Előző
Következő
új cikk

Belföld

Csak a csoda segíthet a fogfájáson

Népszava|2012. aug 22. 05:00
[A+ A-]
Segítségnyújtás helyett jogorvoslati útvesztőbe zavarta a magyar állam azt az édesanyát, akinek középsúlyos értelmi fogyatékos kislánya július közepe óta akut fogfájással él, mert a kezelésére kijelölt állami egészségügyi intézményekben nem kapta meg a neki járó ellátást.
Noha az asszonyt szinte minden érintett hivatal "lerázza", sőt, még Áder János államfő is arra hivatkozott, "nem jogosult" közbenjárni az ügyében, egy Németországban élő magyar házaspárt annyira felháborítottak a történtek, hogy elhatározták: segítenek a kislányon.

Megható felajánlást tett egy Németországban élő magyar házaspár: segítenek azon a fogyatékkal élő 14 éves kislányon, akit a magyar egészségügyi ellátórendszerben alaptörvény- és jogszabálysértő módon nem láttak el, és csaknem 21 hetes várakozásra köteleztek akut fogfájása kezelésével. Csukás István és felesége, Mária lapunkat levélben kereste fel, miután a Népszavából "megdöbbenve értesültek arról", hogy a gyermek ellátása különböző - számukra érthetetlen - bürokráciai okok miatt belátható időn belül nem teljesíthető. Mint írták: "ez a helyzet számunkra, akik Magyarországon születtünk, tanulhattunk, és már hosszabb ideje Németországban élünk, alig elviselhető." Épp ezért - mint fogalmaztak - elhatározták, hogy biztosítják a kislány részére az azonnali orvosi beavatkozást, és vállalják annak költségeit.

Lapunknak Csukás István azt is elmondta: rettentően felháborította a történet, amelyet ha Németországban mesélte volna neki valaki, el sem hitte volna, annyira elképzelhetetlen. A jótevőket igyekeztük összehozni az eközben jogorvoslati utat kereső, és gyermeke mihamarabbi ellátásáért küzdő édesanyával, aki ugyan először nem akarta elfogadni a felajánlást, de belement, mivel nem bírja tovább nézni gyermeke szenvedését. Csukás István közbenjárásának hála a kislány a jövő héten átesik a műtétet megelőző vizsgálatokon, és végre megkaphatja majd az ellátást, amiért édesanyja sokszorosan köszönetét fejezte ki. Ugyanakkor azt is elmondta: gyermekét az állami egészségügyben már egy hónapja el kellett volna látni, épp ezért nem nyugszik addig, míg megfelelő jogorvoslatot, és a rendszer normalizálódását el nem éri.

Mi lesz, ha egy év múlva újra megfájdul a gyerekem valamelyik foga, ugyanezen kell majd átmennünk - tette fel a kérdést.

Úgy tűnik, joggal, hiszen máig egyetlen, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződésben álló, magyarán társadalombiztosítási (tb) járulékfizetőként igénybe vehető intézmény, illetve egyetlen ilyen helyen dolgozó szakorvos sem jelentkezett, hogy ellátná a kislányt. Eközben az asszony sorra kapja a hatáskör hiányában elutasító leveleket a különböző hatóságoktól, tegnap például Áder János hivatalától. A köztársasági elnök "állampolgári kapcsolatok referense" szerint ugyanis az államfőnek csak arra van lehetősége, amit az alaptörvény 9-14. cikke és további jogszabályok feladat- és hatáskörébe utalnak.

Miután ez az eset nem tipikus, például kegyelmi ügy, "sajnálattal tájékoztatom, hogy Elnök úrnak - megértése és segítő szándéka ellenére - nem áll módjában az Ön által leírt panaszt kivizsgálni, illetve annak érdekében intézkedést tenni vagy kezdeményezni."

