Előző
Következő
új cikk

Belföld

Orbán nem tervez Hold-utazást

Népszava|2012. aug 22. 20:35
[A+ A-]
Magyarország remekül teljesített, az európai gazdasági válság leküzdésében sokkal eredményesebb volt, mint azok az országok, melyek előidézték azt - ismételte meg korábbi, könnyen cáfolható állítását Orbán Viktor a nagykövetek éves értekezletén. Szomszédaink azonban nálunk sikeresebbek, emiatt érdemes kicsit csökkenteni "az arcunk méretét" - tette hozzá.
A kormányfő - jobbára értelmezhetetlen szóképekben - kitért az államadósságra, az unortodox külpolitikára és a Hold-utazásra is. Balázs Péter volt uniós biztos szerint csak az derült ki, hogy Orbán "fordítva tartja a térképet", de ez külpolitikának "igen sovány".

Magyarország "remekül teljesített e nem általunk okozott válságban" - mondta Orbán Viktor a kétnapos misszióvezetői értekezlet nyitónapján, hozzátéve: "nem dicsekvésből mondom, hogy mi mennyire jók vagyunk, de annyit kijelenthetek: sikeresebben kezeljük a válságot, mint a Nyugat". E korábbi, tényekkel és a gazdaság mutatószámaival könnyen cáfolható kijelentésének ismétlésével kezdte a miniszterelnök, aki a 104 nagykövet előtt mondott beszédében később sem távolodott el a gazdasági kérdésektől, külpolitikai vonalon alig volt értékelhető megjegyzése. Egyrészt állította, hogy a közép-európai válságkezelés sikeresebb a nyugat-európainál, másrészt azonban önkritikusan elismerte, hogy e téren mi, magyarok elmaradunk a térség többi országa - Lengyelország, Szlovákia és Csehország - mögött. Magyarországnak - bár "kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát", mert az említett három országnak sikeresebb a válságkezelése - szintén jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk.

Úgy vélekedett: nem remélhetjük, hogy az unióban rövid időn belül vége szakad a bajoknak. Ellenkezőleg, "az euróövezet válsága, melynek kanócát az Egyesült Államokban gyújtották meg, tartós lesz". Ami pedig az elhúzódó válságkezelést illeti, Orbán Viktor szerint ezt jelen körülmények között a demokrácia modellje "nem könnyíti meg". Kifejtette: az a megállapítás, hogy Európa a második világháború után a demokrácia modelljét választotta, az ő részéről nem kritika akar lenni. Ezzel korábbi, éles bírálatokat kiváltó beszédére utalt, miszerint "reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kell vezetni".

Ezzel azonban nem volt vége a Nyugat és az Európai Unió bírálatának. Orbán szerint a nyugati válságkezelés azért rossz, mert növeli az érintett országok államadósságát. Ez számunkra szóba sem jöhet, mondta, hiszen a feladat az adósságráta 70 százalék alá szorítása. Bár "összeesküvés-elméletnek" nevezte azt a vélekedést, mely szerint az eladósodást és a válságot a pénzpiacok okozták, ám úgy fogalmazott: nem engedhető meg, hogy az adósságkezelés költségét a társadalom viselje, a haszna viszont a magántőkéé legyen. A miniszterelnök szerint változtatni kell az elmúlt két évtizedben megszokott hozzáállásunkon, azon, hogy úgy próbálunk cselekedni, mint a Nyugat, illetve, hogy mindig megvárjuk, "mit mondanak a németek". Szerinte "ezt a mankót a történelem kirúgta a hónunk alól, most már nekünk kell utat törnünk magunknak". Orbán úgy vélte, a megoldás a munkaalapú társadalom, a konkrét cél pedig a foglalkoztatottak arányának a jelenlegi 60-65-ről 70 százalék fölé emelése.

A kormányfő elvetette az olaszországihoz hasonló technokrata kormányzást, hangsúlyozva, hogy a lakosság csak akkor fogadja el a szükséges intézkedéseket, ha az azokat bevezető kormány legitim. A terheket meg kell osztani - fejtegette, utalva például a bankadóra -, az ilyen lépéseket érintő nyugati bírálatokra pedig nem defenzíven kell reagálni, hanem büszkén vállalni kell őket, sőt, ezek utánzására kell felszólítani a külföldet - adott útmutatást a külügyi misszióvezetőknek. Orbán kijelentette: nem fogadjuk el a Nyugat, s ezen belül a Nemzetközi Valutaalap olyan "hagyományos" válságkezelési elvárásait, mint például a nyugdíjak csökkentése.

