Előző
Következő
új cikk

Külföld

Unióellenes hangulat és szólamok

Népszava|2012. aug 23. 05:47
[A+ A-]
Várhatóan december 2-án rendezik meg Romániában a parlamenti választásokat, de máris az egész ország kampánylázban ég. A Basescu-ellenes referendum nem volt más, mint egy előrehozott próbaválasztás, amelynek csak vesztesei lettek. A Ponta-kabinet kivívta Európa és az Egyesült Államok haragját, Brüsszel és Washington pedig a román lakosság többségéét. Traian Basescu bár visszatérhet hivatalába, legitim államfőnek már aligha tekintheti magát.
A kialakult patthelyzetben totális háborúra számítanak a román elemzők és politikusok.

A román szociális-liberális szövetség, az USL egész pályás letámadásba kezdett, amikor Mihai Razvan Ungureanu demokrata-liberális-RMDSZ-es kabinetjének megbuktatása után átvette a kormányzást május 5-én. Victor Ponta szocialista pártelnök, USl társelnök, elfoglalhatta a kormányfői széket, de liberális társának, Crin Antonescunak még 2014 végéig kellene várnia, míg lejár Traian Basescu államfői mandátuma, Többek között ezért is, de mindenekelőtt azért hozták meg az államfő felfüggesztéséhez vezető intézkedéssorozat kifogásolt, olykor alkotmányellenes döntéseit, mert azt már a Tariceanu-kormány idején, 2004-2008 között is kiderült, hogy lehetetlen ellenzékként együttműködni Basescuval.

A legnagyobb veszélyt az jelentette az USL számára, hogy az államfő nyíltan hangoztatta: csak abban az esetben kéri fel kormányalakításra a választásokon győztes pártot, ha az abszolút többséget szerez. Márpedig a gazdasági válság közepette Európa nagy többséggel megválasztott kormányai is megtapasztalhatták, mily rövid idő alatt válhat semmivé az ellenzékben összegyűjtött támogatottság.

Ezt nem akarták kockáztatni Pontaék, ezért rohantak fejjel a falnak, Brüsszel és Washington által egyaránt "megvédett" áldozatot csinálva abból a Traian Basescuból, aki soha nem volt és nem is lesz a nyugati kancelláriák kedvence, továbbra sem róla mintázzák arrafelé a jogállamiság és demokrácia védelmezőjének szobrát.

A fatális hibát, a sietségen és kapkodáson túlmenően, akkor követték el, amikor alkotmányellenesen, kormányrendelettel módosították a referendumtörvényt, törölve belőle az érvényességi küszöböt. Másodjára pedig akkor, amikor a helyhatósági választáson megtapasztalt erejükben és a Basescu-ellenes hangulatban bízva, arra számítottak, hogy az irreális választó névjegyzék ellenére meglesz a kvórum a népszavazáson. Majdhogynem igazuk lett, 3,5 százalékon múlott, hiszen a tényleges romániai lakossághoz viszonyítva óriási volt a részvétel, amely így sem érte el a hivatalos érvényességi küszöböt.

Ha a referendum előtti két hétben próbálják meg a választó névjegyzék aktualizálását, ha meghozzák a politikai döntést, hogy a külföldön élő, ott állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok is beletartoznak vagy sem az állandó választói jegyzékbe, vagy csupán pótlistákon szavazhatnak az ország határain túl, akkor Bukarest megspórolhatta volna magának azt a számtalan kellemetlenséget, amelyet a jogállamiság alapelveinek megsértéséért kellett elviselnie a világsajtó és a nemzetközi intézmények részéről.

A július 29-i referendum estéjén Pontaék már tudták, hogy veszítettek, az azt követő három hetes cirkusz a jegyzék utólagos módosítása körül nem volt más, mint egy előrehozott választási kampány, amelyben megpróbálták maguk javára fordítani a Basescu-ellenes hangulatot. A kormányfő immár szalonképes nyilatkozatokat tesz, de Antonescu, akinek napokon belül el kell hagynia az államfői hivatalt (ő volt az ideiglenes államfő) egyre vehemensebben támadja Brüsszelt, erősítve azt a hitet, hogy az Unió fittyet hány a román választói akaratra.

