőket, azokat a háttérhatalmakat, amelyek a háború anyagi terheit biztosították. Ha Amerika és személyesen Wilson elnök és vele mi, ez a tanácsadó testület, amely az anyag és a pénz tömege fölött rendelkezik, lelepleződik, akkor rakhatunk mi akárkit a jövő intézményei élére, a Népszövetség élére, kormányok és köztársaságok elnöki székébe, a népek elfordulnak tőlünk. És igazuk is lesz, mert amíg ők véreztek, mi meggazdagodtunk.
Rothschild: Nem árulok el titkot: én tíz év múlva és húsz év múlva is kölcsönözni akarok.
Balfour: Még ha biztosítva is van a titkosság, nem helyes a dolgokat ennyire világosan kimondani."


Aha, tehát a gonosz zsidó bankárok mindennek az okai, és, ha ezt nem vettük volna kellően észre, a szövegrészlet utolsó megszólalása még gondosan alá is húzza. Az eddigiekből nyilván kiderült, hogy Trianonról van szó, a darab a versailles-i békekonferencia egyik különtermében játszódik, ahová Csurka olyanokat is helyez, akik nem voltak ott, miközben sok tekintetben dokumentum drámának tekinti, amit írt. Ebből származnak gubancok, zavarosságok, ez egyik eleme lehet az olvasó, vagy adott esetben a néző megtévesztésének. A gonosz Rothschild például, mint a Csurka által egyértelműen aljasnak beállított zsidó bankárok rút megtestesítője, persze eredetileg nem volt ott.
A darab abszurdba hajló története szerint egy időgép segítségével feleleveníthetők az egykori események. A címadó hatodik koporsó arra utal, hogy 1989-ben, a rendszerváltáskor, a Hősök terei dísztemetésen a névtelen mártíroknak a hatodik koporsót szánták. A darab idősíkjába ugyanis belép 1956 is, olyan módon, hogy egy fiktív szereplő, a Hatodik koporsó apródja, akit "ötvennyolcban végeztek ki, és a 301-es parcellában földeltek el", és aki sejthetően sok tekintetben Csurka nézeteinek a megtestesítője, megidézi az időmasina segítségével nagyapját, a Kivégzett forradalmárt. A Hatodik koporsó apródja a következőket mondja:

"Uraim, elég! Tudom én ezt! Most azonban a jólét forrásai kiapadtak, ezért antiterrorista világháborúval kell fegyelmezni a népeket, és nekünk ez a legkiválóbb alkalom arra, hogy leleplezzük a történelemhamisítást. (legyint) Nem érdekel! Az én nagyapámról van szó, akit kivégeztek, elföldeltek. Fütyülök én a holokauszt mítoszra - ebben a koporsóban. (belefekszik) Menjen arrébb, fater! (recsegés)"

Most azon túl, hogy mi a fene az az antiterrorista világháború, ebből a részből az eszelős indulat érződik, és az a szemlélet tükröződik, hogy a zsidó áldozatok nem fontosak a magyar emberek sérelmeihez képest. Az persze végképp föl sem merül, hogy zsidó magyar áldozatokról legyen szó. Szintén a Hatodik koporsó apródja mondja:

"A nürbergi perrel párhuzamosan Magyarországon is százakat végeztek ki, kiirtottak egy egész vezető osztályt. De minden itt kezdődött, a hazug ítéleteknek ebben a termében. Versailles - Nürnberg, és magyar népbíróság, Bárdossy László kivégzése, majd Donáth Györgyné, és a Magyar Közösség pere, aztán az ötvenhatos megtorlás, több mint négyszáz akasztás, arccal a földnek elföldelés - itt kezdődött."

Csurka kétségtelenül rátapint allergikus pontokra, elhallgatásokra. Sebeket tép fel, anélkül, hogy bevarrná azokat. Lázít, dühöt kelt és nem gyógyít. Összeesküvés-elméletet gyárt. Hogy mennyire, arra bizonyíték egy olyan rész, amit érdemesebb hosszabban idézni:

"Rothschild: Több száz éve fennálló bankházam jól helyezte el a pénzét 1871-ben is, 1914-ben is, és most a békekonferencián is jól akarja elhelyezni. Minden tiszteletem Wilson elnöké, de ragaszkodom ahhoz, hogy a békekonferencia is jól akarja elhelyezni. Minden tiszteletem Wilson elnöké, de ragaszkodom ahhoz, hogy a békekonferencia a német rendezés vonalán haladjon, azaz, hogy az európai nemzetek egymást okolják. A németek a franciákat és viszont, és így tovább.
Schiff: De ez sajnos nem jelenti azt, hogy holnap nem fogják mindketten a zsidókat okolni...
Rothschild: Az sem baj. A zsidóság népi törzse mindenkor vállalt szenvedéseket az egész nemzet fennmaradásáért és kiteljesedéséért. Ha a most felosztásra kerülő Magyarország zsidóságára szenvedés vár, hát viselje el, vagy települjön ki hozzánk, Amerikába, de az ügynek, a világhatalom ügyének előre kell haladnia. Áporodott békekorszakra nekem nincs egy fillérem se..."