Az európai válság kezelésére kidolgozott brüsszeli megoldástervezetről úgy fogalmazott: "gyakori a pártpolitikai harcosok világában, hogy amikor szembesülünk egy problémával, ami vagy kényelmetlen, vagy nem tudjuk, hogy kellene megoldani, vagy tudjuk, hogy kellene megoldani, de valamilyen okból úgy látjuk, nincs eszközünk, hogy megoldjuk, akkor legjobb azt félretenni, és el kell kezdeni beszélni a Holdról, a Hold-utazásról vagy a Marsról". Ezzel példázta azt, hogy egy mondatot sem találni arra a problémára, miszerint a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét. A brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, "a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia" - mondta.

A kormányfő beszélt arról is: Magyarország és az uniós intézmények között "a nagy ügyeknél tervezett, előre látott és végiggondolt konfliktusok" voltak, és "ezért is nyertük meg őket". Kifejtette továbbá, hogy az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új szakasza, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent. Egyúttal arra is felhívta a nagykövetek figyelmét, hogy súlyos bajok, konfliktusok, kudarcok adódnak abból, ha ők és a magyarországi kormányzat más-más kontextusban értelmezik munkájukat. Szerinte ugyanis a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. Jó eredményt "csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni" - emlékeztetett Orbán.

A miniszterelnök beszéde után a jelenlévők kérdéseket tehettek fel. A szocialista Kovács László, volt külügyminiszter azt kérdezte, nem veszélyezteti-e a Nyugattal való szembenállás a magyar válságkezelést. Orbán erre lényegében nem válaszolt, illetve azt fejtegette: ha nemzeti érdekből kerülünk konfliktusba a Nyugattal, akkor az "jó konfliktus", amit vállalni kell. Sümeghy Gyula hágai nagykövet érdeklődésére pedig kifejtette, a keleti nyitás és a nyugati integráció nem ellentétesek egymással. A keleti nyitásban csaknem minden nyugati ország előttünk jár, hiszen ott van "pénz, fellendülés, versenyképesség", ezért nem lehet kimaradni ebből a trendből - tette hozzá Orbán. Megjegyezte - talán a Jobbiknak szánt kiszólásként -, hogy "borzalmas provincializmus" az, ha ezt a nyitást megideologizáljuk.

Orbán után a házigazda, Martonyi János vette át a szót. A külügyminiszter kijelentette: a magyar diplomácia kiváló munkát végzett, kiemelve egyrészt a "Magyarország elleni támadások elhárítását" főképp a bécsi, berlini és washingtoni állomáshelyen, másrészt azoknak a magyar diplomatáknak a példáját, akik az "arab tavasz" eseményei közepette, olykor életüket kockáztatva tartanak ki posztjukon, s végül azokat a konzulátusi munkatársakat, akik a külhoni magyarok honosításában tejesítettek nagyot, hiszen 140 ezer kérelmet fogadtak be.

Aranyköpések
- Magyarország "remekül teljesített e nem általunk okozott válságban"
- "Sikeresebben kezeljük a válságot, mint a Nyugat"
- "Kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát"
- Az elhúzódó válságkezelést a demokrácia modellje "nem könnyíti meg"
- "Ezt a mankót a történelem kirúgta a hónunk alól"
- Jó eredményt "csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni"

Balázs Péter: fordítva tartja a térképet

A miniszterelnök "fordítva tartja a térképet", és vak hitet követel meg a diplomatáktól, akiknek kötelező azt hinni, hogy a dolgok valóban fordítva vannak - értékelte Orbán beszédét Magyarország volt uniós biztosa, korábbi külügyminiszter.

Balázs Péter lapunknak azt mondta, az éves misszióvezetői értekezleten a kormányfők általában rögzítik a kormányzati irányvonalat, majd felvázolják a külpolitikai lépéseket, prioritásokat, ám ebben az esetben csupán előbbinek tett eleget Orbán. Amit utóbbinak szánt, az Balázs szerint "külpolitikának eléggé sovány." Úgy vélte, a legszembeötlőbb az volt, hogy "megszületett a sokadik, e hétre szánt EU-ellenes kormányfői üzenet, és még örülhetünk, hogy Orbán az unión kívül másba - például a szomszédos országokba - nemigen kötött bele."

