Előző
Következő
új cikk

Gazdaság

Gallyra mehet a kukoricatermés, robbannak az árak

Világgazdaság|2012. aug 19. 13:18
[A+ A-]
Raskó György szerint téved, aki azt hiszi, hogy jó árak mellett a kevesebbet produkáló agrárium felhúzhatja a GDP-t, ugyanis a mezőgazdaság és a nemzeti össztermék is lefele megy.
Igazi káosz lesz a kukorica esetében, aggódott a Világgazdaságnak Vancsura József . A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanis a kukoricakészletek világszinten is rendkívül alacsonyak, a termés az idén a világ számos régiójában rossz, és idehaza is kedvezőtlenül alakul. "Az etanolgyártók is azt fogják tapasztalni, hogy hiába szerződtek le a kukoricára, nincs termés."

Az aszály miatt ugyanis a kukorica jelentős része nem produkált csöveket, így termés sem várható. Ezért a gazdák az ország több területén silónak, vagyis takarmánynak vágják ki a kukoricaszárakat, amely természetesen jóval olcsóbban értékesíthető csak, mint a beérett kukorica. Raskó György agrárközgazdász becslései szerint legalább 2,5-3 millió tonnával kevesebb kukorica terem idén, mint egy évvel ezelőtt, vagyis legfeljebb 6 millió tonna lesz a termés.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a szárazság miatt a meglévő kukorica is várhatóan aprószemű, rosszabb minőségű lesz. "Az országos átlagtermés várhatóan legfeljebb hektáronként öt tonna körül alakul majd, amely kifejezetten rossz eredmény", tette hozzá Raskó. Így szerinte komolyan téved Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője, amikor arról beszél, hogy a jó árak mellett a gyengébb kibocsátású agrárium is képes lesz felhúzni a GDP-t. Ugyanis Raskó úgy látja: mind az ország GDP-je, mind az agrár GDP komoly csökkenést mutat majd a 2012-es évben.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások (17)

A hozzászóláshoz .

jobbkozep 2012.08.20. 23:30
[okular] [2012.aug.20. 09:32]

Van földünk, meg háztáji kiskertünk is. Emellett van egypár gazda az ismeretségi körömben, úgyhogy nagyjából ismerem a gondokat. BelaVizvari az alattam lévő írásában fel is sorolja őket, mindemellett tartom azt az álláspontomat, hogy jó gazdálkodás mellett ilyen szélsőséges években a jó gazda szép summát zsebelhet be (ha övé a föld).
Bérelt földből természetesen nem lesz nagy haszon.
BelaVizvari 2012.08.20. 22:06
Kedves Mindenki!

A mezőgazdasággal Magyarországon sok baj van.

1. A növénytermesztés olyan a maga természeténél fogva, hogy nem lehet egész évben végezni. Viszonylag kevés munkanapból kell kihozni az éves jövedelmet.

2. Mivel pont a növénytermesztés nagyon jól technologizált, nálunk is azt kell alkalmazni, hogy versenyképesek legyünk. Ennek folyománya, hogy a munkát kevés ember is képes ellátni, ami rögtön meg is követeli, hogy kevés embernek kell ellátni a versenyképesség miatt.

3. A hagyományos paraszti kultúrában a hiányzó munkát "post-harvest" tevékenységgel, kukoricatörés, tollfosztás stb. pótolták. Ezek ma nincsenek.

4. Nem igaz, hogy a téeszek úgy működtek, mint a nagybirtok. Lényeges különbség volt, hogy a téeszeknek voltak melléküzemágaik, amik ipari tevékenységet folytattak, s az akkori kor színvonalán hoztak munkát falura. Ez pótolta a hagyományos téli munkákat. A téeszekkel a melléküzemágak is megszűntek, ez a munka ma is hiányzik a magyar faluból.

5. A fentiekből látható, hogy nem lehet megélni egy technológiai fázisból, Magyarországon mégis mindenki erre törekszik. A termékeket fel kellene dolgozni. kukoricából pl. tápot lehet csinálni. A tápot készítő üzemnek termelői tulajdonban kellene lennie. Hasonlóképp hiányoznak a sajtüzemek, és a sort folytatni lehetne.

6. Magyarország termőterületének tizede öntözhető.

7. Nagyon sok helyen ott sem öntöznek, ahol ez technikailag lehetséges. Ennek oka, hogy a vízért fizetni kell. Az, hogy a vízért fizetni kell helyes (l. alább). A termelők az öntözök és lesz bevételem, nem öntözök és nem lesz bevételem alternatívájában irracionális módon az utóbbit választják.

8. A kukoricának kétszer kell víz. Aki kukoricát vet, annak számolnia kell azzal, hogy öntözésre szükség lehet.

9. Az éghajlatváltozással a következő évtizedekben a nyarak egyre szárazabbak lesznek, ezért egyre nagyobb területet kell majd öntözni.

10. A nyári szárazság miatt más szektorok is, pl. ipar, települések, egyre jobban rá fognak szorulni a vízre. A vízzel való ellátás költséges. A mezőgazdaságon kívüli szektorok képesek lesznek fizetni a vízért. Ilyen feltételek mellett a mezőgazdaságnak is a zsebébe kell majd nyúlni.

