Brutálisan megdagadt a magyar államadósság
Csak a gyenge forint, azaz az árfolyamveszteség miatt 1657 milliárddal nőtt az államadósság 2006 és 2011 között, deklarálta az ÁSZ: Az összességében 8200 forintos államadóság-hízásnak egyrészt a tetemes központi költségvetés hiány, másrészt az IMF-től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt az oka.
2012. augusztus 23., 12:59
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006-2011 között 64 százalékkal, 8.190 milliárd forinttal nőtt, jelentette ki Domokos László az Állami Számvevőszék (ASZ) elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol ismertette a testület jelentését a 2006-2011 közötti államadósság alakulásáról.
Az államadósság összege 2006-ban 12.766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20.955 milliárdra emelkedett, jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben az IMF-től lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt.
Domokos László elmondta: az árfolyamveszteség 1.657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett. Az elnök a múltbeli adóssághoz kapcsolódva kitekintett a 2012-2014 közötti adósságtörlesztésre, amely az idén 4.000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3.000-3.000 milliárd forint, amely jelzi azt is, hogy a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat.
A vizsgálat alapján az ÁSZ négy javaslatot fogalmazott meg a nemzetgazdasági miniszternek, közölte Domokos László. Az átláthatóság érdekében a szaktárca mutassa be minden évben részletesen az adósság növekedésének összetevőit. Javasolta az ÁSZ azt is, hogy vizsgálja meg a miniszter: a deviza forrásbevonással kapcsolatos döntéshozatali rendszer során összhangban vannak-e a felelősségi és döntési hatáskörök, szükség esetén intézkedjen az összhang biztosításáról.
A harmadik javaslat: intézkedjen a miniszter az adósságkezelési tevékenység költséghatékonyságát mérő értékelési rendszer kialakításáról az adósságkezelési költségek nyomon követése, illetve csökkentése érdekében, végül az ÁKK Zrt. által kialakított költség- és kockázatkezelési modell felülvizsgálatát javasolta az ÁSZ.
Domokos László a múltbeli adóssághoz kapcsolódva kitekintett a 2012-2014 közötti adósságtörlesztésre, amely az idén 4.000, jövőre és 2014-ben egyaránt 3.000-3.000 milliárd forint, ami jelzi azt is: a magyar adósságállomány szerkezetéből adódó viszonylag rövid lejárat egyben az ország kockázati besorolására is hat.
MTI
Együttműködő partnerünk