Tehát e szerint a pénzes zsidónak a béke áporodott, mert nem az ő malmára hajtja a vizet, társai élete, vagy halála pedig abszolút nem érdekli, ha vérük, vagy bárki vére által degeszre keresheti magát. Ez így már az a sematikus gonosz, mint amilyennek a szocialista tankönyvekben a jóléttől elhízott, gondtalanul szivarozó tőkést ábrázolták. A következő idézet azt is előrevetíti, hogy mi itt Kelet-Közép-Európában miért öljük, tépjük egymást a mai napig Csurka szerint:

" Harchow: ... A magyarok minden erejét leköti a jogos revans, a románok és a szlovákok, a szerbek csak az érdemtelenül kapott birtok megtartása érdekében fogják még iszonyatosabban gyűlölni a magyarokat. Mindegyik a békéről fog szónokolni, de nálunk fognak kilincselni, hogy adjunk pénzt a fegyverkezésre.
House ezredes: És egymást is akadályozni fogják. A szerbek a románokat, a szlovákok a cseheket, és mindannyian a magyarokat.
Rothschild: Ez egy aranybánya. Pénze egyiknek sincs, de mindegyik háborút akar.
Baruch: (bólint) Éhesek maradnak. Oda állnak, oda sodródnak,ahová rendeljük őket."


Csupa elvetemült gonosz, akár még fekete ruhába is öltöztetheti őket a jelmeztervező, mint egy amerikai filmben, hogy még egyértelműbb legyen hogyan ülnek tort a maguk hasznára a világ felett. Szakmai szempontból az a legnagyobb hiba, hogy mindegyik pontosan azt mondja, amit gondol, nincs elhallgatás, mellébeszélés, taktikázás, ami elképzelhetetlen, hogy ne lenne egy ilyen tárgyaláson. Csak Csurka éppen ezeket a mondatokat akarja a szánkba rágni, és ezzel dramaturgiai szempontból is föladja az igazságot, nem hús-vér embereket idéz meg, totálisan sematikus, szinte csak egy-egy tulajdonságot képviselő figurákkal dolgozik, ami még egy bulvárdarabhoz sem elegendő. Ráadásul monomániásan ismétlődnek dolgok, mert ezt akarja sulykolni, mintha értelmi fogyatékosok lennénk. A Hatodik koporsó apródja is ragozza a témát:

"Húszmillió halott a csatatereken, és ők megtervezik újabb ötvenmillió halálát, mert az az üzlet. Embereket tolnak ide, tolnak oda, a legkisebb erőfeszítés nélkül. Pusztán a pénz erejével."

Mintha egy mérnöki asztalon, mindent előre kigondolva meg lehetne tervezni egy háborút, amibe még esetlegességek, váratlan események sem adódnak. Persze az igaz, hogy sok mindent, amit korábban el sem tudtunk képzelni, tényleg ennyire hideg aggyal ötöltek ki, de azért ez így megint cinikusan sematikus. És Csurka persze nem csak a zsidókat bántja, kapnak mások is, például a csehek, no meg a románok. Ismét a Hatodik koporsó sokat beszélő apródja szólal meg:

"Ha önök egyöntetűen nem álltak volna ki amellett, hogy Erdély román jellegű pusztán azért, mert a falvakat és a nagy hegyek többségét egy írni-olvasni nem tudó pásztornép tölti be, akkor én most nem firtatnám az orosz bolsevizmus jellegét. Mikor határozta meg egy történelmi nemzet jellegét az ormótlan tömeg?"

És, hogy milyen a darab végkicsengése, arra egy utolsó idézet. Ki mondaná más, mint a Hatodik koporsó apródja. És akinek mondja, a francia illetőségű Tardieu:

"Önt még életben találja Adolf Hitler revansa. Hitler jelen pillanatban még csak egy Schicklgruber nevű káplár az osztrák hadseregben, de negyvenben, éppen itt Versailles-ban kapott felhatalmazások eredményeként három hét alatt lerohanja Franciaországot."

