Előző
Következő
új cikk

Kultúra

Nem vinné színre A hatodik koporsót

Népszava|2012. aug 28. 05:27
[A+ A-]
Márta István az Új Színház volt igazgatója, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Kft. ügyvezetője reméli, hogy nem mutatják be egykori teátrumában Csurka István A hatodik koporsó című darabját. Abban is bízik, hogy ha Dörner György kinevezésekor a főpolgármester tudott merész, egyszemélyes döntést hozni, akkor, ha ismét eljön az ideje, újra megteszi ezt.
- Ön részt vett Pécsen az első országos színházi évadnyitón. Nosztalgiából ment el a rendezvényre?
- Egyrészt Pécs városa hívott meg, az egyik helyi kulturális intézmény vezetőjeként, másrészt külön meghívót is kaptam, amely mint a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) művészeti vezetőjének szólt. Furcsa, ambivalens érzéseim voltak, hiszen örömmel találkoztam régi kollégáimmal, barátaimmal, budapesti és vidéki színházak igazgatóival, ugyanakkor egyfajta fájdalom is volt bennem. Hiába akarnám és nem is akarom tagadni, nagyon hiányzik a színház.

- Az eseményen jelen volt az Új Színház jelenlegi vezetése: Dörner György igazgató és Pozsgai Zsolt főrendező. Szót váltott velük?

- Nem.

- Csurka A hatodik koporsó című antiszemitának tartott darabja tervezett bemutatója kapcsán újra címlapokra került az ön volt teátruma. Fischer Ádám karmester kezdeményezésére elindult egy tiktakozási hullám a bemutató ellen. Ön szerint mi lehet ennek az eredménye?
- Remélem lemondanak a tervezett bemutatóról, én semmiképp sem vinném színre.

- Miközben már Tarlós István is elhatárolódott A hatodik koporsó bemutatásától, illetve közölte, hogy nem támogatja a premiert és neccesnek nevezte a darabot, Pécsett L. Simon László államtitkár a művészi szabadságra hivatkozva név nélkül megvédte a tervezett premiert. Mit szó ehhez?
- Az államtitkár úr véleményét nem szeretném kommentálni. Majd a színházi szakma és a színháztörténet véleményt formál róla. Az államtitkár szókimondását és álláspontját tiszteletben tartom.

- Ha jól értem nem ért vele egyet, de közben tiszteletben tartja a véleményét, nincs ebben némi ellentmondás?
- Nem látok ebben ellentmondást.

- L. Simon László egyszemélyes színházi évadnyitóját erősen központosító gesztusnak érzem, még ha ő az ellenkezőjét mondja is.

- Az államtitkár úrral én gyakran találkoztam színházban, ő egy színházszerető ember, akinek egy kicsit kötelessége is, hogy közölje a véleményét a nyilvánossággal, erre jó alkalom volt ez a színházi évadnyitó. Emellett bejelentéseket is tett, például a díjak megreformálásáról, amivel én teljes mértékben egyetértek. Azt is helyesnek tartom, hogy a finanszírozás mértékéről tájékoztatta a jelenlévőket. Egy országos színházi évadnyitót, attól függetlenül, hogy most ez éppen Pécsen volt, nem tartok ördögtől való ötletnek.

- Ön érzékel színházi ügyekben párbeszédet?
- Én nem vagyok már benne annyira a színházi életben, hogy ezt meg tudnám ítélni.

- Önt nem is kérdezte meg különböző ügyekben például az államtitkár?
- Nem vagyok abban a helyzetben, hogy meg kellene kérdeznie.

- Február óta vezeti a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet, ahol, mint mondta nem ejtőernyősnek tekintették, amikor a városba érkezett. Ön sem tartja egyfajta emigrációnak, Budapestről kényszerű kivonulásnak a pécsi létét?
- Egyáltalán nem. Ez egy rendkívül sokszínű és izgalmas feladat, s csak hálás lehetek a sorsnak és a város vezetésének, amiért ezzel megbízott. A negyed kivitelezési és infrastrukturális szempontból 90 százalékos készültségben van. A szerkezeti átalakítások, vagyis a Pécsi Kulturális Központ és a Pécsi Galéria a Zsolnai Negyedhez részbeni csatolása újabb lehetőségeket teremt arra, hogy a különböző műfajok együtt hozzák be a látogatókat, akár Pécsről, Baranya megyéből, vagy külföldről.

- A különböző szerkezeti átalakításokról a város vezetése döntött, egyfajta kényszerhelyzetbe hozva önt. Nem érzi azt, hogy ezzel korlátozták a mozgásterét?
- Mivel ésszerű és racionális döntésekről van szó, ezért nem. A szerkezeti átalakítással párhuzamosságokat szűntetünk meg. De ez nem azt jelenti, hogy mindent felszámolunk. Persze ez az egész változtatás csak akkor lesz működképes, ha ezek a szervezeti és strukturális átalakítások nem veszekedésbe és gyűlölködésbe fordulnak át.