11. Már réges régen foglalkozni kellene azzal a kérdéssel, hogy a száraz nyarakra való tekintettel mit lehet, illetve mit lehet majd, termeszteni. Ez részben szárazságtűrő fajták nemesítését jelenti, részben új fajok honosítását. Mindkettő költséges, a termelőknek erre nincs pénzük, tehát állami feladat. De senki se törődik vele, mint ahogy semmi fontos dologgal se Magyarországon.
sumpesz 2012.08.20. 11:00
A hus ära az egekben lesz, nem´gond, megveszem Ausztriäban, ugyanannyiert csakhogy tuti minöseget. Eddig otthon vettem meg es lefagyasztottam, igy kihuzhatom a fagyasztot. Räadäsul frisset eszünk, nem kell Magyarorszägra utazni, nem visszük oda az eurot. Hajrä Magyarorszäg, hajrä magyarok !
okular 2012.08.20. 09:32
Jobbközép, bérelj egy darab földet és próbáld ki, hogya keresheti magát marhára a paraszt ! Rabmunkára ne számíts! A pályázataid elbírálásával kapcsolatban se legyenek illúzióid! Pláne ha nagyon középen vagy! Már az se nyerő.

Amellett, hogy sok jól átgondolt, józan érvelést olvashatok itt, valami mégis nagyon zavar. A megállapítások szinte mindig nagyon sommásak,és figyelmen kívül hagyják, hogy a magyar agrárnépesség (akár mekkora is !) nagyon heterogén. Ujra azzá lett!
okular 2012.08.20. 09:23
Hol a csudában tanultál te magyarul ? Mi az, hogy gaj ? Mifelénk GALLYRA megy. Oda, ahová a fa és erdőtisztogatás semmire nem jó hulladéka : halomba és helyben gyujtott máglyára. Ugyanis a szállítás költsége kidobott pénz lenne!
Ennyit a "használható szerszámról", meg a GAJDOLÁSRÓL !
gruzgruz 2012.08.20. 08:56
Hova megy? Gajra uraim, nem pedig gallyra! Kérem, tanulják meg a munkaeszközüket használni!
jobbkozep 2012.08.19. 20:58
[corsac] [2012.aug.19. 16:47]

Szépen összefoglaltad bajainkat, nem is tudok mit hozzátenni.

[Pasinszki] [2012.aug.19. 16:40]
"Mindenki?
A lakosság kb. 5 %-a él mezőgazdaságból. Ők állítják elő a nemzeti össztermék kb. 2 - 3 %-át."

Persze-persze, nyilván nem mindenki, csak a termelők mindegyike (vagy nagy része).
corsac 2012.08.19. 16:47
[jobbkozep] [2012.aug.19. 15:52]
...Szerintem, ha nálunk olyan lenne a hatékonyság mint ott, vagy mint Hollandiában, bőven 10% fölött lenne a mezőgazdaság részaránya....

Na ja! Beszélgettem egy őstermelővel, aki köpködött kissé a hollandokra. Pár nemesített mag több száz forintba kerül. Mennyi nemesített magot lehet előállítani egy hektáron? És mekkora profitot hoz az ilyen ténykedés?
De éppen ez a dologban a pláne! Mert itt már nem egyszerűen mezőgazdasági munkáról, hanem arra ráépülő kutató fejlesztő munkáról van szó.
Teljesen más az, ha egy olyan kereskedő állam csinál mezőgazdaságot, amely a polgárosodás elindítója volt, és más az, amikor paraszti gazdálkodás folyik.
A paraszti gazdálkodás alapvetően belterjes. Megtermeli a paraszt a számára szükséges búzát, takarmányt, miegyebet, és abból él. A felesleget viszi csak el piacra, hogy pénzt csináljon belőle. Tehát a megtermelt javaknak csak egy apró hányada kerül be a piaci körforgásba. Ezzel szemben a polgári társadalomban a mezőgazdaság minden egyes megtermelt része piacra kerül, pénz valamint profit lesz belőle, amely aztán adózik. Régi anekdota, hogy magyarok voltak Hollandiában, és a ház előtti kis virágoskertbe paradicsomot ültettek, hogy jó lesz az a vajas kenyérre. Egy nap aztán csengetett az adóhatóság, hogy számoljanak már el azzal a két tő paradicsommal, mennyi hasznuk is származott belőle?
Ez a mentalitás teljesen idegen a magyar paraszti mezőgazdaságtól.
Nálunk a nagybirtok volt az, amelyik termelni tudott. De ez aztán be is tett a vidéknek. Már a ferencjóskás időkben menekültek az emberek amerikába, mert a nagybirtokok egyre szaporodtak, a kisbirtokok pedig csökkentek. A Horthy-korszakban ez tovább folytatódott, következménye pedig a hírhedt kijelentés, miszerint Magyarország a hárommillió koldus országa lett.
A Rákosi-rendszer szétosztotta a földet, de nem engedte a paraszti gazdálkodást, vagyis be kellett szolgáltatni a megtermelt javakat. Rühellette mindenki, meg nem is volt éppen korrekt dolog. A Kádár rendszerben létrejöttek a téeszek, és a nagybirtokok mintájára dolgoztak. Egyedül az volt különbség, hogy a vidék népe részesedett a föld hozadékából, nem úgy, mint a mágnások idejében.
Jött a rendszerváltás, és most megint itt vannak a nyakunkon a mágnások. A vidéki népesség pedig megint csak nem részesül a földből. Sőt! Az EU támogatást ad a mezőgazdaságnak, abból a meggondolásból, hogy ezzel meg lehet szüntetni a vidék városba való költözését, mivel a plusz pénz megtartó erőt jelent. De hát nálunk nem! Ez a pénz, amit azért kapnánk, hogy a vidéknek is jusson, a városi aszfaltparasztok offshore számláján köt ki. Magyarország pedig már ismét a hárommillió koldus országa.
Ehh...! El lett kúrva az egész!
Pasinszki 2012.08.19. 16:40
obbkozep] [2012.aug.19. 15:12]
"Viszont, ha a kormányzat a helyén kezelné a mezőgazdaságot akkor most csúcs termésünk lenne (az öntözéses gazdálkodás miatt) és halálra keresné magát mindenki."
Mindenki?
A lakosság kb. 5 %-a él mezőgazdaságból. Ők állítják elő a nemzeti össztermék kb. 2 - 3 %-át.
Pasinszki 2012.08.19. 16:35
Gallyra? Nem gajra?
Nem mindegy ám, hogy valami veréb, vagy véreb.
jobbkozep 2012.08.19. 15:54
[corsac] [2012.aug.19. 15:45]