Hitlert bármiért is a revansnak nevezni vérlázító! Erről a darabról írja Szőcs Zoltán a kötet hátsó borítóján, hogy "Csurka tud újítani. A hatodik koporsó kizárólag az igazságot grabancon ragadó, és pardont nem ismerve kimondó, a magyarságot féltő szellemiségében - de ezekben nagyon! - tekinthető korábbi színművei kései utódjának."

Ha A hatodik koporsó a korábbi darabjainak utódja lenne, igencsak lenulláznánk Csurkának azt a korszakát, amikor az igazságot pedzegető, a színházakban többszázas szériákat is megérő, hatásos, jól megcsinált darabokat tudott írni. Bárkivel most fogadok, hogy A hatodik koporsóból nem lesz többszázas, de százas széria sem. Ha az ország legjobb rendezője állítaná színpadra a legfantasztikusabb társulattal, akkor sem lehetne belőle jó előadást létrehozni. Most felkorbácsolhatja az indulatokat, de menthetetlenül eléri a rossz művek méltó sorsa, a feledés.

Hozzászólások (83)

A hozzászóláshoz .

ibdsm 2012.08.21. 00:06
[Trebits] [2012.aug.20. 12:37]
> A magyar békeszerződés 1947.
> I. Cím
> 2. Cikk
> 1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy
> .... minden személynek biztosítsa .... az emberi jogok és az alapvető
> szabadságok élvezetét, ideértve .... a nyilvános gyülekezés szabadságát.


Megvan az alapvető probléma --- "gyülekezés" helyet "gyűlölközés"-t olvasnak "A MAGYAROK".
Proletkultellene 2012.08.20. 23:07
Bóta Gábor csak a Csurka-darab tartalmáról ír, pedig a formája is figyelemre méltó. Hosszú, körülményes mondatok, amelyek élőszóban, tehát színpadon nem működnek, követhetetlenek, a magyartalanság megy úgy nyüzsög benne, hogy akár újságíró is írhatta volna.
barguzin 2012.08.20. 12:50
Olyan emberek jönnek a szólásszabadsággal, akik nem viselik el mások eltérô vélményét.
Trebits 2012.08.20. 12:37
A magyar békeszerződés 1947.

Politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását.

I. Cím
2. Cikk

1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt, hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.
2. Magyarország továbbá kötelezi magát arra, hogy a Magyarországban életben lévő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú személyek között azoknak faja, neme, nyelve vagy vallása alapján nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekelteknek személye, javai, üzleti tevékenysége, foglalkozásbeli vagy pénzügyi érdekei, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben.

4. Cikk

Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.

Trebits 2012.08.20. 12:23
Az egy normális emberi világban felettébb fura, hogy van egy ország, melynek fővárosában náci szinház működik!
Igazság szerint ezen nincs is mit csodálkozni amikor nácibarát rezsim van hatalomban.
kevevarifari 2012.08.20. 08:54
Kedves Corsac,
van számodra egy jó - és egy rossz hírem: a jó hír az, hogy Budapesten nincs nyilas színház, csak színházak vannak, ahol jobb-rosszabb elöadásokat lehet átélni belépöjegy ellenében.
A rossz hír az, hogy el kell viselned, hogy adóforintjaidból (is) Csurkát vigyenek színre, mert ahol élsz ott nem lehet
beleszólásod abba, hogy mi történjék az adóforintjaiddal. Erre a célra képviselöket választanak demokráciákban!
Például Ecsegi Juliska sem tiltakozik Tiszavékonyon, mert az Opera az adóforintjaiból (is) a 7 törpét viszi színre.
Ha valakiknek ettöl szorongásai, rémálmai, esetleg víziói keletkeznének, talán a legjobb út az Oszrák-Magyar
Monarchiában gyökerezö világhírü pszichiátriai iskolák egyikének különbözö színü panaszfalaihoz vezet.
justitio65 2012.08.19. 22:33
Ez a fajta "szólásszabadság" demokratikus országokban szalonképtelen és büntetendő...
Természetesen egy félfasiszta rezsim diktatúrájában hamarosan egyedüli és általánosan kötelező lesz!


corsac 2012.08.19. 22:05
[kevevarifari] [2012.aug.19. 21:40]