Sokat hangoztatott frázis, hogy a mindenkori államfő "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". Ezt az elvet az elnöki hatás- és jogkörökön túl is tartalmazza az alaptörvény. Ehhez képest Áder János könnyedén félresöpört egy állampolgári panaszt, melyben súlyos alapjogsértésről, valamint az államszervezet alaptörvény-sértő működéséről esett szó. Sőt, noha tudomása van az ügyről, máig egyetlen lépést sem tett a fogyatékkal élő kiskorú - nem egyedi - helyzetének megoldásáért az a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár sem, akihez - jobb híján - a köztársasági elnök referense is irányította az édesanyát.

Hasonlóképp terelte a felelősséget az ilyen, és ehhez hasonló ügyekben az állampolgárok által "igénybe vehető" valamennyi hatóság is. Mint megírtuk, a múlt héten az édesanya megkapta az OEP - hatáskör hiányában elutasító - válaszát, amiből annyi azért kiderült, hogy a finanszírozási szerződéseket szerint ma Magyarországon 15 állami kórházban kell altatásos fogmegőrző kezelést végezni a fogyatékos kiskorúak számára. Pontosabban csak kellene. Bár az OEP szerint ebben az ellátásban nincsen területi korlátozás, a pénztár nem csak a húzást, hanem a fogmegtartó kezeléseket is téríti, ráadásul - a korábban lapunknak választ adó - GYEMSZI szerint "akut ellátásban nem értelmezhető sem az előjegyzési-, sem a várólista", a 14 éves kislányt továbbra sem műtötték meg egyetlen erre kijelölt kórházban sem.

Ráadásul arra, hogy a gyermeknek ne kelljen januárig várnia a sürgős ellátására, és ne kelljen csaknem fél éven át rendszeresen fájdalomcsillapítókat kapnia, úgy tűnik, a jogorvoslati eljárás nem is jelenthet megoldást. Így ahhoz, hogy a gyermek egészséghez való joga ne csorbuljon tovább, és ne szenvedjen el tartós egészségromlást, azaz fogvesztést az állami kórházak eljárása miatt, úgy tűnik, a Csukás család felajánlásához hasonló csoda szükséges.

Kié a hatáskör?

Míg a hatósági válaszok alapján a fogyatékos gyermeket elutasító intézmények járnak el szabálytalanul, az illetékesek még csak felelősségre vonással sem fenyegetnek. Sőt, máshová küldik az édesanyát és panaszát, leginkább körbe-körbe. Például az OEP arról is tájékoztatta az asszonyt, hogy "mivel a bejelentésében megfogalmazottak nem tartoznak az OEP feladatkörébe, ezért azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (1138 Budapest, Váci út 174,) részére további ügyintézés céljából átadtuk." A kormányhivatal népegészségügyi szerve azonban már egy héttel az OEP-válasz érkezése előtt elutasította az édesanyát azzal, hogy az ügyben nem ők az illetékesek.

A konkrét esetben kizárólag a betegjogi képviselő, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tett lépéseket, utóbbi vizsgálatot indított az ügyben, melynek eredményéről máig nem tudni. Az OTH egyébként korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy minden ilyen esetben "a beteg, vagy hozzátartozója, panaszának kivizsgálása érdekében az ellátást nyújtó, vagy arra kötelezett intézmény vezetőjéhez közvetlenül, vagy a betegjogi képviselő útján fordulhat, továbbá panaszt tehet az egészségügyi szakigazgatási szerveknél is".

Közlésük szerint maga az OTH a hozzá érkezett, egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszügyekben, azok "jellegétől függően helyszíni ellenőrzést végez, vagy a szolgáltatótól beszerzett iratok alapján dönt az ügyben, mely során a szakmai kérdések megválaszolásához szakfelügyelőt von be. Abban az esetben, ha a kivizsgálás alapján a szolgáltató részéről mulasztás vélelmezhető, közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja tovább az ügyet, bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a beteg nem tudja elfogadni a hatósági kivizsgálás eredményét, bírósághoz fordulhat" - írták.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!