Ugyanakkor a gazdaságpolitikai vonalon, a válságkezelés terén az EU-val szemben megfogalmazott nagyon durva üzenetnek Balázs szerint lesz még visszhangja, bár "Brüsszel lassan már megszokja, hogy Budapesten hol Moszkvához, hol a Habsburgokhoz hasonlítják." A volt uniós biztos kitért arra is, általában minden kormányzat elvárja a misszióvezetőitől, hogy "igazodjanak", de a nagyköveteknek szóló miniszterelnöki üzenet ennél erősebb "intelem" volt: arról szólt, hogy tartsák magukat az "értelmezési keretekhez", vagyis ne a szemüknek higgyenek, hanem a miniszterelnöknek. Balázs megjegyezte, ez sokak számára nem lesz nehéz feladat, hiszen a kormányváltás utáni szokatlanul nagyarányú személycserék általában már megfeleltek a mai kormányzat kritériumainak.

Félkatonai egypártrendszer téveszmékkel?

Az MSZP-nek a téveszmék, az LMP-nek a félkatonai egypártrendszer jutott eszébe Orbán szavairól. A szocialisták szerint a beszéd téves helyzetfelismerésről árulkodik, a szabadságáról hazatért miniszterelnök vélhetően nem pihente ki magát, "változatlanul ragaszkodik téveszméihez." Burány Sándor felidézte, hogy Orbán szerint a magyar válságkezelés rövid távon is kecsegtet sikerrel, míg az európai nem, márpedig "a magyar gazdaság recesszióba süllyedt, az infláció pedig itt a legnagyobb az EU-ban".

Hozzátette: mivel az uniós országok szinte mindegyikében jobbak a gazdasági adatok a magyarországinál, ostobaság azt állítani, hogy ők járnak rossz úton. Az, hogy Orbán szerint a kormány ragaszkodik a tehermegosztás politikájához, az MSZP szerint azt jelenti: a terhek nagy részét továbbra is az átlagosan vagy rosszabbul keresők viselik majd. Arra, hogy Orbán szerint jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni, Burány úgy reagált: ez csak akkor igaz, ha a katonák nem kapnak őrült parancsokat.

Az LMP-s Jávor Benedek szerint a fegyelmezett katonákra utaló kijelentés egyenesen a félkatonai egypártrendszer kialakítására való törekvést jelzi. A frakcióvezető a magyar válságkezelésről azt mondta, a kormány teljesítménye kirívóan sikertelen, az ország gazdasága ugyanis lényegesen rosszabb állapotban van, mint a régiós országoké vagy az EU 27 tagállamának többségéé. Jávor "ellenségképgyártásként" értékelte a Orbán kijelentését, miszerint például a Nemzetközi Valutaalap nyomása ellenére a kabinet nem kíván hozzányúlni a nyugdíjakhoz, miközben ilyen igény nem is volt.

Szerinte a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát a kormány elmúlt kétéves szakmaiatlan döntései okozták, például a "nyugdíj-einstand". Különösnek tartotta, hogy a kormányfő visszafogottan beszélt arról a nemzetközi helyzetről, amiben Magyarország jelenleg van. Arról, hogy Jávor szerint szinte teljesen elvesztette érdekérvényesítő képességét, és olyan konfliktuszónába került, ahol sem a határon belül és kívül élő magyarok, sem a gazdaság érdekét nem tudja hatékonyan képviselni.

Nem kommentál az EB

Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem kommentálja a rezsiszolgáltatások nonprofittá való alakításának magyarországi elképzelését - mondta Olivier Bailly szóvivő Orbán beszédre reagálva. A miniszterelnök ugyanis azt mondta, nagy vitára számít Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítanák a lakossági energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést. Arra a kérdésre, hogy az elképzelés sérti-e az egységes európai piac alapelveit, és ennek folytán felmerül-e ellenvetés, Bailly azt mondta: az EB nyilatkozatok, bejelentések alapján nem, csak törvény- vagy törvénytervezet-szövegek alapján mondhat véleményt arról, hogy az intézkedés összhangban áll-e az uniós joggal.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!