Majd akkor pofázz, ha nem az én adómból fizetik a kommentelésedet!
Addig csak pofátlan tolvaj a neved!
kevevarifari 2012.08.19. 21:40
(corsac)
megértem a mély fájdalmat, hogy az idézetek ilyen gazdag tárháza mellett csak arra jut lehetöség, hogy kívülröl
nyaljuk a mézesbödönt.
Ami a pedig szólásszabadságot illeti, meg kell tanulni akkor is tisztelni, ha valaki más véleményen van. Nehéz,
de 10-20 év után a genetikusan legvadabb "egy-igazságszeretö" is hozzászokik.
stratocaster 2012.08.19. 17:40
Régóta azt vallom, hogy egy ember életének értéke azon mérhető le, hogy mit hagy maga után. Noha Csurka állítólag a megbékélésre szólított fel mindenkit a halálos ágyán, ezt aligha hiszem. Hiszen akkor ezt a "művét" aligha írta volna meg. Fogadjuk el, hogy ez a megbékélésre képtelen, gyűlölködő, emberszabású biológiai lény csak egy valamit volt képes halála után is hátra hagyni. A gyűlölködést. Vagy máshogy sommázva létének értékét: A Csurka-piszkát...
aratojanos 2012.08.19. 17:21
A vérlázító az, hogy a jó színházak ellehetetlenülnek, miközben az Új Színház éli világát az említett förmedvénnyel. A betiltás vitatható, mivel a szólásszabadság bonyolult kérdésébe ütközünk. De talán az állami dotálás ellen föl lehetne lépni.
Arató János
corsac 2012.08.19. 16:13
[kevevarifari] [2012.aug.19. 15:00]
...Ami még hiányzik ebböl a habzó szájú kitanításból egy igazi vérbeli Marx idézet mindezek bizonyítására...

Dehogy! Én Thomas Jefferson pecsétfeliratát szoktam idézgeti ilyen alkalmakkor:

Rebellion to tyrants is obedience to God!
A zsarnok ellen való lázadás Istennek való engedelmesség!

Tudod! Ez a fószer volt az USA egyik alapító atyja, és a harmadik elnöke.
Voltak még jó mondásai, mint például:
- "Ha a jogbitorlás és a visszaélések célja a zsarnoki hatalom megszerzése, s eme szándék a nép számára nyilvánvalóvá válik, a népnek joga és kötelessége az ilyen uralmat lerázni és sorsát, biztonságát jobb őrökre bízni."
- "A szabadság fáját hazafiak és zsarnokok vérével kell öntözni."
kevevarifari 2012.08.19. 15:00
(corsac)
Ami még hiányzik ebböl a habzó szájú kitanításból egy igazi vérbeli Marx idézet mindezek bizonyítására, lehetöleg
még békebeli Szikra kiadásból. Akkor igazán dölne a kultúra a sorokból!
corsac 2012.08.19. 14:16
[kevevarifari] [2012.aug.19. 12:34]
...Most már világosabb elöttem milyenek a kulturpolitikai elképzelései Önnek!...

MInt ahogy volt alkalmam kifejteni, nem kultúrpolitikai, hanem politikai meggyőződés szólalt belőlem. Mégpedig a demokrata és polgári meggyőződés. A te meggyőződésed, miszerint a szabadság megszüntetése az, ha a Fisher azért küzd, miszerint a főváros - tehát az adófizetők - színházában bemutassák ezt a darabot. Lehet itt hülyíteni az embereket mindenféle mellébeszéléssel, de ha Fisher a népet mozgósítani tudja az aláírás gyűjtésével, akkor az egy demokratikus aktus, amivel el lehet érni azt, hogy ilyen csúfság ne történjen meg ebben az országban. Ha egy mecénás állna mögé, akkor az ellen a mecénás ellen lehetne tüntetni, polgári kampányt folytatni, ahogy azt teszik nyugaton. Ott lehet, hogy valami miatt egy ember vagy cég ellen bojkottot hirdetnek, ami igen érzékenyen érintheti őket. De ti, nyomorult férgek, azt hiszitek, hogy az állam mindenható, és hogy ha beleültök az állami mézesbödönbe, akkor bármit megtehettek. Nekünk meg marad az, hogy fizessük az adót és fogjuk be a pofánkat!?
És mivel elmondottam volt azt, hogy bizony vagyok annyira republikánus természetű, hogy rühellem a tolvaj fasisztákat, akkor most ezzel kultúrpolitikát folytatok, he?
Megint csak terelsz, mert a valódi kérdéssel nem tudsz mit kezdeni!
Az ellenetek emelt vádakra nem reagáltok, hanem mellébeszéltek és képtelen viszontvádakkal hozakodtok elő. Szép mintázat, már volt alkalmunk kitapasztalni.
De lassan elkezdődik a demokratikus érési folyamat, és ez nagyszerű dolog. Mert a kölyökoroszlán is csak úgy tanul meg vadászni, ha prédája akad. És a demokrácia prédái ti lesztek, aranybogár!
kevevarifari 2012.08.19. 12:34
Kedves Corsac,
örülök, hogy Ön is elmondhatta a véleményét, még akkor is, ha a hozzám címzett véleménye a pluralis majestetis
ritka tegezö formájában történt. Most már világosabb elöttem milyenek a kulturpolitikai elképzelései Önnek!
corsac 2012.08.19. 11:44
[kevevarifari] [2012.aug.19. 11:15]
...Ha valaki Fischernél aláír, annak az a véleménye, hogy ezt a szabadságot újra meg kell szüntetni. Ezt a
véleményt is szabad kinyilvánítani. Minden más a fikciók világába tartozik!...