A lakosság is úgy érzékeli, hogy Brüsszel nyomására kell továbbra is elviselnie Basescut. Azt nem értik, és erről nincs egyáltalán szó a bukaresti iszapbirkózásban, hogy a nemzetközi közösség nem Basescu mellett, a Ponta-kormány és a román nép akarata ellen állt ki, hanem a jogállami keretek és a jogbiztonság védelmében lépett fel. Brüsszel semmi mást nem kért, mint az Alkotmánybíróság jogköreinek és döntésének tiszteletben tartását és azt, hogy ne lehessen visszamenőleges hatályú döntéseket hozni.

Márpedig a választói névjegyzék utólagos módosítása, vagy az érvényességi küszöb kiiktatása visszamenőleges hatályú intézkedés lett volna. Az EU a román polgárokat védte - még időben -, ebben az abszurd vitában, miután már Magyarország esetében megtapasztalta, hogy uniós tagállamban is szét lehet rombolni sérthetetlennek hitt kereteket visszamenőleges hatályú intézkedésekkel.

Választói paradoxon

A rendszerváltás óta demográfiai mélyrepülés tapasztalható Romániában. A 2002-es népszámlás előzetes adatait Adrian Nastase miniszterelnök nemzeti tragédiaként ismertette, ugyanis tíz év alatt több mint egy millióval csökkent Románia lakossága. A tavalyi cenzus még nagyobb fogyást mutatott ki, több mint két millió személy tűnt el Romániából. Mindezek ellenére a választói névjegyzék látványos létszámemelkedést mutat, nem véletlen, hogy a referendum érvényessége, amely ugyebár e jegyzék függvénye, az ország politikai stabilitását alapjaiban megrengető vihart kavart.

Íme a számok:

- 1992-ben Románia állandó lakossága 22.810.035 fő, 2002-ben 21.680.974, 2012-ben pedig 19.042.936 fő volt
- 1990 parlamenti választás: az állandó szavazói névjegyzéken szereplő személyek száma - 17.200.722; résztvevők - 14.826.616;
- 1992 helyhatósági választás állandó szavazók - 16.597.508; résztvevők - 12.153.810;
- 1996 parlamenti választás, állandó szavazók száma - 17.230.654; résztvevők - 13.078.883;
- 2000: állandó szavazók száma 17.711.575; résztvevők - 10.184.715;
- 2004: parlamenti választás - 18.316.104; résztvevők - 10.008.314;
- 2009: államdő választás, állandó szavazók száma - 18.303.224; résztvevők - 10.620.116.
- 2007, Basescu menesztésére kiírt referendum, állandó választók száma 18.301.308; résztvevők - 8.135.272 (44,45%). Akkor 6.059.315 személy szavazott Basescu mellett, megtartva őt tisztségében.
- 2012, Basescu menesztésére kiírt második referendum, állandó névjegyzékben szereplők száma 18 292 464 fő, résztvevők 8 459 053 személy, részvételi arány 46,24 százalék. Traian Basescu leváltására 7 403 836 személy szavazott (87,52%), a menesztése ellen 943 375 személy (11,15%) adta le a voksát. 111.842 szavazatot (1,32%) érvénytelenítettek. A népszavazás érvénytelen, mert az érvényességi küszöb 50 százalék plusz egy. Basescu visszatérhet hivatalába.

Hozzászólások (2)

A hozzászóláshoz .

balmagyar 2012.08.23. 13:25
Antonescu belekóstolt a hatalomba mint egykoron Orbán az első regnáláskor, és ugyanúgy tobzódik amikor
el kell válni a bársonyszéktől.
Bosszúhadjáratot csinál mint annó Orbán Viktor bukott vezér. A román Viktor meg elérte azt az utálati
szintet az EU-ban, mint a magyar Viktor. Oszt jó napot.
tovaris 2012.08.23. 06:37
És még csodálkoznak, ha az emberek az életszínvonalat a demokrácia elé sorolják. A magas az életszínvonal, akkor a diktatúrát is el lehet viselni valahogy....