- Erre milyen esélyt lát?
- Ilyen helyzetnek velejárója a feszültség, hiszen egzisztenciákat, szakmai múltakat és háttereket érint. De próbáltam kellő toleranciával és diplomáciai érzékkel kezelni a helyzetet. Gamus Árpád, a Pécsi Galéria vezetője gyakorlatilag ugyanazt csinálja, mint eddig. Laknerné Brückler Andrea, a Pécsi Kulturális Központ eddigi igazgatója pedig a jövőben a pályázatírói divíziót irányítja majd.

- Az átalakítás nem jár létszámleépítéssel?
- Sajnos néhány kollégától szeptemberben, illetve októberben meg kell válnunk.

- A Zsolnay Kulturális Negyedet fenntartó Kft, melyhez a Kodály Központ, a Pécsi Galéria, a Művészetek és Irodalom Háza és a pécsi világörökségi helyszínek tartoznak, mennyi közpénzből gazdálkodhat?
- Évi 980 millió támogatást kapunk, ebből ötszáz millió a kormányzati támogatás, a többit pedig Pécs városa adja. A jegyértékesítésből, a bérleti és használati díjakból származó bevételek éves szinten elérhetik az 560 milliót. Más pályázati forrásokból és célzott bevételekből újabb 120 millió forintot várunk.

- Min múlik, lobbizáson, politikai kapcsolatokon, hogy a Zsolnay Negyed ekkora kormányzati támogatáshoz juthat, miközben minisztériumi színházakat zárnak be és sok kulturális intézménytől elvonnak támogatást?
- Úgy gondolom, vannak olyan kulturális intézmények Magyarországon például a Művészetek Palotája, vagy az Opera, amelyek európai léptékűek és mindenképpen közéjük sorolható a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed is. Ezek jelentősége nem csak kulturális, hanem turisztikai szempontból is jelentős. Ha maradunk a Zsolnay Negyednél, akkor nekem olyan attrakciókat kell kínálnom, ahová be tudom csábítani a délszláv, az osztrák, vagy a német turistákat is. Ezt állami segítség nélkül nem lehet megtenni. A kormány ebben partnernek tekint bennünket, aminek nagyon örülünk.

- A Zsolnay Negyedbe a következő fél évben több tematikus fesztivált terveznek, de mintha a határozott művészi koncepcióra, arculatra még várni kellene.
- Próbálgatjuk a lehetőségeinket. Nekünk az uniós követelményeknek megfelelően el kell érnünk az évi 150 ezer fizető látogatót. De nem mindegy, hogy ezt milyen programmal tesszük. Lakodalmas rockkal, egy szakmai mérce alatti könnyűzenével, vagy színházi programokkal és komoly értékrendet képviselő fesztiválokkal, valamint kortárs képzőművészettel. Fontos, hogy ünnepnapokat teremtsünk. Néhány napos fesztiválokról van szó, amelyekre meg tudom szólítani a pécsi közönséget. A múlt heti nyolc ezer látogatót vonzó két napos gyerekfesztivál esetében a célközönség 13 éves korig terjedt, de a gyerekek szerencsére magukkal hozták a szülőket és nagyszülőket is. Arról nem tudok, hogy rendeznének valahol az országban tematikus téli fesztivált, amely a terveink között szerepel. Előbb-utóbb a hely, a programok szellemisége kialakítja a Zsolnay Negyed saját, egyedi profilját.

- A Zsolnay Negyed a POSZT idején nem vonzott annyi látogatót, mint amennyit várni lehetett. Ebből milyen tanulságokat vontak le?
- Jövőre a Zsolnay nem lesz kiemelt helyszíne a POSZT-nak. Év közben viszont folyamatosan várjuk színházi helyszíneinkre az érdeklődőket.

- Tervez találkozót a jövőben Tarlós István főpolgármesterrel, mondjuk Új Színház ügyben?
- Február elsején jár le a főpolgármester úr által hangoztatott, az Új Színház mostani vezetésével szembeni, türelmi idő. Négyszemközt korábban azt mondta nekem, akkor levonja a színház működésének konzekvenciáit. Én ebben segíteni fogok neki.

- Abban nem is bízik, hogy nem kell várni február 1-ig?

- Ha a főpolgármester a kinevezéskor tudott merész, bátor és egyszemélyes döntést hozni, akkor, ha ismét eljön az ideje, nyilván újra megteszi ezt.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!