Pubi! Ez a színház most kié? A fővárosé? A polgárok közösségéé?
Mert ha magánpénzből csinál ilyesmit, akkor az ... magánügy. Keressen Dörner egy mecénást, aki támogatja az ilyen produkciókat. De ha közpénzekből mutatnak be ilyen darabokat, akkor az már provokáció a közösség ellen.
Fasiszta provokáció, pofátlan fasiszta agresszió.
És a polgároknak, az adófizetőknek joguk van arra, hogy az adóforintjaik felhasználását megszabják.
Mert nem attól polgárok, hogy megfizetik a "védelmi pénzt" a maffiának, hanem attól, hogy az adóforintjaikat a közösség érdekében fizetik be, és voltaképpen ők maguk a közösség - tehát az adóforintjaik sorsáról maguk dönthetnek. Ez is a demokrácia egyik ismérve, szemben a bürokrácia maffia módszereivel és a fasiszta szabadrablás orgiájával.
Ha ilyen produkciókat akartok látni, akkor azt ne az én adóforintjaimból tegyétek meg!
Fizessétek ti a cehhet!
Hát csak erről lenne szó, aranybogár!
De csak terelni tudtok állandóan, mellébeszélni, alakoskodni!
Hát nem sül le a pofátokról a bőr?
kevevarifari 2012.08.19. 11:15
Tudomásom szerint 1989 óta - és még ma is - mindenkinek szabad a véleményét nyilvánosságra hozni. Ezt
gyakorolja is mindenki a saját területén: tudósok, müvészek, futbaldrukkerek . . . Csurka is Fischer is.
Ha valaki Fischernél aláír, annak az a véleménye, hogy ezt a szabadságot újra meg kell szüntetni. Ezt a
véleményt is szabad kinyilvánítani. Minden más a fikciók világába tartozik!
ekeke 2012.08.19. 09:58
barguzin] [2012.aug.19. 07:42]
Mi meg zsebre tehetjük a bemutató és a bekövetkezô európai bírálatok nyomán fakadó émelyítôen rossz érzéseinket. "


Beszéljünk világosan. Senkinek nem lesznek ezen " bekövetkezô európai bírálatok nyomán fakadó émelyítôen rossz érzései ".
A bal-és hiszteroliberálisoknak azért nem mert ők ahogyan a kohnbenditizmus és tsai nyomán is, ilyenkor jubilálni és örömködni fognak( vö:" mi liberálisok sokkal jobban gyűlölünk titeket mint ti minket" ahogyan kornis mihályuk írta a Beszélőben két évtizede...)

A másik oldalnak meg azért nem lesznek ilyen érzései, mert tökéletesen igazolva látja majd mindazt, amit Csurka(is) leírt.
hanter 2012.08.19. 09:26
Az alapkérdés pedig : Rotshild vagy Rockefeller elsősorban bankárnak, illuminátusnak, esetleg zsidónak tekinti e magát ? Megkérdezte ezt már tőlük valaki ? Mi értelme valakinek a fő helyre tenni a vallását ? Ez tiszta paranoia.
barguzin 2012.08.19. 07:42
Nehogy valaki azt higgye, hogy a finánctôke mûködése a bankárok jó vagy rossz munkáján múlik. Ha a bankárok rosszak, mint az emlegetett példákban, akkor a rendszer kevésbé hatékonyan végzi el ugyanazt. Válságok idején különösen látvanyosan mutatkozhat meg a tôke élôsdi jellege, de az emberek agyába mélyen beivódott ostobaság mégsem teszi lehetôvé a tisztánlátást. Csurka darabja éppen ezeket a rossz nézeteket erôsíti meg. Hogy a darab mennyire nézhetô, azt a felhergelt szélsôjobbos közönség majd megtapasztalhatja. Mi meg zsebre tehetjük a bemutató és a bekövetkezô európai bírálatok nyomán fakadó émelyítôen rossz érzéseinket.