Hát igen, ez enyhén szólva is behozhatatlan hátrány. A kikötők számában (olcsó szállítás) nem esünk egy kategóriába.
:)))
jobbkozep 2012.08.19. 15:52
[corsac] [2012.aug.19. 15:19]

Magyarországon még (mivel alacsony az egy főre eső GDP, nem úgy mint Dániában) beférne 3-5% részarány emelkedés a mostani 3-4% mellé. A Dániai érték "alacsonyságát" az ipari (pl. halászat) és szolgáltatási szektorok magas termelése okozza. (Meg persze az, hogy a mezőgazdaság "véges" kapacitású a többi meg nem az.)
Szerintem, ha nálunk olyan lenne a hatékonyság mint ott, vagy mint Hollandiában, bőven 10% fölött lenne a mezőgazdaság részaránya. (a mi ipari-, szolgáltatási szektorunk jóval gyengébb).
corsac 2012.08.19. 15:45
[jobbkozep] [2012.aug.19. 15:33]

Remek, a válasz helyes!
És most jön az 50 Ft-os kérdés:
Hány tengeri kikötője van Dániának, és mennyi Magyarországnak?
jobbkozep 2012.08.19. 15:33
[corsac] [2012.aug.19. 15:19]


GDP - composition by sector: agriculture: 4.5%
industry: 19.1%
services: 76.4% (2011 est.)
Nem sok, de jobb, mint nyersanyagok nélküli "ipari országnak" lenni, mert az ugyanolyan múlékony tud lenni mint a mezőgazdaság sikeressége. Példaként itt vannak az 50-es, 60-as évek bányavárosai.
corsac 2012.08.19. 15:19
[jobbkozep] [2012.aug.19. 15:12]

Ahhh.... az ilyen hozzászólások után szoktam feltenni a 20 Ft-os kérdést:
Az agrárországnak számító Dániában mekkora hányadát teszi ki a GDP-nek a mezőgazdaság?
jobbkozep 2012.08.19. 15:12
[corsac] [2012.aug.19. 14:38]
"Ha Magyarország agrárország lenne, akkor nyakig ülnénk a szarban."

Igaz ez akkor, ha olyan vezetése lenne az országnak mint amilyen most van és eddig volt. Viszont, ha a kormányzat a helyén kezelné a mezőgazdaságot akkor most csúcs termésünk lenne (az öntözéses gazdálkodás miatt) és halálra keresné magát mindenki.
corsac 2012.08.19. 14:38
Na, most fogják majd Rákosit szentté avatni!
Ha Magyarország agrárország lenne, akkor nyakig ülnénk a szarban.
Az agrár Szovjetunió is leszerződött annak idején, hogy búzát szállít a világpiacra, és már el is költötte a pénzt ipari beszerzésekre, amikor nyakába szakadt az évszázad aszálya. Azt a kevés búzát is elvitték külföldre, ami termett, odahaza meg tombolt az éhínség. De akkor még csak folyamatban volt az iparosítás, és így az aszály katasztrofálisnak bizonyult. Aztán az ukránok szerint mindez Sztálin miatt volt. De hagyjuk.
Abba viszont rossz belegondolni, mi lenne, ha Magyarország most agrárállam lenne. Leszerződtünk volna annyi búzára és kukoricára, amennyi meg se termett. Aztán gyorsan lezárhatnánk a sorompót, hogy ne dögöljünk éhen. De akkor meg pénz nincs. De lenne kenyér meg húsjegy.... Az is jó ... begyújtani vele a kályhába.